Szász Árpád 1935. január 12-én született Székelyföldön Csíkkarcfalván (Csík megye, Románia). Elemi iskoláit Kolozsváron kezdi, majd családjának Magyarországra menekülése után a Budapesten a XX. ker

Arcképcsarnok - Szász Árpád

Hirdetés

Szász Árpád 1935. január 12-én született Székelyföldön Csíkkarcfalván (Csík megye, Románia). Elemi iskoláit Kolozsváron kezdi, majd családjának Magyarországra menekülése után a Budapesten a XX. kerületi Kossuth Lajos Gimnáziumban fejezi be 1953-ban.
Arcképcsarnok - Szász Árpád, Növényvédelem

A kezdetek


Családi hátteréből eredően egyetemi továbbtanulásra reménye sem lehetett, így érettségi után ismeretségi köröknek köszönhetően 1954 tavaszán jelentkezett az elsőnek megalakult Pest megyei Növényvédő Állomáshoz permetezőmesternek.

Igen gyorsan megismerkedett a DDT, HCH és egyéb burgonyabogár elleni készítményekkel éppúgy,  mint az akkori egyetlen gyomirtó szerrel a 2,4 D hatóanyag tartalmú Dikonirttal.

Pest megyei munkái során a megtalált és bejelentett burgonyabogárgócokat számolja fel, lemosó permetezéseket végez. A Dánszentmiklósi Micsurin TSz-ben és főleg az őszi kalászosok  területein végzi a vegyszeres gyomirtásokat. Ekkor még nem gondolhatott arra, hogy életének egy nem is olyan késői szakaszának kezdeti feladatai  közé  fog tartozni a vegyszeres gyomirtások és később az állományszárítások országos méretekben történő megvalósítása. Permetezőmesteri  beosztása  alatt  sikeres felvételi vizsga után 1955 szeptemberében hallgatója lesz a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiának, ahonnan a II. évfolyam sikeres elvégzése  után,  az  1956-os  események  miatt 1957 nyarán eltávolítják.

1958-ban ismét a Pest megyei Növényvédő Állomás alkalmazottja, kezdetben vontatóvezetői, később gépkocsivezetői beosztásban. Diplomáját levelező úton a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzi meg. Mezőgazdasági szakmérnöki végzettségének helye Gödöllő, időpontja 1967.
 
Munkahelye és munkaköre nyugdíjba vonulásáig a növényvédelemhez, ezen belül is a mezőgazdasági repüléshez kötődik.
A Pest megyei Növényvédő Állomásból szerveződő Repülőgépes Növényvédő Állomás alapító tagja 1959. február 1-től. Kezdetben gépkocsivezetői, később diplomája megszerzése után körzeti agronómusi feladatokat lát el Békés és Csongrád megyékben.
Az állomás intenzív fejlesztésének időpontjától termelésfejlesztési csoportvezető, később Agrokémiai osztályvezető, majd nyugdíjba vonulásáig főmunkatárs.
Aktív tevékenységének csaknem 40 esztendeje alatt az ország mező- és erdőgazdaságának, valamint egészségügyi repülésének szinte minden kemizálási feladatából intenzíven kiveszi a részét, ami a mezőgazdasági repülést illeti. Utólag visszatekintve erre az életpályára Szász Árpád igen szerencsés embernek mondhatja magát. A mezőgazdasági termelés nagyüzemi módszereinek megszületésétől kezdve irányíthatta az ország legnagyobb növényvédelmi kapacitását jelentő mezőgazdasági repülés növényvédelmi technológiai fejlesztését, kivehette részét a termesztési rendszerek megalakulásán  belül  a repülőgépes  feladatok megoldásában, majd megvalósításában.
Azokkal a – sajnos sok esetben már elhunyt – kiváló szakemberekkel dolgozhatott, tőlük tanulhatott,  velük  barátságot  köthetett,  mint  dr. Dohy János, dr. Ubrizsy Gábor, dr. Nechay Olivér,  dr.  Bordás  Sándor,  dr.  Szatala  Ödön,  dr. Ujvárosi Miklós.
 

