A burgonyabetakarítás gépei, fontosabb szerkezeti egységek, egymenetes és kétmenetes betakarítási mód

Hirdetés

A burgonyabetakarítás gépei

Sipos Géza - Racskó József, Debreceni Egyetem ATC, Tóth Gábor, gépészmérnök
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A burgonyát bakhátas műveléssel termesztjük. A bakhát alakja nagymértékben függ a tenyészidő alatti ápolási munkáknál használt gépektől. Legelőnyösebbek a rotációs sorművelő ás töltögetőgépek, mert a rögöket is aprítják, ami betakarításkor elősegíti a burgonya és a föld szétválasztását.
A burgonyabetakarítás gépei, fontosabb szerkezeti egységek, egymenetes és kétmenetes betakarítási mód

A burgonyát bakhátas műveléssel termesztjük. A bakhát alakja nagymértékben függ a tenyészidő alatti ápolási munkáknál használt gépektől. Legelőnyösebbek a rotációs sorművelő ás töltögetőgépek, mert a rögöket is aprítják, ami betakarításkor elősegíti a burgonya és a föld szétválasztását.


A betakarítógép munkájához 10 t/ha szármennyiség felett a gyomokat és a szárat meg kell semmisíteni. Erre vegyszeres, perzseléses és mechanikai eljárások ismertek. A mechanikus száreltávolítások közül a vízszintes tengelyű zúzó a bakhát profiljának megfelelő hosszúságú láncokkal vagy zúzókésekkel felszerelve végzi a legjobb munkát, mert a sorközökben is összezúzza a gyomokat, illetve az elfekvő szárakat, és aprítja a rögöket is. A gép munkasebessége 4-5 km/h, munkaszélessége 4-5 m.

A szártalanítást követően három hétre van szükség a gumók szedésre érett állapotának eléréséhez. Ez idő alatt a burgonya héja megerősödik és kevesebb a sérülés a betakarításkor. A zöldtömegen kívül a talaj nedvességtartalma is nagyban befolyásolja a rostálhatóságot. Csak a szilárd halmazállapotú talajon végezhető el jó minőségben a rostálás, illetve a betakarítás.

A betakarítógépek fontosabb szerkezeti egységei

Az ásószerkezet feladata a burgonya és a föld keverék kiásása és továbbítása. A késes ásószerkezetek bármely talajtípuson és nedvességtartalom mellett megbízható munkát végeznek, de nagy a vonóerőigényük. A kétrészes, illetve tagolt ásóvasak kisebb vonóerőigényűek. Az ásóvasak mellett oldalt vízszintes tengelyű, nagy átmérőjű tárcsákat helyeznek el (terelőkerék) a kiásandó föld elválasztása, valamint a földben lévő szárak és gyomnövények elvágása céljából. Lényegesebben bonyolultabb kialakítású, de kisebb vonóerőigényű a hajtott forgó tárcsa, amely laza talajon végez jó munkát. Szokásos átmérője 700-800 mm, a kiemelt földet a tárcsák fölé szerelt kaparóvasak továbbítják a szállítószerkezet (rosta) felé.

Az úgynevezett sorhengerek a betakarítandó soron járnak az ásóvas előtt. Palástjuk hasonló a bakhát alakjához, az ásás mélységének meghatározása mellett rögtörést is végeznek. Az ásás mélységét a sorhenger és az ásóvas távolsága határozza meg, állítása csavarozó segítségével történik.

A tisztítószerkezetek a burgonya mellett található föld, szármaradványok, rögök és kövek elválasztására szolgálnak. A földkiválasztást pálcás rostély végzi. A rostélyt hevederekre erősített pálcák alkotják. A pálcák közötti szabad résméret 25-30 mm, az ennél kisebb burgonyák visszahullanak a talajra. A fémpálcákból készült rostélyok 40-50 ha, míg a gumi vagy műanyaggal bevont hevederek 150-250 ha betakarítására alkalmasak. A rostély sebességének haladási sebesség 1,3-1,6-szorosának kell lennie. Túl nagy rostélysebességnél a felvett anyag gyorsan szétterül, és a gumók sérülnek, kis sebességnél viszont feltorlódik az anyag, és a rosta nem végez kellő elválasztást. A korszerűbb gépeken hidromotoros hajtással a rostasebesség fokozatmentesen szabályozható. A rázás intenzitását növeli, ha a lánc felső ágát támasztó fogaskerekeket elliptikus kerekekre cseréljük. A rögök széttörésére, illetve a rögök kiválasztására szolgál az úgynevezett rögroppantó. Ez két, egymással szemben forgó, 0,1-0,5 bar túlnyomásra fúvott gumihenger, amely a rögöket öszzeroppantja, míg a burgonya nem sérül.

