A 45 euró/hektáros támogatás eddig csak a régi tagországok számára volt lehetséges. Ráadásul - a régi államoknak járó összeg 25 százalékáról indult egyéb támogatásoktól eltérően - 100 százalékos mértékben kaphatják meg a segítséget a például kukoricát vagy repcét energiaellátásra termelők.
Magyarországon az energianövény-termelés mostantól lesz igazán fontos - vélte a miniszter. Úgy becsülte, hogy idővel az évente ma megtermelt 8-9 millió tonna közötti kukoricából 2 millió tonnát energiaelőállításra lehet fordítani.
Gráf József elmondta: a közvetlen támogatások általános szabályozását meghatározó tanácsi rendelet módosítása során Magyarország kezdeményezője volt annak a csoportnak is, amely elérte, hogy a "rövid vágásfordulójú, fás szárú energiaültetvényekre" (energiaerdőkre) kiterjesszék az új típusú uniós támogatási formát. Ennek köszönhetően a tagállamok a következő időszakban nemzeti támogatást nyújthatnak az energiaültetvények telepítéséhez a költségek 50 százalékáig.
Magyarország felkészült arra, hogy akár az eredeti elképzelésekben szereplő 2009-től a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatásról áttérjen az EU új, farm-típusú támogatási rendszerére. Több más, erre fel nem készült ország kérésére ugyanakkor a miniszterek úgy döntöttek, 2011-ig meghosszabbítják a jelenlegi rendszer alkalmazásának lehetőségét. Magyarország emiatt a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések után, az alapján fog dönteni, hogy mikor vezesse be az új rendszert, hogy a gazdálkodóknak melyik lesz előnyösebb, különösen a tej- és az állattenyésztéshez kapcsolódó más támogatások esetében (itt ugyanis a mostani rendszerben valószínűleg nagyobb a mozgástér a nemzeti támogatásokra).
Gráf József a sajtótájékoztatón is beszélt, hogy a banánágazat reformjának tárgyalása kapcsán az EU gyakorlatilag új, kiegészítő kifizetési módszerről kezdett egyeztetéseket, amely Magyarországot is érdekli. Ennek lényege, hogy a külső régiók rögzített regionális támogatást kaphatnának, amelynek felhasználására a tagországok igen jelentős szabadsággal élhetnének. Magyarország nagyon hasonló javaslattal élt a zöldség- és gyümölcstermelés, illetve a szőlő- és bortermelés esetében, azt javasolva, hogy az eddigi támogatásokat tegyék egy nemzeti borítékba, és a nemzeti kormányzat dönthessen arról, hogy mire mennyit fordít, hogy a kormány dönthessen, mire fordítja a támogatásokat. Gráf József ezért banánügyi felszólalásában jelezte, hogy támogatja a módszert, és reméli, hogy Magyarország visszakapja e támogatást a zöldség, a gyümölcs és a szőlő esetében.
Tárgyalta a tanács az EU úgynevezett biodiverzitásának 2010-ig tartó programját is, amellyel az EU a biológiai sokféleség megőrzését, illetve csökkenésének megakadályozását tűzte ki maga elé célul. Magyarország egyetért az intézkedési tervvel, annál is inkább, mert maga is jó úton jár, hiszen már az EU-csatlakozás előtt, 2002-ben helyes környezetgazdálkodási programot dolgozott ki - emelte ki Gráf József. Hozzátette, hogy az utóbbi egy évben minden kérdésben közösen lép fel és egyeztet az agrár- és a környezetvédelmi tárca. Utóbbi részéről a túlzó igények már korábban mérséklődtek, a mezőgazdasági vezetés pedig a termelőket "abba az irányba viszi, hogy a természet megóvása alapvető felelősség" - szögezte le a miniszter.
Forrás: FVM