További eredmények

A Repülőgépes Növényvédő Állomás,  később a MÉM Repülőgépes Szolgálatának minden növényvédelmi technológiai feladatát az állomás, illetve a szolgálat agronómiájának kellett megoldania. A szórófejek cseppvizsgálataitól, a vegyszerkíséreteken, újabb és újabb permetezési módszerek bevezetésén, az elsodródási veszteségek csökkentésén  keresztül  szinte  minden más permetezési feladat megoldása az agrokémiához tartozott.

Mit jelentett ez?

A légi járművek kiszolgálása  a  műszak feladatai  közé  tartozott.  A  repülőgép vezetőknek a Nyíregyházi Főiskola beindítása előtt nem voltak növényvédelmi alapismereteik, a repülőgépeket foglalkoztató mezőgazdasági nagyüzemek növényvédelmi vezetése nem ismerte a légi kezelések sajátosságait.Ezeket a problémákat kellett megoldania az állomás agrokémiájának, hogy a légi eszközök:
- munkaféleségeinek számát folyamatosan növelje, ezzel kihasználásuk fokozódjon,
– a végzett munkaféleségek, elsősorban a permetezések a  kis  folyadékmennyiségek  figyelembevételével  minden  esetben  hatásosak legyenek a fitotoxicitás veszélye nélkül,
– a levegőből kijuttatott vegyszerek az érzékeny  környezetet  minél  kisebb  mértékben szennyezzék, károsítsák.

Szász Árpád irányítja és végzi a rizs, az őszi kalászos gabonafélék, a kukorica és más szántó- földi kultúrák vegyszeres gyomirtásának kísérleteit,  és  részt  vesz  ezeknek  széles  körű  elterjesztésében. Olyan nagyszerû tanítómestereket mondhat  e  témában  magának,  mint  a  szarvasi ÖRKI-ból dr. Szilvási László, a Szarvasi ÁG- ból  dr.  Csávás  Imre  és  közvetlen  felettese  dr. Kovács István, aki sajnos már nincs közöttünk. A  vegyszeres  gyomirtások,  a  növényvédelem mérnöki pontosságú munkaféleségei közé tartoztak az 1960-as években éppúgy, mint napjainkban.  Kezdetben  a  Dikonirt  gyomirtó  szer változó  dózisaival  kezeltük  az  őszi  kalászosokat,  a  rizst,  a  kukoricát  természetesen  eltérő fenofázisok  és  dózisok  figyelembevételével. Használata  mellett  el  is  szaporodtak  a  kakaslábfûfélék a rizsben annyira, hogy már-már veszélyeztették e kultúra termesztését egészen addig,  amíg  megérkeztek  a  DPA,  pendimetalin, betiokarb és más nagy hatású egyszikûirtó készítmények.
A kalászosok vetésterületein is végig kellett mennie a repülésnek a herbicidek alkalmazásának  hosszú  és  nehéz  szakaszán.  A  2,4  D, MCPA, DP, diklórprop és más készítmények el- térő kijuttatási időpontokat, permetezési csepp- méreteket,  meteorológiai  körülményeket  igényeltek sikeres alkalmazásuk esetén, melyeket meg kellett ismerni, ki kellett kísérletezni és a termelés rendelkezésére bocsátani.
A  gyomirtási  technológiák  folyamatos  fejlesztésének  eredményeképpen  az  1955–1959 évi kezdetektől az 1980-as évek végéig légi jármûvek végezték a rizs vegyszeres gyomirtásának több mint 90%-át, az évenként változó őszi búza vegyszeres gyomirtásának 43–53%-át taposási  károk és  mûvelőutak  nélkül  átlagosan 170 kg/hektár terméstöbbletet elérve.
Külön fejezetet jelentett Szász Árpád életében a kukorica vegyszeres gyomirtásában való részvétel.  Kezdetben természetesen a Dikonirt jelentette megoldást. Amikor engedélyezték a Hungazin- és Atrazin készítményeket,  a  Növényvédelmi  Kutató  Intézettel  közösen  kidolgozza e gyomirtószer-család repülőgépes kijuttatási technológiáját. Ezzel sikerült bebizonyítania annak a téves felfogásnak a tarthatatlanságát, hogy permetezéskor  használt  vízmennyiségtől függ a későbbi eredményesség. Annyira sikeres technológia  lett az  őszi  Hungazinos  kezelés, hogy az 1960–65-ös években külön brigádokat kellett e célra felállítani igen pontosan kalibrált permetezőberendezéssel. A fagyokig a gyomirtó repülőgépek munkájának segítéséhez külön agronómusokat  is  adott  a  Repülőgépes  Állomás. A „triazin rendelet” életbelépéséig évenként változó nagyságban 100–250 ezer hektár területen végeztek légi úton triazinos kezelését.

