A cukorrépa öntözése, vízigénye, az öntözés szempontjai

Hirdetés

A cukorrépa öntözése

Racskó József, Debreceni Egyetem ATC
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A cukorrépa a csapadék mennyisége és eloszlása iránt is igényes növény, igényli és meg is hálálja az öntözést. Répatest-hozama csak akkor megfelelő mennyiségű és jó minőségű, ha a nedvességellátás folyamatos. Ez megfelelő öntözési technológia alkalmazásával ki is elégíthető a legtöbb hazai termőtájon. Igényli az öntözéses termesztést a cukoripar is, mely érthetően függetleníteni kívánja amúgy is kampány jellegű munkáját az évjárati anomáliákból levezethető termésingadozásoktól. Ezt a célt pedig az öntözéses termelés nagyfokú termésbiztonsága jó hatásfokkal garantálni is tudja.
A cukorrépa öntözése, vízigénye, az öntözés szempontjai

A cukorrépa a csapadék mennyisége és eloszlása iránt is igényes növény, igényli és meg is hálálja az öntözést. Répatest-hozama csak akkor megfelelő mennyiségű és jó minőségű, ha a nedvességellátás folyamatos. Ez megfelelő öntözési technológia alkalmazásával ki is elégíthető a legtöbb hazai termőtájon. Igényli az öntözéses termesztést a cukoripar is, mely érthetően függetleníteni kívánja amúgy is kampány jellegű munkáját az évjárati anomáliákból levezethető termésingadozásoktól. Ezt a célt pedig az öntözéses termelés nagyfokú termésbiztonsága jó hatásfokkal garantálni is tudja.

A cukorrépa vízigénye

A cukorrépa-termesztés nagymértékben függ a tenyészidő alatti csapadék mennyiségétől és főként annak időbeli eloszlásától. A termés
biztonságának, valamint a termésátlagok növelésének egyik legbiztosabb és legjárhatóbb útja az öntözés alkalmazása. Irodalmi adatok és gyakorlati tapasztalatok szerint a szántóföldi növények közül a cukorrépa jól meghálálja az öntözést.

A cukorrépa közismerten nagy vízigényű növény. A nyári hónapokban, amikor intenzíven transzspirál, naponta 6-7 mm-t is képes elpárologtatni. Nincs tehát egyetlen olyan - még bő csapadékú - év sem, amikor a répa kisebb vagy nagyobb vízadaggal történő öntözésére ne lenne szükség.

A vízigényes növények csoportjába tartozik, de ugyanakkor rendkívül érzékeny a talaj levegőtlenségére is. Statikai vízigénye 60-65, amely azt jelzi, hogy a gyökérzóna levegőellátásával szemben legalább olyan az igénye, mint a vízellátással szemben. Élettani sajátosságai és anatómiai felépítése révén a cukorrépa képes a rövid ideig tartó szárazságot elviselni, viszont levélelhalása és ezáltal bekövetkező mérsékeltebb asszimilációs tevékenysége miatt a gyökértestben a cukortartalom csökken. Nagy termésre és kiváló minőségre csak akkor számíthatunk, ha víz- és tápanyagigényét az egész vegetációs időszakban folyamatosan biztosítjuk.

A cukorrépa mélyen gyökerező növény és jó a vízfelszívó képessége is, így a jó vízháztartású talajokon a tárolt nedvességből tekintélyes mennyiséget (200-300 mm-t) hasznosíthat. Ebből az is adódik, hogy a cukorrépa a legtöbb növény számára nem jó elővetemény, mivel mélyen kiszárítja a talajt.

A cukorrépa nagy vízigényéből adódóan az ország legszárazabb tájai nem kedveznek termesztésének. Az évi 550-600 mm vagy az azt meghaladó csapadékú területeken a termesztés biztonságosabb és jobb eredménnyel jár. Nem kedvező a cukorrépa számára a szeszélyes nyári csapadékosság sem, amely az Alföldet nagyon is jellemzi. A száraz időszakot követő csapadék, ha többször ismétlődik, újabb és újabb levélképzésre készteti a növényt. A többszöri levélképződés pedig a cukortermés csökkenéséhez vezet.

Az öntözés szempontjai

Az öntözés hatása nagyban függ egy-egy tenyészidőben az első és az utolsó öntözés időpontjának helyes megválasztásától. A cukorrépa hasznosításra kerülő része a gyökér. Az öntözéssel, annak tudatos irányításával kell elősegítenünk az optimális gyökérfejlődést. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bőséges vagy megfelelő talajnedvességet biztosító időjárás esetén nem kezdjük el korán a répa öntözését abból a célból, hogy a növény alakítsa ki erős, edzett gyökérzetét, mely majd képes lesz a későbbi öntözővizet jobban, eredményesebben hasznosítani. Ugyanakkor azonban száraz tavasz esetén már korán meg kell kezdeni a mesterséges vízpótlást, mert a répa „talpasodását”, elágazó szabálytalan fejlődését másképpen elkerülni nem tudjuk.

Hirdetés

Megkésni sem szabad az öntözéssel, mert ha csak akkor indítjuk az öntözőberendezéseket, amikor már vízhiányt szenved a cukorrépa-állomány, az öntözés termésnövelő hatása elmarad. Az évek nagyobb gyakoriságában a cukorrépa vízigényét akkor elégíthetjük ki, ha az első öntözésre június közepén kerül sor, és azt követően olyan gyakorisággal ismételjük meg, hogy azzal soha ne a vízhiányt pótoljuk, hanem a vízhiány bekövetkezését előzzük meg.

