Amit a minőségmegőrzési idő feltüntetéséről tudni kell, EU előírások

Hirdetés

Élelmiszercsomagolás- minőségmegőrzés

Monspartné dr. Sényi Judit, egyetemi docens, SZIE ÉK Konzervtechnológiai Tanszék
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az élelmiszer-előállító és -fogyasztó is tapasztalhatja, mennyi nehézséget okoz a pontatlan tájékoztatás. A termékek megbízható forgalomba hozatalával és fogyaszthatóságával kapcsolatban gyakran merülnek fel kétségek a jelölések használatát és értelmezését illetően.
Amit a minőségmegőrzési idő feltüntetéséről tudni kell, EU előírások

Amit a minőségmegőrzési idő feltüntetéséről tudni kell

Az élelmiszer-előállító és -fogyasztó is tapasztalhatja, mennyi nehézséget okoz a pontatlan tájékoztatás. A termékek megbízható forgalomba hozatalával és fogyaszthatóságával kapcsolatban gyakran merülnek fel kétségek a jelölések használatát és értelmezését illetően.

A Szent István Egyetem Élelmiszer tudományi Karán 2002 tavaszán felmérést készítettünk a magyar élelmiszerfogyasztók körében, ahol egy 200 fős reprezentatív minta megkérdezésével a következő kérdésekre kerestük a választ:

Bevásárlása során milyen gyakran figyeli az élelmiszerek lejárati idejét?

Mennyire tartja közérthetőnek az alkalmazott jelöléseket?

Valamint az egyes élelmiszercsoportok minőségmegőrzés szempontjából történő rangsorolását is kértük tőlük.

A kérdőívek kiértékelése alapján a következő összegző megállapításokat tettük:

1. A vásárlások nagy részénél (mintegy 75 %-ánál) nincs idő és elegendő motiváció a minőségmegőrzési idő jelölésének figyelésére.

2. A minőségmegőrzési időtartamra vonatkozó jelölések a megkérdezettek 85%-ánál nem egyértelműek (nemtől, kortól és lakóhelytől függetlenül).

3. A termékek rangsorolásánál egyértelműen megállapítható volt, hogy csak azon élelmiszeripari termékeknél tartják fontosnak a jelölés elolvasását, ahol azt az év/hónap/nap, illetve nap/hónap/év formában szokták feltüntetni.

A leginkább „odafigyelő” vásárlói kor-csoport a 35-45 éves korosztály volt, illetve többségében a kisvárosokban, faluhelyen lakó emberek tartották fontosnak az élelmiszerek vásárlásakor a minőségmegőrzési időtartam kérdését.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változtatnának a jelenleg alkalmazott jelöléseken, a legtöbben azt a javaslatot tették, hogy jobban elkülönítenék az egyéb azonosító jelölésektől, illetve feltűnő színkombinációt vagy nagyobb betűméretet választanának.

Ezen felmérés eredménye alapján még inkább fontosnak tartjuk, hogy közérthető és egyértelmű összefoglalót adjunk az ide-vonatkozó előírásokról és a hazánkban jelenleg alkalmazott jelölési módokról.

Az 1995-ös élelmiszertörvény alapján minőségmegőrzési időtartam: az az időtartam, amely alatt az előírt, illetve átlagos körülmények között előállított, tárolt, szállított élelmiszer fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőinek, az előírtaknak, illetve gyártmánylapjában rögzítetteknek meg kell felelniük.

Hirdetés

A végrehajtási rendelet 28. §-ának első bekezdése szerint: Az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátumát a fogyasztó számára közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztethető módon, elkülönítetten kell megadni. A dátumot az év, a hónap és a nap legalább 2 arab számjegyű feltüntetésével kell megadni. Az évszám teljes megadása, a hónap betűvel való teljes vagy rövidített kiírása is lehetséges.

Azon élelmiszerek esetében, ahol a mi-nőségmegőrzési időtartam
a. 3 hónapnál rövidebb, elegendő a hó-nap és a nap,

b. 3 hónap vagy annál hosszabb, de a 18 hónapot nem haladja meg, elegendő az év és a hónap (a lejárat dátuma a hónap utolsó napja),

c. 18 hónap vagy annál hosszabb, elegendő az év (a lejárat dátuma az év utolsó napja) feltüntetése.

Az időtartam jelölésének korábbi két lehetősége (amelyből szinte minden előállító eddig a gyártási idő és a minőségmegőrzési időtartam feltüntetését választotta) megszűnt.

