Használt vagy új? gépek, igények

Hirdetés

Használt vagy új?

Csorba István okl. gépészmérnök, Használtgép üzletág vezető - Axiál Kft.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Különbözőek vagyunk, különböző utakon jutunk el egy döntés meghozataláig, legyen szó bármely termék vásárlásáról. Minden helyzetre érvényes, világos utat ez a cikk nem tud bemutatni, de néhány szempontot a teljesség igénye nélkül górcső alá helyeztem. Nem lehet a terjedelem miatt reális cél teljes körűen elemezni a vásárlási szándék megszületésétől a vásárlásig, vagy a lemondásig vezető folyamatot, de feltétlen célom ötleteket, szempontokat adni mindehhez!
Használt vagy új? gépek, igények

Különbözőek vagyunk, különböző utakon jutunk el egy döntés meghozataláig, legyen szó bármely termék vásárlásáról. Minden helyzetre érvényes, világos utat ez a cikk nem tud bemutatni, de néhány szempontot a teljesség igénye nélkül górcső alá helyeztem. Nem lehet a terjedelem miatt reális cél teljes körűen elemezni a vásárlási szándék megszületésétől a vásárlásig, vagy a lemondásig vezető folyamatot, de feltétlen célom ötleteket, szempontokat adni mindehhez!

A kezdet mindig azonos, a felmerülő igény:

· egy teljesen elöregedett technikát kívánunk kiváltani,

· az alkalmazott gép megbízhatóságát szeretnénk növelni,

· nagyobb kapacitásra van szükségünk,

· a javításra fordított időt szeretnénk csökkenteni,

· költséget csökkenteni, modernizálni kívánunk,

de lehet mindezen szempontok tetszőleges keveréke is.

Az igény megfogalmazása előtt, de utána mindenképpen, vizsgálni kell a gazdasági környezetet, melytől függetleníteni nem tudjuk magunkat, illetve a saját vállalkozásunk rövid és középtávú gazdasági helyzetét is mérlegelni kell. Ha ekkor biztosítottnak látunk bizonyos anyagi fedezetet, akkor eljutottunk az első válaszúthoz: mire elég ez a pénz? Hitelre, vagy lízingre vásároljunk, vagy szerencsésebbnek látjuk a készpénzes megoldást, netán van egyéb lehetőség is? Ha beleférünk egy új gép kereteibe, akkor mikor érdemes felvállalni annak terheit? Egy új gép jelent akkora hatékonyság-növekedést, mint amekkora terhet? Mekkora terhet jelent egy, az igényeknek megfelelő használtgép vásárlása? Képesek vagyunk esetleges használtgép vásárlás esetén a váratlan meghibásodásokat megoldani, megoldatni? Számos kérdés vetődik fel a döntés meghozatala kapcsán.

A továbbiakban elszakadnék a pénzügyi, finanszírozási kérdésektől, erről is csak nagyobb terjedelemben lenne érdemes foglalkozni. A téma további boncolgatásában pillantást vetek egy termék vagy márka pályájára közgazdasági/marketing szemmel, élettartam/kopás szerint vizsgálódom, illetve a termék piaci értékét elemzem. Elviekben a 3 szempont szorosan összefügg, a gazdasági környezet, a piac kereslet-kínálat törvénye azonban gyakran tréfálja meg a mégoly gondos elméleti értékeléseket is, ezért egy bizonyos részletességen túl nem célszerű a kérdéssel foglalkozni. Célom az arányokra, trendekre való rávilágítás! 

 Az 1. ábra egy termék életpályáját mutatja.

A vízszintes tengely mentén az évek szerepelnek, a függőleges tengely az éves értékesítési darabszámot mutatja.

