A tüzelésre felhasználható biomassza elsősorban mezőgazdasági vagy erdőgazdasági, ill. faipari termelés melléktermékeként jelenik meg. Legegyszerűbb a közvetlen eltüzelés lenne, de ez különböző okok miatt nem mindig oldható meg. Az egyes anyagoknál, illetve a különböző felhasználási körülményeknél a felhasználás módját egyedileg célszerű megállapítani.
A szántóföldi növénytermesztés melléktermékei közül nálunk a különböző gabonafélék szalmája, a kukoricacsutka, kukoricaszár, valamint néhány egyéb növény szármaradványa használható fel tüzelési célra. Sajnos a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló kukoricaszár a betakarításkori magas nedvességtartalma miatt, tüzelésre gazdaságosan nem használható fel. A nagy nedvesség miatt a kukoricaszár tárolásánál is problémák adódnak. Néhány anyag elemi összetételét és fűtőértékét a 3. sz. táblázatban közöljük.
Az ültetvények melléktermékei közül a szőlővenyige, a gyümölcsfanyesedék jöhet számításba, valamint az erdőgazdaságokban, fafeldolgozó üzemekben keletkező fahulladékok, és a kifejezetten energetikai célú ültetvények termékei
Tüzelőberendezések
A különböző tüzelőanyagokból az energia felszabadítása a tüzelőberendezésekben megy végbe. Mint a tüzelőanyagok a tüzelőberendezések is három fő csoportra oszthatók.
- szilárd tüzelésű,
- cseppfolyós tüzelésű,
- gáztüzelésű berendezések.
Ezen csoportokon belül különválaszthatjuk a hőhasznosítóval egybeépített berendezéseket (kályhák, kazánok, stb.) és a hőhasznosító nélküli berendezéseket (olaj- gázégők, előtéttüzelők).
A tüzelőberendezésekkel szemben támasztott követelmények a következők:
Ezen követelmények némileg ellentmondanak egymásnak, ezért az adott esetre az optimális megoldást kell megkeresni.
Az égés
Égésnek nevezzük azt a vegyi folyamatot, melynek során valamely anyag nagy hőfokon hőfejlődés mellett egyesül a levegő oxigénjével. Az égés feltétele, hogy a tüzelőanyag éghető részét az anyagnak megfelelő gyulladási hőmérsékletre felmelegítsük és az égéshez megfelelő mennyiségű levegőt vezessünk oda, hogy a kellő mennyiségű oxigén rendelkezésre álljon.
Az oxigénnel való egyesülés során a természetben előforduló tüzelőanyagok legfontosabb alkotói a szén (carbon C) szén-dioxiddá, a hidrogén (H2) vízzé, a kén (S) kéndioxiddá (SO2), az egyéb anyagok szintén oxidokká égnek el hőfejlődés közben.
A tüzelőanyagok az égéshez az összetételüknek megfelelő mennyiségű oxigént, illetve levegőt igényelnek.
A tüzelőberendezésekbe azért, hogy a tüzelőanyag minden éghető részecskéje találkozzon a levegő oxigénjével, az elméletinél több levegőt vezetnek be, így az égés általában légfeleslegben történik.
Szilárd tüzelésű berendezések
A gyártott berendezések a tüzeléstechnikai rendszerük és az egyéb fő jellemzőik szerint, a következő típusokra oszthatók:
a)Egyaknás berendezések:
A változó tűzréteg vastagságú szakaszos üzemű melegvíz-ka-zánok, kályhák, tűzhelyek, és vízmelegítők tartoznak ebbe a cso-portba. Elvi felépítésük a 1. ábrán látható.