Hirdetés


Kezdetben repülőgépek, 1970-től inkább helikopterek végezték az erdészetekben jelentkező ilyen irányú munkákat. Napjaink gyapjaslepke- problémája egyértelmûen választ ad arra a kérdésre, hogy hova vezet egy időben fel nem ismert, vagy ami még rosszabb, felismert probléma, de  ellene  nem  foganatosított  védekezés.


Az ERTI munkatársaival és más erdészetek vezető szakembereivel: Mecseki erdészet (Pécs), Balafonfelvidéki erdészet (Keszthely), Néphadsereg  erdészete  (Budapest),  –  Lovasberény  és egyéb  más  erdészetek segítségével  sikerült  kidolgozni azokat a technológiákat, melyek segítségével az erdőgazdaságok  növényvédelmi problémái gyorsan és főleg gazdaságosan megoldhatóvá váltak anélkül, hogy országos hírverés vette volna szájára ezeket a kezeléseket.


Szakemberek előtt ismert, hogy az erdőtelepítések hagyományos ápolásának  élő  munkaerő, eszköz, szállítási és egyéb szükségleteinek kielégítése mekkora feladatot jelenthet. 1975-ben a Balatonfelvidéki Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1900 hektár erdőtelepítés kora tavaszi, lombfakadás előtti vegyszeres gyomirtásának elvégzésével bízta meg a Repülőgépes Szolgálatot. Az egy helikopterrel elvégzett  munka értékelésének  egy megmaradt költségelemzése  megállapítja,  hogy  az  1900 hektár  terület  hagyományos  megmunkálása 2 517 500  forintba,  a  helikopteres  védekezés 1 444 000 forintba  került.  A megtakarítás 1 073 500 forint, amely munkáslétszámot tekintve éves viszonylatban 15 ezer munkanapot jelentett. Az ERTI által közreadott „Főszerepben a gyapjaslepke” címû igen látványos kiadásban található egy grafikon, amely a kártevő 1961–2003. évi tömegszaporodási adatait tartalmazza. Az 1965–66-os években 32 ezer hektárt károsított a gyapjaslepke, ettől az időponttól 1995-ig a mezőgazdasági repülés megszűnéséig szinte alig volt gradáció. Az 1970-ben munkába állított Ka-26 típusú helikopterek a kártevő meg- jelenését követő két-három nap alatt a veszély- helyzetet mindig és mindenütt  felszámolták. Igaz, ezekben az években nem volt pályáztatási rendszer, csak szakemberek és szakértelem.


Az OKI-val közösen olyan kiváló szakemberek, mint dr. Erdős Gyula, dr. Vass Ádám főorvosokkal, dr.  Sáringer  Gyula  professzorral együttműködve Szász Árpád kidolgozza az imágók  elleni  ULV  módszereken  alapuló, kémiai úton végzett szúnyogirtásokat, majd a BTI meg- jelenése után a granulátumokra épített biológiai lárvairtást. E téren végzett munkájáért szakmai körök  „szúnyogállamtitkárnak titulálták. Az 1977-es védekezési  esztendő sikeres  megszervezésért és lebonyolításáért Miniszteri Dicséretben részesült.
Szász Árpád tevékenységének egyik legértékesebb  állomását  a  termesztett  kultúrák  őszi állományszárításának  megvalósítása  jelentette. Ennek hatását csak országos méretekben lehetett és lehet napjainkban is kifejezni.


