A zöld, puha héjat továbbá minél előbb el kell távolítani róluk, ha ez nem történt meg természetes módon. Ha nem szedegeted fel őket időben, akkor a nyirkos körülmények között könnyedén bepenészesedhetnek, különösen ha esős az idő. Természetesen sok rágcsáló és még a hangyák is kinézhetik őket maguknak.
A diók összegyűjtésekor ajánlott munkakesztyűket használni, mert beszínezheted velük a kezeidet (és egyesek bőrét még irritálhatják is a termések). Begyűjtésük után ajánlott alaposan lemosni a sarat és egyéb koszt a diókról, de csak akkor, ha nagyon piszkosak. Ha teljesen megszáradtak, letörölgetheted őket egy tiszta ronggyal, és készen is vagy.
A diók kiszárítása
A diókat többféleképpen is kiszáríthatod. Az ideális módszer az adott páratartalomtól és hőmérséklettől függ. Például kint, a földön is kiszáríthatod dióidat. Ehhez az kell, hogy nap közben minél több napsütés érje őket, illetve hogy éjszakánként ne hűljön le túlságosan a levegő. Teríts le egy műanyag ponyvát, szórd rá a diókat (egy rétegben), és fedd le őket műanyag hálóval, hogy a madarak ne csenjék el őket.
Ha van elég hely melegházadban, akkor ott biztonságosabb körülmények között száríthatod ki dióidat egy asztalon vagy egy rácson. Ideális hely lehet még a padlás, a garázs, a terasz, vagy bármilyen tiszta, „félig kinti” hely is. A cél mindig az, hogy száraz helyen száradjanak, hiszen a nyirkos körülmények lassítják a folyamatot, és penészedést okozhatnak. Eleinte a friss dióbelek nyirkosak és bőrszerűek lesznek a héjukban.
Idővel aztán, ahogy megszáradnak, ízük is jobban hasonlítani kezd arra, amit megszoktál tőlük. Tökéletes körülmények között egy, realisztikusabb körülmények között két hétbe telik majd, hogy dióid teljesen kiszáradjanak. Személyes ízlés szerint tovább is száríthatod őket. Kóstolj meg néha egyet, hogy ellenőrizd, megfelel-e már az ízük.