A sötétkék szakasz a termék aktív szakasza, amikor a gyártó kezdetben sok energiát fektetve a termék megismertetésébe, marketingjébe, növelni tudja az eladási darabszámot, piaci részesedést próbál szerezni.
Ezt a szakaszt további két részre szokás tagolni, a gyorsuló növekedés, valamint a lassuló növekedési szakaszra. Egy bizonyos eladási darabszám után már nem képes ezt tovább növelni (ennek számos oka lehet), ekkor a cél megtartani a részesedést, csökkenő költségek mellett nyereséget realizálni - learatni az előző évek fáradtságos munkájának gyümölcsét, ezt hívjuk a telítődés szakaszának. Amikor csökkenni kezd az értékesíthető darabszám, a gyártók egy része „megszabadul” a terméktől, átadja a csökkenő piacot a „kis halaknak”, akik még alacsonyabb költségeikkel (nincs fejlesztés, marketing tevékenység, nem tartanak fent akkora apparátust) még egy ideig a piacon tartják a terméket (hanyatlás szakasza), vagy a gyártó a széria továbbfejlesztett változatával jelenik meg a piacon, esetleg mindkét megoldást alkalmazza egyszerre.
Természetesen ez a különböző terméktípusoknál részleteiben eltérő lehet, de a jelleg azonos.

Piros színnel
a termék utóéletét a csökkenő piaci jelenlétét kívántam érzékeltetni, amennyiben a gyártó nem hagy fel a termék gyártásával a kék szakasz végén, például eladja a termék licenszét. Ez az időszak és ennek folytatása az alkatrész kereskedelem, javító szolgáltatások szakasza. A márkaélet elején értékesített gépek életkora, futott üzemórája szükségessé teszi a javításukat. Érdekes harc indul ebben a szakaszban, illetve ezt követően az alkatrész piacon. A termék ismertsége, esetleges nagy populációja erre a területre csalogatja az utángyártókat, a „kis halakat”, ugyanakkor az eredeti gyári alkatrészek is piacon vannak. Ez a folyamat mindenképpen az alkatrész árak mérséklődőséhez, a javítási költségek csökkenéséhez vezet.

Zöld szín a
termék továbbfejlesztett változatának életpályáját szemlélteti. Lehet ez részben, vagy teljesen helyettesítő terméke a kék színnel ábrázoltnak, de a gyártó sok esetben a sötétkék termék gyártásának befejezése előtt piacra dobja ezt a terméket, így biztosítva a folyamatos értékesítési darabszámot. Mindeközben a termék mennyisége a piacon folyamatosan nő, és csak, ha a gyártó a teljes befejezés mellett dönt, kezd el stagnálni vagy csökkenni annak függvényében, hogy a márka élete milyen hosszú, és maga a termék élettartama hogyan viszonyul ehhez, ezt szemlélteti a következő diagram. Amennyiben a gyártó vagy licensz alapján más gyártó folytatja a márka gyártását, úgy a populáció csökkenése csak később indul meg, ezt ábrázolja a piros színű görbe. Valahogyan így fest egy termék élete és marad fenn mindaddig, míg a javítása értelmetlenné nem válik.

Hirdetés


De hogyan is néz ki a műszaki tartalom, ami jelen esetben az élettartam szempontjából bír nagy jelentőséggel. Kétfelé kell választanunk a témát! Egyrészről a gépek elektronikai rendszerére, másrészt a mechanikus részekre. Az integrált elektronikus részek élettartamára a felhasználó csak a szakszerűtlen kezeléssel, karbantartással lehet hatással (rövidzár, csatlakoztatott akkumulátorral végzett hegesztési munka a gépen, helytelen mosás, stb.), szakszerű használat ezek meghibásodását hosszú távon sem befolyásolja.

A modern gépekben alkalmazott részben analóg, részben digitális elven működő rendszerek legnagyobb igénybevételnek kitett részei a különböző érzékelők (szenzorok). A meghibásodások jelentős része is ezek, vagy ezek vezetékei között keresendők. Javításuk általában nem lehetséges, cseréjük szükséges, a hibajelenség azonban az esetek egy részében munkaképtelenné teheti a gépünket, szerencsésebb esetben csak bizonyos funkciók nem működnek. A költségeket illetően már korábban sem volt túl magas ezen érzékelők ára, de a szenzortechnika, gyártástechnológia fejlődésével tovább mérséklődtek. A központi vezérlő egységek (fekete dobozok) jelentik a nagyobb bizonytalanságot, bár itt kell leszögezni, hogy az ipari elektronikából átvett megoldások a mezőgazdaságban alkalmazott elektronikai egységek megbízhatóságát, élettartamát is jelentősen növelték. A felhasználó számára ugyanakkor továbbra is ez lesz a legfőbb bizonytalanság, ennek javítására csak speciálisan képzett szerelő alkalmas. Az esetek egy részében ő is csak teljes cserével tudja a hibát kiküszöbölni, ugyanis ezek az egységek, ha szoftveresen nem javíthatók, akkor a hardware része az esetek jelentős részében szintén nem az.