A földtörmelék és a kövek kiválasztására alkalmas a gumiujjas válogatószalag. A szalagra rávezetett keverékből a kis sűrűségű, kerek burgonyák távoznak, míg a köveket, az apróbb szármaradványokat, rögöket a szalag magával viszi. Kő- és rögelválasztásra röntgensugaras kőelválasztókat használnak. A röntgensugarat eltérő mértékben nyeli el a burgonya valamint a kő és a rög. Ezt érzékeli egy vevő, amely a pneumatikus kilökőt vezérli.

A válogatóasztal egy kis sebességű szállítószalag, amely terelőlemezzel a haladási irányban két részre van osztva. Az anyag a gumiujjas szalagról két csoportra osztva érkezik a válogatószalagra. A szalag mellett álló válogatómunkások feladata a szalag leválasztott részébe kézzel átrakni a sérült gumókat és rögöket, amelyek onnan visszahullanak a talajra.

Szárelválasztásra többféle módszer terjedt el. Szorítóujjas megoldásnál a szorítóujj két henger közé vezeti a szárat, és azok letépik. Láncos kialakításnál a felső szárkihordó láncon a szárak fennakadnak, a burgonya pedig az alsó láncon halad. A szárkihordó felső lánc sebessége kisebb a burgonyát továbbítóénál, ezért a szárakat a gumóról leválasztja. Egyes gépeknél a szárak fennakadásának
elősegítésére a rostélypálcákra gumiujjakat is erősítenek.

Hirdetés

Egymenetes betakarítási mód

A kiszedő-kocsirakó gépek 2-4 soros kivitelben készülnek. Az ásást merev vagy forgó tárcsás ásóvasak végzik, az ásás mélységét sorhengerrel szabályozzák. Az ásószerkezetről a föld-burgonya keverék rázórostélyra jut, amely a föld 50-70%-át eltávolítja. A felhordórostélyt rögtörő hengerpár, majd újabb felhordórostély követi, amely a maradék földet is eltávolítja. Az ujjas szárelválasztóról az anyag a gumiujjas válogatóasztalra kerül, amely a köveket, a rögöket és apró szármaradványokat választja ki. Egy keresztirányú rostély a burgonyát egy ferde felhordónak adja át, ez juttatja a burgonyát a gép mellett vontatott pótkocsiba. A felhordó végén elhelyezett újabb gumiujjas válogatószalag az apró szármaradványok eltávolítására szolgál.

A burgonyakombájn az előzőekben leírtaktól abban különbözik, hogy a gépen kézi válogatás, esetleg osztályozás is van. A gép felső szintjén elhelyezkedett válogatószalagra gumiujjas válogatószalagról érkezik a burgonya. Ez gördülékenység szerint osztályozza az anyagáramot, a szennyeződések pedig visszacsúsznak a talajra. A szalag mellett álló válogató személyek feladata a sérült gumók, kövek, rögök kiválasztása és egy terelőlemezzel leválasztott sávba rakása a szalagon. Az így kiválasztott, a burgonya szempontjából szennyező anyag újra visszajut a talajra.

Hazánkban az egyik ilyen legismertebb betakarító gép a GRIMME SE 170-60 UB

burgonyabetakarító gép. Ez egy vontatott kivitelű, kétsoros gép, amely a 75 cm sortávolságra ültetett bakhátas és a 75/90 cm sortávolságú, ágyásos termesztésű burgonya kiszedésére, tisztítására, válogatóasztalon történő osztályozásra, a burgonya saját gyüjtőtartályba való gyűjtésére, majd onnan szállító jármű juttatására szolgál. A betakarítógép szerkezeti részeinek meghajtása az üzemeltető erőgép TLT tengelyéről történik.

