Ki gondolná, hogy a következő növényeket nyugodtan meglehet enni. Nem csak, hogy finomak, de még egészségesen is, a most következő cikkben bemutatjuk nektek mindet, de azért óvatosan, mindig csak akkor egyétek meg, ha biztosak vagytok abban, hogy a megfelelő növényt gyűjtöttétek össze!
Hazánk növényvilága az éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően, nagyon változatos és fajokban gazdag. Ezt persze mi, akik itt élünk, és ezt látjuk nap mint nap, kevésbé érzékeljük (és értékeljük) a megszokottság miatt. Volt idő (még 70-100 évvel ezelőtt is), amikor az emberek jobban rá voltak utalva a természetben előforduló, ehető növények ismeretére, és használatára. Háborúk idején, vagy szűkösebb időben sok ember sokféle vadnövényt, vagy ebből készült ételt fogyasztott, melyek mára jórészt feledésbe merültek.
Napjainkban ezeknek csak töredékével találkozhatunk a bio- és reforméletmód boltok polcain, ilyenek a gyümölcsalapú lekvárok, vagy szörpök (csipkebogyó, som, bodza stb.), de a vad zöldségek sehol nem szerepelnek a kínálatban. Tehát ha ezeket is szeretnénk megkóstolni, magunknak kell begyűjteni őket a kertből, vagy máshonnan.
Figyelem! Gyűjtésük szabályai a gyógynövényekével megegyező. A legfontosabbak: út mellett, latrina közelében, szeméttelep egy szennyezett környezetben nem gyűjtünk! Csak, ha biztosak vagyunk benne, hogy mit szedünk, akkor gyűjtsünk! Fontos, hogy csak egészséges növényeket gyűjtsünk! A következő oldalon bemutatom nektek a növényeket!
Nagy csalán (Urtica dioica)
Egész Európában elterjedt növény, szinte bárhol megtaláljuk. Leveleit és fiatal hajtásait kesztyűvel célszerű gyűjteni, mivel a rajta található csalánszőrökön keresztül hangyasavat juttat a bőr alá, ami először kellemetlen égő, majd hosszú ideig viszkető érzést okoz.
Felhasználás előtt ezért dobjuk forrásban lévő vízbe az alapanyagot fél percre. Elkészíthető főzeléknek magában vagy más zöldségekkel együtt, de levesekbe vagy salátákba is tehetjük. Régen sört is főztek belőle, és gyógyteája ma is fontos alkotórésze a vértisztító és veseműködést serkentő teakeverékeknek.
Mezei sóska (Rumex acetosa)
Hosszúkás, nyíl alakú levelei jellegzetesek. Leginkább hegyvidékeken, valamint vizek partján, nedves élőhelyeken terem.
Eső után szedett levelei kellemesen sóska ízűek. Tavasztól késő őszig gyűjthető. Leveles hajtásvégek ehetők. leveleinek magas oxálsav csak mértékkel fogyasztható, keveset használjunk belőle, inkább csak fűszerezésre. Főtt leveleinek íze jól illik burgonyás ételekhez, vagy lencsefőzelékhez, de omlettbe is keverhetjük. Tejfölös mártásba téve húsételekhez is fogyasztható.
Paraj libatop (Chenopodium bonus-henricus)
Fehér libatop (Chenopodium album)
Erős karógyökeréből dúsan elágazó dudvaszáron fejlődő levelei többnyire hosszú nyelűek, ép szélűek vagy alig karéjosak. A levelek színi és fonáki résén fehér szőrök találhatók. Virágzata gomolyos füzéres fürt. Mindkettő gyakori egyéves gyomnövénye kertjeinknek.
Fiatal hajtásait spárga módjára párolva készíthetjük el. Leveleit pedig főzelékként hasznosíthatjuk. A fiatal hajtások íze a spárgához hasonlít. Angliában a paraj libatopot sötétben nevelik, hogy hajtásait halványítsák. Sárga spenótnak nevezik. A és C vitaminban gazdag növények, melyeknek magjaiból régen házilag lisztet készítettek – bár ez eléggé türelemjáték.
Közönséges tyúkhúr (Stellaria media)
Közismert ez az apró kerek levelű, talajon elterülő gyomnövény. Oldalágai minden csomónál legyökereznek. Kora tavasztól késő őszig, gyakran még az enyhe téli napokon is virágzik. Fehér virágai hosszú, vékony kocsányokon fejlődnek a levelek hónaljában.
Az egész föld feletti rész alkalmas konyhai felhasználásra, nyersen salátának, főzelékként, vagy levesben is jól érvényesül picit kesernyés íze. Nagy előnye, hogy egy évben több generációja is zöldell (efemer növény), így még októberben is találunk zsenge egyedeket.
Pásztortáska (Capsella bursa pastoris)
Tőlevélrózsás, alapi levelei lándzsásak, a levélszél fogazott, a felső levelek ép szélűek. A fehér virágok laza fürtökben állnak. Kozmopolita növény lévén nem kell sokáig keressük környezetünkben, mire ráakadunk.
Leveleivel salátát fűszerezhetünk. A fiatal levelek borsóízűek, leveseket, spenótszerű mártások ízesítésére alkalmasak. A fiatal virágos hajtások nyersen és párolva is fogyaszthatók. nehezen gyűjthető, szárított magvai és terméstokja pedig őrölve bors helyett használhatók levesek húsok ízesítésére.