Mekkora kockázatot vállal az, aki ilyen elektronikával felszerelt gépet vásárol? Egy ilyen integrált elektronikus egység akár többszáz áramköri elemet tartalmaz. Egy IC több tucat, vagy akár több száz mini tranzisztort, ellenállást foglal magába. Ezek mindegyike külön-külön elhanyagolható valószínűséggel hibásodik meg, de bármely elem meghibásodása az egység bizonytalan működéséhez vezet.

 Egy szemléletes példa erre: A gép élete során kb. 10%-os valószínűséget feltételezve a végleges meghibásodásra, azt jelenti, hogy minden 10. ilyen technikával felszerelt gép esetén a vásárló 1-5 nap állási időt és kb. 100-800.000,- Ft javítási költség kockázatot vállal a gép teljes élete során.

Ennek megvalósításához (1-5 nap) kell a biztos szervizháttér, ugyanakkor a rendszer bonyolultsága miatt a karbantartás, javítás is szakképzett szervizszerelőt igényel. A saját javítás csak részben lehetséges.

Ami a mechanikus részek élettartamát illeti a 2. ábra a klasszikus kopási görbét ábrázolja, a vízszintes tengelyen az idő, a függőleges tengelyen a kopás mértéke látható. Három részre szokás tagolni ezt a görbét.
Az első a kezdeti kopás szakasza, amely a megmunkálási érdesség csúcsok igen gyors eltűnéséig tart, de ez mindösszesen µmm, vagy kisebb nagyságrend.
A következő szakaszra, ahogy az ábra is mutatja, az egyenletes kopás jellemző, amely a gép tervezett élettartamának ~90%-át teszi ki.
A harmadik szakasz a gyors kopás szakasza, amikor is a kopás mértéke eléri azt a szintet, amikor már a kenési viszonyok is megváltoznak.



A korábban tiszta folyadéksúrlódás átmegy vegyes súrlódásba, a vegyes súrlódás helyenként száraz súrlódásba, ami berágódásokhoz vezet. A megnőtt csapágyhézagok, illesztési hézagok, foghézagok nem kívánatos rezgéseket gerjesztenek, melyek tovább terhelik a mechanikus kopó részeket, növelik a fáradásos törések veszélyét. A fogaskerekek fogfelületein, a csapágyak futófelületein elindul a felületek pittingesedése (kipattogzása). A különböző komoly mechanikus igénybevételnek kitett alkatrészek az életük során elszenvedett többszöri túlterhelést nem „felejtve”, egy-két további eset hatására az anyag belső szerkezetében korábban keletkezett a szövethatárokon át nem haladó repedések továbbrepedésével elérik a kritikus méretet, túlnövik a szövethatárt és töréshez vezethetnek.

De mennyi is az az élettartam, amire terveznek a gyártók? Bizonyára többen ismerik az autógyárak, tehergépjármű gyártók, buszgyártók adatait. A korábbi néhány 100.000 km-es futásteljesítmény, ma már 1.000.000 km feletti kell, hogy legyen a buszok, haszongépjárművek esetében. A mezőgazdasági erőgép gyártásában ez nem így jelentkezett, sokkal inkább a gépek teljesítménye, termelékenysége nőtt, az élettartam csekély növekedése mellett, de az ellenkezőjére is van példa.
A traktorok esetében pl. gyártótól függően 10-12.000 üzemóra, kombájnok esetén 8-10.000 üzemóra a tervezett élettartam.
Voltak gyártók, akik a tervezett élettartamot a piaci árverseny, költség megtakarítási okok miatt például csökkentették a korábbi, jóval 10.000 üzemóra feletti élettartamról. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy gép törvényszerűen a tervezett élettartam végén megáll, de azt sem, hogy odáig hibamentesen üzemel. A csapágyak méretezésének közismert példáját tudom említeni a szemléltetésre, ahol is a csapágy élettartamát az adott terhelés mellett millió fordulatban kapjuk meg. Az érték nem azt jelenti, hogy pl. a számított 54 millió fordulatnál a golyóscsapágy tönkremegy, de a legnagyobb ennek a valószínűsége. A karbantartás jelentősége élettartam szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, de nagyon fontos szerepe van az élettartam szempontjából az alkalmazott kenőanyagoknak is. A tribológia mint tudomány nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben és számos eredmény már a mindennapi gyakorlatban is elérhető a kenőanyaggyártóknál. Jelentős hatással van az élettartamra a gép kezelése is. Az erőgépeket a gyártók úgy tervezik, hogy az életük jelentős részét a névleges teljesítményük kb. 80%-val teljesítik. A folyamatos túlterhelés a hajtásláncban mindenképpen élettartam csökkenéshez vezet, a legkedvezőtlenebb hatása azonban a hirtelen lökésszerű igénybevételeknek van.