A répa öntözésénél, de különösen fejlődésének első felében végrehajtott öntözésénél különös gonddal ügyeljünk arra, hogy az egyszeri öntözés vízadagját mértéktartóan határozzuk meg. A répa ugyanis - fentebb említetteknek megfelelően - igényli a talajlevegőt. A talaj levegőtlenségére érzékenyen reagál, és különösen fiatal korban ez különböző gyökérbetegségek kockázatának lehetőségét növeli. Az öntözés költsége olcsóbb, ha ritkán, de nagyobb adagokban öntözünk, hiszen az öntözési állások kiépítésének költsége így fajlagosan kedvezőbb. A cukorrépa öntözésénél azonban ezt a gazdaságossági elgondolást alkalmazni nem szabad, mert a termelésre gyakorolt negatív hatása nagyobb, mint az öntözés önköltségének javulása.

Az öntözésnek a répa minőségére gyakorolt hatását vizsgálva megállapítható, hogy ha azt a növény biológiai igényének megfelelő időben és mértékben hajtjuk végre, úgy minőségromlással számolnunk nem kell. Könnyen megérthető, hogy a növény részére biztosított optimális körülmények - és itt ne csak a vízre gondoljunk, hanem a tápanyagellátás harmóniájára is - nem eredményezhetnek minőségromlást.

De ugyanakkor az is közismert, hogy száraz ősz esetén a viszonylag korán abbahagyott öntözés után (a növény ill. gyökér „kényszerérése” következik be) ha ismét öntözünk, a répa „meghizlalható”. Ekkor ugyanis a növény az öntözés hatására újra visszanyeri aktivitását. Az ilyen időpontban betakarított répa kedvezően nyomja ugyan a mérleget, de ez a gyárnak - a gyengébb minőség miatt - nem előnyös. A minőség kérdése tehát nem az öntözés, hanem az abból eredő szakszerű végrehajtásának függvénye.

Mivel a cukorrépa kimondottan igényes növény, rossz talajadottságok között, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajon eleve nem is termeljük. Normál évben, jó hidrológiai adottságokkal rendelkező talajon a téli-tavaszi csapadék elegendő nemcsak az egyenletes kelés, hanem erőteljes kezdeti
fejlődés biztosítására is. Előfordul azonban, hogy száraz a tavasz, és így a szelek kiszárítják a vetés-kelés fenofázisában a sekély talajréteget. Ilyenkor kis adagú, esetleg megismételt öntözés biztosítani tudja az egyenletes, hiánymentes kelést. Márpedig a jó mennyiségi és minőségi paraméterekkel rendelkező gyökértermésnek a kifogástalan növényállomány, a beállottság az előfeltétele.

Hirdetés

Átlagosévben augusztus (és bizonyos mértékig még szeptember eleje is) a cukorrépa fő vízfogyasztású időszaka. Ekkor folyamatosan gondoskodnunk kell a felső 30-40 mm-es talajréteg nyirkosan tartásáról. Ez ismételt öntözést jelent a mindenkori nyári csapadékok függvényében.

Az utolsó öntözést úgy irányítsuk, hogy az augusztus 20. tájára, esetleg augusztus végére jusson. Ezzel az öntözéssel feltöltött talajnedvesség már elegendő a répának a szedésig. A megkésett utolsó öntözés minőségromláshoz vezethet. Ennek megfelelően a kiszedést megelőző három héten belül a répát öntözni nem szabad.

A cukorrépa öntözését nem szabad egyszerűen a norma vagy egyéb előírás alapján elvégezni. Minden egyes termőterületen, minden évben egyedileg kell az öntözővíz-adagokat meghatározni. Cél a talaj folyamatosan nyirkosan tartásához szükséges nedvesség biztosítása. Réti, réti csernozjom talajon 30-50 mm-nél, csernozjom és öntéstalajon 40-60 mm-nél nagyobb vízadagot egyszerre a cukorrépatáblára ne adjunk ki. Az ilyen vízmennyiség kiöntözése is csak akkor jár haszonnal, ha egyenletes az elosztás, és az első, valamint az utolsó öntözés víznormája nem haladja meg a 30-40 mm-t.

A cukorrépa öntözésére a következő öntözési rend alkalmazható:

1. öntözés

30-40 mm

2. öntözés

40-50 mm

3. öntözés

40-60 mm

4. öntözés

30-40 mm

A mai korszerű nemesítés eredményeként előállított fajták nagy termőképességűek. Amire azonban különös gonddal kell figyelnünk: a cerkospórával (

Cercospora beticola) szembeni ellenálló-képességük. Ez általános igény, de az öntözött területeken, azok párásabb mikroklímája miatt különösen fontos. Ma már legtöbb fajtánk rendelkezik a szükséges mértékű rezisztenciával.

A tápanyagellátás, növényvédelem, vegyszeres gyomirtás stb. magas színvonala alapvető követelmény, hogy az agrotechnika minden tényezője tegye lehetővé az öntözés biztosította optimális vízellátás hatására a nagy gyökértermés kialakítását.

A cukorrépa igényes növény és ugyanakkor nagy termelési értéke van. Indokolt tehát, hogy termelésének minden tényezőjét, beleértveaz öntözést is, a leggondosabban hajtsuk végre.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

elektronmikroszkóp

a fénymikroszkópnál bonyolultabb fölépítésű nagyítórendszer, amelyben elektronsugarakat... Tovább

agy-gerincvelői folyadék

az agykamrákban, az ->agyvelőburkok és a ->gerincvelő középső csatornájában levő... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.