A datolyaszilva egy ritkán emlegetett, ízletes gyümölcs, amelyet igazán sokféleképpen fogyaszthatunk. Habár nem feltétlenül egyszerű hozzájutni, mégis érdemes levadászni néhány szemet csupán az érdekesség kedvéért.
Alapvető tudnivalók a datolyaszilváról
Habár Ázsiában kifejezetten népszerűek, a világ többi részén kevesen hallottak róluk – ez megmagyarázza, hogy miért nem találkozhatunk velük a hazai üzletekben. Ennek több oka is van. Egyrészt nagyon nehéz átültetni őket, másrészt mert legtöbb fajtája túl puha a nemzetközi szállításhoz, harmadrészt pedig mert néhány fajtájának éretlen termései csípősen fanyarok. A tökéletesen érett termések belseje puha, zselészerű, ízük pedig a mézhez hasonlítható. Néhány fajta érett gyümölcsei annyira puhák, hogy legbelül már-már folyékony állagúak. A gyümölcsök mérete általában egy kisebb paradicsoméhoz hasonló.
A datolyaszilvák két fajtája
A datolyaszilvának két fajtája ismertebb Ázsián kívül. Az egyik a Fuyu (nem fanyar ízű), amelynek gyümölcsi laposak, kerekek és kemény állapotukban érdemes elfogyasztani őket, akárcsak az almákat. A másik fajta a Hachiya (fanyar ízű), amely hosszúkás, hegyes végű gyümölcsöket terem, és amelyeket csak érett, puha állapotukban ajánlott elfogyasztani.
Honnan tudod, hogy mikor érett egy datolyaszilva?
A datolyaszilvák őszi gyümölcsök, amelyek a nyár közepétől egészen az ősz végéig fellelhetők. Legérettebb állapotukban frissek a legjobb fogyasztani őket, azonban az éretlen Hachiya datolyaszilvák rendkívül fanyar ízűek, ezért jó tudni, hogy mikortól válnak ehetővé. Ehhez egyszerűen meg kell érintened őket – ha puhák és már-már szétrobbannak a levüktől (ilyen tekintetben nagyon hasonlóak a vizes lufikhoz), akkor ideje megenni őket (ebben egy kanál sokat segíthet). Az érett Fuyu datolyaszilvák sokkal keményebbek, ezért jobb választások salátákba. Ezeket az almákhoz hasonlóan érdemes fogyasztani. A következő oldalon még több mindent megtudhatsz a datolyaszilváról, többek között a tárolásáról, szárításáról és felhasználásáról fogok beszélni!
