Ausztria, Svédország és Finnország együtt lépett be az Unióba 1995-ben és egyik szektor sem volt annyira érintett a változásoktól, mint a mezőgazdaság. Az osztrák gazdák nagy része óvatosan és szkeptikusan fogadta ezt a lépést, és gyakran Németországra te
Ausztria, Svédország és Finnország együtt lépett be az Unióba 1995-ben és egyik szektor sem volt annyira érintett a változásoktól, mint a mezőgazdaság. Az osztrák gazdák nagy része óvatosan és szkeptikusan fogadta ezt a lépést, és gyakran Németországra tekintgettek, hogy megtudják, vajon német kollégáik miképpen használják az EU agrárrendszerét.
Meg kell állapítani, hogy Ausztriában az EU–belépés előtt a felvásárlási árak sokkal magasabbak voltak, mint az EU–ban. A belépéskor ezek a magasabb árak majdnem azonnal az EU árszintjére estek.
Ezért az egész mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés értéke a 94-es 5,6 milliárd Euróról 95-re 4,5 milliárd Euróra esett vissza. Azóta ez a termelési érték szinte változatlan maradt.
A mezőgazdaságból származó átlagos jövedelmek egy főre számítva nem csökkentek 95-ben, hanem éppen hogy jelentősen nőttek. A következő évben pedig ismét csökkentek. Csak a múlt évben érte el az átlagos jövedelem a 95-ös szintet.
Annak az oka, hogy a felvásárlási árak jelentős esése ellenére a fejenkénti jövedelem nem lett kisebb 1995-ben 1994-hez képest, az volt, hogy a támogatások kompenzálták az árak csökkenését. Az osztrák gazdák az EU belépés óta a következő támogatás kapják: közvetlen támogatás a szántóföld növényekre és állatokra, amelyet az EU-ban már 1992-ben az árak csökkenésének kiegyenlítése céljából bevezettek.
Támogatás a területfejlesztési programból (ez a közös mezőgazdasági politika második oszlopa). Ebben a programban két főágazat van:
Mekkora volt 2001-ben a támogatás, amit az osztrák gazdák hektáronként vagy az állatok esetében darabonként megkaptak, és ezek milyen forrásból származnak?
Gabona, kukorica, vetésterület pihentetése 82.000 HUF
Hüvelyesek és olajos magvak 95.000 HUF
Bika (295 000 darabra) 46.000 HUF
Anyatehén (293 000 darabra) 57.000 HUF
Anyabirka (165 000 darabra) 5.000 – 6.000 HUF
A közvetlen támogatások teljes összege 2000-ben 7,1 milliárd schilling, vagyis kb. 130 milliárd Forint volt és szinte 100%-ig Brüsszelből származott.
Ebben a programban az osztrák gazdák 90%-a (kb. 150 000 gazda) részt vesz, a mezőgazdasági terület 90%-ával (2,4 millió hektárral). A gazdáknak környezetbarát módszerrel kell termelni és minden termelési lépést dokumentálni kell. Nagyon szigorú ellenőrzések vannak – minden évben az üzemek 5%-át ellenőrzik - és az esetleges büntetések is nagyon magasak.
Termelési módoktól függően, a gazdák különböző összeget kaphatnak hektáronként. Szántóföld esetén pl. 50.000 - 70.000 forintig lehet kapni hektáronként.
Ebből a forrásból az osztrák gazdák a múlt évben 7,4 milliárd schillinget, azaz 140 milliárd forintot kaptak, tehát többet mint a közvetlen támogatások forrásából. Ez a környezetbarát termelést elősegítő összeg nem teljesen Brüsszelből származik. Kb. 50%-át az osztrák állam és a 9 tartomány fizeti, míg a másik 50% európai-uniós zsebekből származik.
Ezen a területen támogatások különböző tevékenységekre vagy projektekre adhatók. A legfontosabbak a következőek:
Ezekhez projekteket kell kidolgozni, amelyeket részben Brüsszelből származó pénzből, részben a nemzeti kormány juttatásaiból támogathatnak. 2000-ben a strukturális program által összesen kb. 8,7 milliárd schilling, azaz 155 milliárd Forint került az osztrák mezőgazdaságba, kb. egyharmada Brüsszelből.