A gép főbb részei: - az alváz a futóművel és járószerkezettel,

- a kiásó-, tisztító- és szárleválasztó járószerkezetek,

- válogatóasztal és a szennyeződésteltávolító egységek,

- tároló gyűjtőtartály a kihordószerkezettel,

- mechanikus és hidrosztatikus hajtásátvivő berendezések.

A gép vázát zárt cső- és téglalap alakú idomok képezik, amelyek a teljes keretszelvényt közrefogják. Az alvázat 2db fúvott gumiabroncsozású kerék támasztja alá.

A hidraulikusan emelhető-süllyeszhető, csúszótalpakkal megvezetett kiásószerkezet 7 tagból áll, amelyek a beállított munkamélységnek megfelelően kiássák a burgonyát és azt az első rostaszalagra továbbítják. A kiásóvasak munkáját trapéz alakú profilhengerek szabályozzák. A ptofilhengerek két oldalán síktárcsák vágják el a burgonyaszárakat, megkönnyítve ezzel a betakarítógép munkavégző szerveinek további munkáját. A kiásott termény innen a második rostaszalagra kerül, amely felett egy másik szalag végzi el a burgonyaszárak eltávolítását. A burgonyagumók az egyes szalagokon, rostákon többszörösen átfordulnak, ezáltal tisztulnak majd a válogatóasztalra kerülnek. A válogatóasztal mindkét oldalán két-két kezelőülés került kialakításra a válogató személyzet részére. A válogató személyzet kiválogatja a betakarított terményben esetleg bennmaradt növény- és talajszennyeződéseket is. A kiválogatott növény- és rögmaradványokat külön szalagok terítik szét a már betakarított területen. A terményt a válogatóasztalról egy pálcás-láncos felhordó továbbítja a gép gyűjtőtartályába. A gyűjtőtartály 6 tonna burgonya befogadására képes.

Kétmenetes betakarítás

Kétmenetes betakarításnál a burgonyát géppel kiássák, majd visszajuttatják a talajra. A gumók összegyűjtése külön menetben történik. Még ma is elterjedten használják a forgóvillás gépeket, korszerűbb változataikon az ujjak paralelogrammavezérlésűek. A burgonyát csavarorsós mélységszabályozású merev ásóvas ássa ki. A megemelt burgonya-föld keverék az ásóvas mögött elhelyezett ívelt lemezre kerül, ahonnan az ujjak oldalirányban 1-2 méteres sávban szétterítik. A villás kereket a TLT-ről hajtják meg, fordulatszáma 80-150 l/min. Hátránya, hogy újabb sort csak az előző sor felszedése után lehet kiásni. A felszedéshez 10-12 fő szükséges. A gép haladási munkasebessége 2-3 km/h.

A rázórostélyos burgonyaszedő gép keretét támasztókerekek támasztják alá. Az ásóvasról a kiásott keverék a TLT-ről hajtott, a haladási irányra merőlegesen lengő rázórostélyra jut, amely kirostálja a földet, a burgonya és a szármaradványok a talajra csúsznak. A gép a burgonyát keskenyebb sávban teríti, mint a forgóvillás gépek, ennek megfelelően a szedéshez kevesebb munkaerő szükséges.

Hirdetés

A kiszedő-kocsirakó gépek 2-4 soros kivitelben készülnek, teljesítményük 4-8 ha üzemóránként. A burgonyakombájnok a válogató személyek számának csökkentése érdekében 1-2 sorosak, teljesítményük pedig 1,5-3,5 ha/h. A betakarított burgonyát a további felhasználásig, megfelelő kialakítású, szellőztetésű tárházakban kell tárolni.

