Korai bangita – Viburnum farreri
Korai vagy rózsás bangita néven vált ismertté és kedveltté ez a cserje, ennek oka pedig az, hogy elsőként töri meg a csendet a hosszú kopár tél után. Enyhe teleken már február közepén-végén, március elején elkezdheti ontani a csodaszép virágait. A növény feltörő habitusú, kerekded, de nem kifejezetten sűrű ágrendszerű, magassága elérheti a három métert is. Tölcséres virággal rendelkezik, sokasága akkor nyílik, amikor elkezdenek fejlődni mélyen erezett, fogazott szélű, kihajtáskor bronzos árnyalatú levelei. A virágok színe a fehértől a rózsaszín különféle árnyalatáig terjed, édes illatuk már messziről érezhető. Termése tojásdad, vörösek, később feketék, de ritkán láthatók.
Nagyvirágú bangita – Viburnum grandiflorum
A két-három méter magasra megnövő nagyvirágú bangita már januárban megkezdi a virágzását, ha jól érzi magát a helyén (száraz, hűvös klímát kedvel), és egészen márciusig gyönyörködhetünk benne. 2013-ban megválasztották az Év Fájának is ezt az Ázsia magas hegyvidékeiről származó növényt.
Illatos bangita
2 méter magasra növő lombhullató cserje. Levelei oválisak, szélük fogas vagy fűrészes, színük szürkészöld, ősszel pirosra színeződnek. A levélfonák molyhos. Virágai bimbós állapotban rózsaszínűek, kinyílva fehérek, erős szegfűszeg illatot árasztanak; tavasszal nyílnak. Kékesfekete csonthéjas bogyói nyár végén érnek. Kedvelt kerti dísznövény. A tápanyagban dús, kissé savanyú talajt kedveli, de képes alkalmazkodni szegényebb talajokhoz is. Szárazságtűrő. Virágzás után célszerű metszeni, mivel a jövő évi virágrügyek nyáron fejlődnek.
Kányabangita
A kányabangita csaknem egész Európában megtalálható. Ázsia mérsékelt övi részein, a Kaukázustól Japánig fordul elő. Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is őshonos. Felálló szárú, gyors növekedésű, 2-5 méter magasra megnövő cserje vagy kis fa. Sekélyen gyökerezik, számos gyökérsarjat növeszt. Kérge sárgásszürke, hosszanti irányban repedezett.
Átellenesen álló, hosszú nyelű levelei a juharéhoz hasonló széles tojásdadok, 3 (ritkábban 5) karéjjal. A levelek válla lekerekített vagy gyengén szíves, széle egyenlőtlenül fogazott. Felül simák, kopaszak, világoszöldek, a fonákjuk szürkészöld, pelyhesen szőrös. Az 5 pártacimpájú virágok laza, gazdagon ágas, végálló lapos bogernyőben nyílnak. A sárgás árnyalatú, apró, termős virágokat nagy (2,5 centiméteres) mutatós, hófehér meddő virágok veszik körül. A termős virágok sajátos illata vonzza a legyeket. Termése borsónyi, gömb alakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas.