Ezeknek a fent nevezett támogatásoknak zömét az Osztrák Agrárintervenciós Központ fizeti ki a gazdák kérelmére. A közvetlen és környezetvédelmi támogatásokat minden évben legkésőbb május 15-ig kérvényezni kell. Amikor egy gazda kérelme május 15-e után érkezik az Agrárintervenciós Központba a támogatás automatikusan csökken napról napra 1%-kal, és június 15-e után az AMA-nak nincs lehetősége arra, hogy megadja a támogatást.
A közvetlen támogatást a szántóföldi növényekre ki kell fizetni a gazdáknak november 15-e és a következő év január 31-e közötti időszakban. A környezeti programból származó támogatásokat ki kell fizetni a gazdáknak legkésőbb október 15-ig.
Ezeket a változásokat követően, a mezőgazdasági jövedelem összetétele 1994 és 2000 között nagyon megváltozott: míg 1994-ben a támogatások részesedése a teljes jövedelemből csak 32% volt, 2000-ben ez a szám már 64%. A magas támogatások ellenére a mezőgazdasági jövedelem 1995 óta továbbra is kisebb maradt, mint más szektorokban.
Az élelmiszeripari üzemek száma erősen csökkent az EU belépést követően. Ez azt jelenti, hogy sok osztrák élelmiszeripari üzem nem volt versenyképes az európai uniós üzemekkel szemben. Ausztriában nehéz idők járnak az élelmiszeriparra: 2 nagy élelmiszer lánc kezében van a teljes élelmiszer piac 60%-a.
Nem szabad eltitkolni, hogy az osztrák EU-csatlakozás előtt sok ember a mezőgazdaságban is és más szektorokban is félt az EU-tól. Szó volt arról, hogy a nagy és versenyképes EU-vállalatok egy rövid időszakon belül meghódítanák az osztrák piacot, valamint, hogy az osztrák gazdák kis üzemeikkel nem tudnak talpon maradni. Sok tanulmányt készítettünk az EU-belépés lehetséges következményeiről. A sok változás ellenére az osztrák mezőgazdasági szektor elég jól megbírkózott az EU-ba való belépéssel.
Mi történt Ausztriában az EU–csatlakozás után?
Meg kell állapítani, hogy Ausztriában az EU–belépés előtt a felvásárlási árak sokkal magasabbak voltak, mint az EU–ban. A belépéskor ezek a magasabb árak majdnem azonnal az EU árszintjére estek.
Ezért az egész mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés értéke a 94-es 5,6 milliárd Euróról 95-re 4,5 milliárd Euróra esett vissza. Azóta ez a termelési érték szinte változatlan maradt.
A mezőgazdaságból származó átlagos jövedelmek egy főre számítva nem csökkentek 95-ben, hanem éppen hogy jelentősen nőttek. A következő évben pedig ismét csökkentek. Csak a múlt évben érte el az átlagos jövedelem a 95-ös szintet.
Annak az oka, hogy a felvásárlási árak jelentős esése ellenére a fejenkénti jövedelem nem lett kisebb 1995-ben 1994-hez képest, az volt, hogy a támogatások kompenzálták az árak csökkenését. Az osztrák gazdák az EU belépés óta a következő támogatás kapják: közvetlen támogatás a szántóföld növényekre és állatokra, amelyet az EU-ban már 1992-ben az árak csökkenésének kiegyenlítése céljából bevezettek.
Támogatás a területfejlesztési programból (ez a közös mezőgazdasági politika második oszlopa). Ebben a programban két főágazat van:
- A környezet program (ÖPUL = Osztrák Program környezetkímélő mezőgazdaságra).
- Strukturális program
A közvetlen támogatás:
Mekkora volt 2001-ben a támogatás, amit az osztrák gazdák hektáronként vagy az állatok esetében darabonként megkaptak, és ezek milyen forrásból származnak?
Gabona, kukorica, vetésterület pihentetése 82.000 HUF
Hüvelyesek és olajos magvak 95.000 HUF
Bika (295 000 darabra) 46.000 HUF
Anyatehén (293 000 darabra) 57.000 HUF
Anyabirka (165 000 darabra) 5.000 – 6.000 HUF
A közvetlen támogatások teljes összege 2000-ben 7,1 milliárd schilling, vagyis kb. 130 milliárd Forint volt és szinte 100%-ig Brüsszelből származott.