A tárházakba érkező burgonyát fogadógaratba billentik a szállító járművek, ahol zuhanásgátló hevederek vannak beszerelve. A manipulálótérben először rácsos rögelválasztóval a földet távolítják el. A burgonya méret szerinti osztályozására profilgörgős vagy szalagrostás osztályozást használnak. Kézi válogatáshoz a vágóasztal úgy van kialakítva, hogy a burgonyák haladás közben forgó mozgást végeznek. A tárházi betárológép magajáró, haladását villanymotor biztosítja. A gépen levő szalag a tárház jobb tölthetősége érdekében pedig függőleges tengely körül elfordulhat, a sérülések csökkentése miatt hidraulikával le-föl mozgatható 0,5-5 m között. Teljesítménye 50 t óránként. A kitárológép ugyancsak magajáró. A gép elején lévő, egymással szemben forgó, gumibevonatú tárcsák a felszedett burgonyát magasságirányban hidraulikusan állítható a szállítószalagnak adják át, így szállító járműre rakásnál az esési magasság csökkenthető.

A chipsgyárak számára megfelelő, magas szárazanyag-tartalmú fajták rendkívül érzékenyek az ütődésre és a szürke foltosságra. Ezért a szedőgép beállításánál a rázószerkezetet csak a feltétlenül szükséges mértékben kapcsoljuk be, szállító járműre való továbbításnál a platóra helyezett szalmazsákokkal és gumiszalagokkal csökkenthetjük a sérülést. A talaj, illetve a burgonya hőmérsékletének csökkenésével a sérülések mértéke emelkedik, csak 8 şC fölött takarítsunk be burgonyát. Chipsalapanyagnál 8 şC-on a burgonya nyugalmi periódusa megrövidül, ezért kémiai úton kell megakadályozni a csírázást.

A betárolt burgonya leszárítását betárolást követő szellőztetéssel kell elvégezni. A leszárítás akkor fejezhető be, ha a be- és kimenő levegő hőmérséklete azonos. Földes vagy nedves gumókat tartalmazó tételnél a leszárítás heteket is igénybe vehet. A levegő akkor alkalmas szárításra, ha a bemenő levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a betárolt burgonyáé. A betakarítás és betárolás során a burgonyagumók héján kisebb-nagyobb sérülések keletkeznek. A sérülés helyén úgynevezett pararéteg képződik, legintenzívebben 12-18 C-on, 80-95% relatív páratartalomnál. Ezért betárolás után 7-14 napos parásító időszakkal kell számolni, ami alatt az ép gumóhéj pararétege is vastagszik, ami a tárolás alatt csökkenti a tárolás alatti apadási veszteséget. A ventillációs teljesítmény beparásításánál 10 m3 levegő 1 tonna burgonyára számítva naponta.

A kívánt tárolási hőmérséklet vetőburgonyánál 2-4, asztali burgonyánál 4-6, chipsnél 7-10, hasáb- és pehelyburgonyáknál 5-8 C. A betárolt burgonya minősége parásítás után úgy őrizhető meg, hogy november végére, december elejére napi 0,1 C-kal kell a burgonyát lehűteni a kívánt hőmérsékletre. A téli hónapok alatt a tárolási hőmérsékletet stabilan 1 C eltéréssel kell tartani. Felhasználáshoz a burgonyát ugyancsak 0,1 C-os lépésekkel kell melegíteni 14 C-ra, és kitárolás után ezt a hőmérsékletet ajánlott tartani.

Az optimális hőmérséklet tartásához aktív hűtőberendezéssel rendelkező tárolóra van szükség. A hűtési szakaszban a hűtőlevegő hőmérséklete max. 5 C-kal lehet alacsonyabb a burgonya hőmérsékleténél. A tárolási hőmérsékletnél hidegebb levegőt nem lehet használni. Át nem szellőztetett halom hőmérséklete a gumók légzése miatt napi 0,3 C-kal növekszik.

A károsodások elkerülése végett a tárházban a vetőgumó halom magassága ne haladja meg a 3-5 m-t, étkezési feldolgozóipari célú burgonyánál a 4 m-t. A halom alsó és felső rétegei közötti hőmérséklet-különbség max. 1,5 C lehet, a páratartalom kedvező értéke 92-95%.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

alakor (egyszemű búza, Triticum monococcum L.)

réges-rég termesztett diploid (->diploid sejt) ->búzafaj. A vad a.-ból (T. boeoticum)... Tovább

észterek

alkoholok és savak kondenzációs termékei. A -karbonsavakkal alkotott észterek három csoportba... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.