Magyarországon keletkező mezőgazdasági melléktermékek mennyisége és főbb jellemzőik 1.sz táblázat
Jellemzőjük, hogy a rostély felett elhelyezkedő henger vagy hasáb alakú, a tüzelőanyag befogadására alkalmas akna egyben a tűztér is. A begyújtás felülről történik és a tüzelőanyag lefelé ég. A füstjáratok lehetnek vízszintesek vagy függőlegesek. A rostély általában álló, de lehet kézi mozgatású is.
b)Kétaknás tüzelőberendezések
A kézi berendezések közé az állandó tűzrétegvastagságú kézi vagy kézi- mechanikus tüzelésű folytonégő melegvíz-kazánok és kályhák tartoznak. Jellemzőjük, hogy a tüzelőanyagot az egyik aknába adagolják és a másik aknában, illetve annak irányába égetik el. A rostélyon elégetett tüzelőanyag helyébe a másik aknából folyamatosan friss tüzelőanyag kerül. Rendszeres után-töltés és salakolás mellett a tűz folyton égő. A rostély típustól füg-gően lehet álló, vízhűtéses, kézi mozgatású és nyitható típus. A füstjáratok lehetnek vízszintesek vagy függőlegesek. Mind az egyaknás mind a kétaknás tüzelőberendezések szabályozása a tűztérbe vezetett primer és szekunder levegő mennyiségének változtatásával történik. A tüzelőberendezés elvi vázlata a 2. ábrán látható.
A gépi berendezések közé az állandó tűzrétegvastagságú, alsó gépi tüzelésű, automatikus szabályozású, folytonégő melegvízkazánok tartoznak. Jellemzőjük, hogy a tüzelőanyag tartályból a szén egy gépi mozgatású rostélyra jut, amelyen elég, a hamu pedig a hamutartályba hullik. A rostély mozgatását termosztátok vezérlik. A primer és szekunder levegő tűztérbe juttatását, valamint a füst elszívását ventilátorok végzik. A CARBOROBOT típusú kazán elvi felépítését a 3. ábrán láthatjuk
A kézi adagolású berendezések alkalmasak barnaszenek, biobrikettek eltüzelésére. Nagyobb fűtőértékű szenek vagy koksz eltüzelése előtt a berendezés gépkönyvében ellenőrizni kell, hogy az táplálható- e az ilyen anyagokkal.
Biomassza tüzelő berendezések
A tüzelésre felhasználható biomassza több olyan sajátos tulajdonsággal rendelkezik, melyek eltérőek a hagyományos szilárd tüzelőanyagok tulajdonságaitól. Ilyenek például a tüzeléstechnikai tulajdonságok is. Általánosan elmondható, hogy a tüzelésre alkalmas mezőgazdasági melléktermékeknek alacsony a carbontartalma és magas az oxigén tartalma, kén alig, hidrogén pedig 6-10% arányban van bennük. A nagy oxigéntartalom azt jelenti, hogy az égés levegő igénye és a keletkező füstgáz mennyisége kevesebb, mint a szeneknél. Ugyancsak fontos jellemző a magas 60-80% illó-éghető anyag tartalom. Ez a tűztér kialakításánál fontos. Az ilyen anyagok un. kettős-tűzteret igényelnek. A primer tűztérben folyik az anyag kigázosodása, míg a szekunder tűztérben a felszabadult gázok égnek el. A kettős tűztér lehetőséget biztosít arra, hogy az égés két hőfokszinten történjen. A primer tűztérben a salakolvadás elkerülése végett alacsony 800-900 fokot meg nem haladó a hőmérséklet, míg a szekunder tűztérben az illó-éghetők magas, 1500 fok körüli hőmérsékleten égnek el. Az égési folyamatot befolyásolja még, hogy a tüzelőanyagok milyen formában kerülnek a tűztérbe. A bálás formában adagolt szalmánál a bálákban lévő levegő miatt az égés szabályozása nehezebb, míg a folyamatos adagolásnál a primer és szekunder levegőn kívül a tüzelőanyag mennyiségét is szabályozhatjuk.
A nagy fajtérfogatú, alacsony energiasűrűségű, nehézkes szállítású tüzelőanyag meghatározza a felhasználható mennyiségeket és ezzel együtt a berendezések teljesítményét.
Végezetül néhány hazai biomassza tüzelőt mutatunk be.