A területfejlesztési program legfontosabb céljai:
- Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek fejlesztése
- Új technológiák bevezetése és a minőség javítása
- Ipari növények telepítése
- Új munkahely teremtése és gazdasági tevékenység
- Környezetbarát termelés (ez a legfontosabb az osztrák gazdák számára)
A környezeti program (ÖPUL):
Ebben a programban az osztrák gazdák 90%-a (kb. 150 000 gazda) részt vesz, a mezőgazdasági terület 90%-ával (2,4 millió hektárral). A gazdáknak környezetbarát módszerrel kell termelni és minden termelési lépést dokumentálni kell. Nagyon szigorú ellenőrzések vannak – minden évben az üzemek 5%-át ellenőrzik - és az esetleges büntetések is nagyon magasak.
Termelési módoktól függően, a gazdák különböző összeget kaphatnak hektáronként. Szántóföld esetén pl. 50.000 - 70.000 forintig lehet kapni hektáronként.
Ebből a forrásból az osztrák gazdák a múlt évben 7,4 milliárd schillinget, azaz 140 milliárd forintot kaptak, tehát többet mint a közvetlen támogatások forrásából. Ez a környezetbarát termelést elősegítő összeg nem teljesen Brüsszelből származik. Kb. 50%-át az osztrák állam és a 9 tartomány fizeti, míg a másik 50% európai-uniós zsebekből származik.
Strukturális Program:
Ezen a területen támogatások különböző tevékenységekre vagy projektekre adhatók. A legfontosabbak a következőek:
-
Kiegészítő pótlék a gazdáknak, akik hátrányos területen termelnek (hegyvidéken)
-
Vidékfejlesztés
-
Mezőgazdasági beruházások
-
Támogatások a termelők egyesülései számára
-
Mezőgazdasági termelés feldolgozása és piaci értékesítésre
Ezekhez projekteket kell kidolgozni, amelyeket részben Brüsszelből származó pénzből, részben a nemzeti kormány juttatásaiból támogathatnak. 2000-ben a strukturális program által összesen kb. 8,7 milliárd schilling, azaz 155 milliárd Forint került az osztrák mezőgazdaságba, kb. egyharmada Brüsszelből.
Ezeknek a fent nevezett támogatásoknak zömét az Osztrák Agrárintervenciós Központ fizeti ki a gazdák kérelmére. A közvetlen és környezetvédelmi támogatásokat minden évben legkésőbb május 15-ig kérvényezni kell. Amikor egy gazda kérelme május 15-e után érkezik az Agrárintervenciós Központba a támogatás automatikusan csökken napról napra 1%-kal, és június 15-e után az AMA-nak nincs lehetősége arra, hogy megadja a támogatást.
A közvetlen támogatást a szántóföldi növényekre ki kell fizetni a gazdáknak november 15-e és a következő év január 31-e közötti időszakban. A környezeti programból származó támogatásokat ki kell fizetni a gazdáknak legkésőbb október 15-ig.
Ezeket a változásokat követően, a mezőgazdasági jövedelem összetétele 1994 és 2000 között nagyon megváltozott: míg 1994-ben a támogatások részesedése a teljes jövedelemből csak 32% volt, 2000-ben ez a szám már 64%. A magas támogatások ellenére a mezőgazdasági jövedelem 1995 óta továbbra is kisebb maradt, mint más szektorokban.
Az osztrák EU - belépés
jelentős változást okozott a mezőgazdasági külkereskedelemben is. Már a tagságunk első évében, mind az EU-ba irányuló export, mind az onnan érkező import jelentősen megnőtt. 1994 és 2000 között a mi mezőgazdasági exportunk megháromszorozódott, az importunk megkettőződött.Az élelmiszeripari üzemek száma erősen csökkent az EU belépést követően. Ez azt jelenti, hogy sok osztrák élelmiszeripari üzem nem volt versenyképes az európai uniós üzemekkel szemben. Ausztriában nehéz idők járnak az élelmiszeriparra: 2 nagy élelmiszer lánc kezében van a teljes élelmiszer piac 60%-a.
Nem szabad eltitkolni, hogy az osztrák EU-csatlakozás előtt sok ember a mezőgazdaságban is és más szektorokban is félt az EU-tól. Szó volt arról, hogy a nagy és versenyképes EU-vállalatok egy rövid időszakon belül meghódítanák az osztrák piacot, valamint, hogy az osztrák gazdák kis üzemeikkel nem tudnak talpon maradni. Sok tanulmányt készítettünk az EU-belépés lehetséges következményeiről. A sok változás ellenére az osztrák mezőgazdasági szektor elég jól megbírkózott az EU-ba való belépéssel.
Forrás: Agrárágazat