A lejárati dátum feltüntetése a kötelező!

Hangsúlyozni kell, hogy a b.) pont (napot nem kell feltüntetni) és a c.) pont (napot, hónapot nem kell feltüntetni) „könnyítése” látszólagos. Hiszen ez esetben a 29. § (3) szerint tételazonosító jelölést kell alkalmazni.

Vhr.28. § (29) A minőségmegőrzési idő-tartam lejáratát a következőképpen kell feltüntetni:

a. „minőségét megőrzi (év/hónap/ nap):” illetve „minőségét megőrzi (nap/ hónap/év):” dátum feltüntetése vagy

b. „minőségét megőrzi (év/hónap/ nap):” illetve „minőségét megőrzi (nap/ hónap/év):” utalás a dátum feltüntetési helyére.

A minőségmegőrzési időtartam hónap és nap vagy év és hónap jelölése esetén is ezt a rendelkezést kell alkalmazni.

A minőségmegőrzési időtartam lejárati dátum jelölés évtizedek óta változatlan szabályának (év/hónap/nap 2 számjegyű fel-tüntetése) a 16/2000. FVM-EüM-GM rendelettel történt, változását a nemzetközi kereskedelem igényei és az évezredváltás tették szükségessé. Úgy tűnik, a magyar az egyetlen nyelv Európában, ahol a dátumot az év/hónap/nap és nem a nap/ hónap/név sorrendben adják meg. Az EU harmonizáció keretében a fordított dátumjelölést is meg kell szoknunk, meg kell engednünk.

Az ezredváltással viszont 2001-től olyan helyzet keletkezik, hogy az év rövidített, 2 számjegyű jelölése a hónappal és a nappal is összekeverhetővé válik.

Hirdetés

Ezen problémák megoldására a módosítás megengedi mindkét (év/hónap/nap), (nap/hónap/év) sorrendű lejárati dátum megadását, de előírja, hogy a „minőségét megőrzi” szavakhoz kapcsolva tüntessék fel, hogy melyik megoldást használják.

A végrehajtási rendelet 28. §-ának 3. pontja alapján:

A fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, az összetételük miatt mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló (állati eredetű élelmiszer, gomba stb. illetve ezeket tartalmazó élelmiszer ) és a minőségük megőrzéséhez 0-10 oC közötti tárolási hő-mérsékletet igénylő élelmiszerek esetében a „minőségét megőrzi” felirat és a dátum helyett a „fogyasztható (hónap/nap) vagy „fogyasztható (nap/hónap)” feliratot és a dátumot, illetve a dátum feltüntetési helyé-re való utalást kell jelölni.

Az EU előírás átvételével ugyan jogilag csak a minőségmegőrzési időtartam létezik, a fogyaszthatósági határidő megszűnt. Ez gyakorlatilag változást azonban nem jelent.

Abból következően, hogy a minőségmegőrzési időtartamot az előállító maga állapítja meg (részletesen: 28. § 1-2.), azt is neki kell eldöntenie, hogy ezt milyen módon („minőségét megőrzi” vagy „fogyasztható”) kell az élelmiszeren feltüntetni. Nagyjából azon a termékkörön kell a minőségmegőrzési idő lejáratát a „fogyasztható” szóval feltüntetni, amelynek eddig „fogyaszthatósági határidő” jelzése volt.

A végrehajtási rendelet 28. §-ának 6-os pontja a minőségmegőrzési időtartam fel-tüntetésére nem kötelezett termékeket sorolja fel, miszerint: a 10 tf%-nál magasabb alkoholtartalmú italok (tojást, tejterméket tartalmazók ki-vételével), az étkezési só (a jódozott kivé-telével), az étkezési ecet, cukorféleségek (a porcukor kivételével), friss gyümölcs, zöldségek, rágógumi, adagonként csomagolt jégkrémek, fagylaltok, ízesített, színezett cukorkák, a 24 óránál nem hosszabb minőségmegőrzési idejű sütőipari termékek és cukrászati készítmények, 5 l-nél nagyobb térfogatú, nem közvetlen fogyasztóknak csomagolt italok esetében nem kell a jelölést alkalmazni.

Reméljük, hogy a minőségmegőrzésre vonatkozó jelölési előírások bemutatása a jövőben mind a termelők, mind a fogyasztók számára hasznos információforrás lehet.


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Csávázó Poncho

Rovarölő csávázószer kukorica vetőmag csávázására.Hatóanyag: 600 g/l... Tovább

2008. évi XLIV. törvény

Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról. 1. § Az... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.