Hirdetés

Az olajtököt kevesen termesztik hazánkban

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Német gyógyszeripari cégnek szállít nyersanyagot egy békési gazda. Szatmári Tamás kizárólag növény- termesztéssel foglalkozik, amelynek egyik jól jövedelmező ága az olajtök- termesztés. A családi gazdaság 1993-ban indult minimális szántóterületen, néhány géppel. Ma már hat állandó alkalmazottal – nyáron ennek többszörösével – és rengeteg munkagéppel, eszközzel gazdálkodnak.
Mintegy kilencszázötven hektáron gazdálkodik Murony környékén Szatmári Tamás. A családi gazdaság 1993-ban indult minimális szántóterületen, néhány géppel. Ma már hat állandó alkalmazottal – nyáron ennek többszörösével – és rengeteg munkagéppel, eszközzel gazdálkodnak. „A szarvasi mezőgazdasági főiskola befejezése után vágtam bele a gazdálkodásba. Hatszázötven hektáron termelünk, amelynek egyharmada saját tulajdonban van, a fennmaradó részen bérmunkát végzünk” – mondta lapunknak Szatmári Tamás. A fiatal agrármérnök elsősorban a növénytermesztésért, a szemes termény tisztításáért, a növényvédelmi munkálatokért, valamint a tárolásért és a kereskedelemért felel a családi gazdaságon belül. A háromszáz hektáros területen, ahol a bérmunkát végzik, a vetéstől egészen a termény értékesítéséig felel a munkafolyamatokért. A saját és bérelt területeken elsősorban étkezési búzát, árukukoricát, napraforgót, olajtököt és vetőmagnak való kukoricát termesztenek, illetve egy tizennégy hektáros tölgyerdőt is gondoznak, amely a család „szíve csücske”. Annak ellenére, hogy a családi gazdaság a növénytermesztésre – arra a mezőgazdasági ágazatra, amely a legnagyobb mértékben függ az időjárástól, az aktuális felvásárlási áraktól és a hektikus piactól – specializálódott, Szatmári Tamásnak biztos bevételt és évek óta tisztességes felvásárlási árat garantál egy német gyógyszergyártó cég. „Az olajtököt, amelynek csupán a magját hasznosítják, viszonylag kevesen termelik hazánkban. A növény termesztésekor rengeteg feltételnek kell megfelelni” – jelentette ki a gazdálkodó. A növény betakarítása után következnek a szigorú vizsgálatok. A beküldött mintákat hetekig vizsgálják németországi laboratóriumokban, mire engedélyezik a magok szállítását.

Ráadásul a növény termesztése sem egyszerű. „Az olajtök esetében meg kell várni a tíz-tizenkét fokos talajhőmérsékletet, csak ezután lehet elvetni. Ha hideg talajba kerül a vetőmag, akkor felveszi a nedvességet, de az alacsony hőmérséklet miatt nem tud kicsírázni, ezért megrohad” – mondta Szatmári Tamás. A legtöbb ipari növényt úgynevezett kukoricasortávban vetik, a tök esetében ennek a távolságnak a kétszerese szükséges. Miután a magok bekerültek a talajba, asztalsimaságúra kell hengerelni a szántóföldet. Utána jöhet a speciális növényvédő szer, amely optimális esetben egy vékony filmréteget von a felszínre. „Azért van szükség a sima felületre, hogy a növényvédő szer egyenletesen terüljön szét a felszínen. Ha szerencsénk van, akkor a kezelés után néhány milliméter csapadék is hull, amelynek hatására a vegyszer dolgozni kezd. A kibújó olajtököket nem károsítja a gyomirtó, a gazzal azonban elbánik” – mondta Szatmári. A növény közül augusztusig kétszer sorközművelő kultivátorral kiirtják a gyomot. „Augusztus végén vagy szeptember elején azonban, amikor kezd beérni a termés, egy hókotróra emlékeztető szerszámmal rendekre igazítjuk. Az összevisszaságból ezután képződik rend, egy-két hét múlva pedig kezdődhet a betakarítás. A betakarító gép felszedi, ezzel egyidejűleg összeroppantja a tököt, a magot különválasztja a belső részektől, és egy tartályba gyűjti. Az összezúzott belső részeket egyfajta zöld trágyaként azonnal beszántjuk a talajba” – mondta a gazda. A magokat a telephelyen átmossák, a maradék belső részeket és nyálkát eltávolítják, tisztítják és szárítják. Aztán a tökmagból Németországban olyan hatóanyagot vonnak ki, amelyet például prosztatavédő készítményekben alkalmaznak.

Amerikából származik a tök

A tudomány legutóbbi állása szerint a mai tökfajták az Amerikából származó texantöktől (Cucurbita texana) származnak. A tök indiánok értékes tápanyagául szolgált, termését nyersen vagy főve, esetleg szárítva használták fel. A magokat elrágcsálták, a leveleket utóételként vagy zöldségként fogyasztották. A közép- és dél-amerikai ásatások arra utalnak, hogy hat-nyolcezer évvel ezelőtt már létezett egy „tökkultúrára épülő korszak”. Az étkezési célú felhasználás mellett például lopótökből nemcsak lopókat, hanem kanalakat, merítőeszközöket és tárolóedényeket is készítettek. Halászatnál úszóként szolgált, de még hangszert is készítettek belőle. Miután Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, bekerült a kultúrnövény Európába. Néhány évtized múlva a tök az egész kontinensen elterjedt. A hazánkban is ismert és gyakran használt stájer olajtök (vagy héj nélküli olajtök) olyan mutáns változata a növénynek, amelynél a négy legszélső sejtréteg (maghéj) nem fásodott el, és nem is vastagodott meg. Ezért van a tipikus olívazöldtől sötétzöldig terjedő kinézete. Tschermah-Seysnegg osztrák örökléstan-kutató szerint a stájertök a múlt században egy mutációval spontán keletkezhetett.
Hirdetés

Forrás: EU-info

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

lórdózis (lordosis)

a gerincoszlop lefelé (ventrálisan) irányuló elgörbülése. Tovább

Debreceni Egyetem

Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kar Történeti áttekintés A debreceni agrár felsõoktatás... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.