Hirdetés

 Talán a legérdekesebb része a használt, vagy új gép kérdésnek a piaci ár, piaci érték,
műszaki érték, vásárlói kockázat kérdése! Ebben a szerző tapasztalata szerint Fortunának is jelentős szerepet osztottak. Vannak a gépükkel teljes mértékben elégedett vásárlók és vannak, valljuk be, elégedetlenek is. Az igazsághoz azonban mindenképpen hozzátartozik, hogy az elégedetlen vásárlók jó része nem számol a vásárlásnál kockázattal, illetve annak anyagi következményeivel, pedig sok fejfájástól szabadíthatná meg önmagát.
 

Az ár és kockázat görbét tartalmazó táblázat egy 5 éves Mega 204 kombájn adataira vonatkozik. A kék színű ereszkedő görbe a gép értékét mutatja az üzemóra függvényében. Természetesen ez csak egy elméleti közelítő görbe, a gyakorlatban az árak e görbe körül +/-15-20%-kal szóródnak. A 2500 üzemóra alatti tartományban jellemzően lefelé, a 2500-4000 üzemórás tartományban szimmetrikusan a 4.000-6.000 üzemóra feletti tartományban fokozatosan növekedve felfelé! A szórás oka természetesen a gép esztétikai, műszaki állapotának függvénye.

A kockázati görbén egy esetlegesen bekövetkező meghibásodás elhárításának értékét értem a gép aktuális értékének %-ában, így a két görbe szorzatából adódik a kockázati költség tényleges értéke, ezt ábrázolja a Fix és kockázati költség diagram. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki például egy 4000 üzemórás Mega 204-es kombájnt vásárol, akkor az előre nem látható meghibásodások miatt ~550.000 Ft kockázatot vállal. Amennyiben új gépet vásárol, úgy ez a kockázat egyrészről jóval alacsonyabb, továbbá 1 évig a garancia időtartamára számára nem jelent tényleges kiadást. Ami mindkét vásárló számára kiadást jelent, az a fix költség, ami a kötelező karbantartások, illetve egyéb állandó kiadásai a gépnek, ezt a sötétkék vízszintes vonal mutatja. Természetesen az a tulajdonos/vásárló, aki a kockázati költséget a gép szezon előtti felkészítésére szánja, tudatosan tervezi és teszi azt, esetleg szakszerviz segítségét is kéri, annak a gépe a szezon alatti munkában fogja meghálálni ezt az előrelátást.

Nem írtam részletesen egy jelentős költségről, melyről egyébként is hajlamosak vagyunk megfeledkezni, mégpedig az amortizációs költségről, de beszélhetünk piaci értékvesztésről is. Ez mind az új, mind pedig a használtgépre jellemző, de nagyságrendje a magasabb értékű új gép esetén a nagyobb. Az ár görbének az alakjából a trend véleményem szerint jól érzékelhető, de számszerűsíthető is.

Létezik-e kockázatmentes, kiszámítható, gazdaságos megoldás? Szerintünk van!

Én magam sokat számolgattam, mi éri meg, mi nem, és remélem, hogy Önt, az olvasót is sikerült kíváncsivá tennem. Saját gondolatmenetük alapján, az általam felvázoltak alapján, vagy mindkettő alapján tegyék Önök is, és döntsenek! Az Axiál csapata mindenben az Önök segítő partnere lesz. Számoljunk együtt!

 

 

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

etilén (étén, CH2=CH2)

az alkének csoportjába tartozó nyílt szénláncú, telítetlen szénhidrogén; belőle... Tovább

hipertermia (hyperthermia)

a szervezet hőmérsékletének nagyfokú felemelkedése a fizikai hőszabályozás csődje miatt.... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.