Ma, amikor már számtalan készítmény áll az ősz deszikkálás rendelkezésére, senki nem emlékszik, nem is emlékezhet arra az időre, amikor az FM Növényvédelmi Főosztályán dr. Nechay Olivértől  kihallgatást  kérve előadta  elképzeléseit a napraforgó betakarítás előtti állományszárítására.


A fogadtatás drámain rövid volt: „Hát már az étolajunkat is tönkre akarod tenni?” – és részéről a téma be is volt fejezve, már ami a diquat hatóanyagot illeti. Hiába érvelt, hozott föl eredményeket lengyel és cseh vizsgálatokról, a szeretett és az igen tisztelt tanár hajthatatlan maradt. Szerencsére a jelenlévő dr. Kádár Aurél – aki az  elmondott  gyomirtási  időszak  szakmai irányítója és szakmai pártfogója volt – hosszas győzködés után lehetővé tette azt, hogy 1–2–3 l/ha Diquat dózissal 10–10–10 hektárt lekezelhetett,  és  az  eredményről  jelentés  formájában beszámolhatott.

Hirdetés

A kísérlet időpontja 1972 augusztusa, helyszíne az  akkor  megismert, és későbbiekben megszeretett Bácsalmási  Állami  Gazdaság, melynek akkori vezetői: Sendula Gyula igazgató, Molnár János termelési igazgató, Bábel Imre központi agronómus és Perczel Mihály kerületvezető agronómus a napraforgó betakarítás előtti  állományszárítási  kísérleteiben  felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak.
A kísérleti repülések PZL-101 típusú repülőgéppel végeztük, 50 liter permetlé kijuttatásával. A kísérletek eredményei mindenkit megleptek. A kontrollhoz képest 2,18 q/ha terméstöbblet, 14,7%-kal kevesebb kaszatnedvesség a betakarításkor, 16 nappal korábbi betakaríthatóság, 25–30%-kal több kombájnteljesítmény-növekedés. A gyakorlatban azonnal alkalmazni szerette volna az eljárást, de még hátra voltak a szermaradvány-vizsgálatok, illetőleg hiányoztak azok eredményei.


Az eredmények valósággal forradalmasították  az  akkori  idők  napraforgó betakarításának körülményeit, ennek ellenére a módszer engedélyének megadása késett. Az I.C.I. 1973-ban tejelőtehenekkel végzett 50 ppm-es Diquattal kevert napraforgódarás etetési kísérletet.  Az eredmények értékelésekor bebizonyosodott, hogy a többszörös  szermaradvány  semmilyen hatással nincs a tehenek egészségére, tejtermelésére. A tejben egyszer sem lehetett vegyszermaradványt kimutatni.  Ugyanígy szermaradvány mentes volt a levágott állatok húsa és belső szervrendszere is. Ezek után 1974. március 6-án állhattak a Bácsalmási Állami Gazdasága veze- tése, a Növényolja, az I.C.I. és a Mezőgazdasági Repülés a nagy nyilvánosság elé, bejelentve az eljárás engedélyezését és eredményeit. Az azóta eltelt 31 esztendő minden napraforgó-betakarítási szezonja bizonyítja ennek az akkori ötletnek az életrevalóságát és az ország növényolajiparára gyakorolt hatását.


A mezőgazdasági repülésnek kiváló mûszaki fejlesztő gárdája volt. Egykori munkatársai, akiknek találmányai, újítási, fejlesztési eredményei  nélkül  a  magyar  mezőgazdasági  repülés nem  lehetett  volna  a  KGST  tagállamok  legkiemelkedőbb eredményeit felmutató intézménye.  Bársony  József  gépészmérnök  egy  olyan repülőgépre  alkalmazható  ULV  armatúrát  készített (X-20), melynek mûködése egyedülálló. Ezzel a berendezéssel végezték és végzik napjainkban is az összes mezőgazdasági, erdészeti és egészségügyi ULV kijuttatásokat. Petten- koffer Sándor szintén gépészmérnök és repülőgép-vezető. Találmánya  a  Ka-26-ra  szerelhető szintén ULV berendezés az UNROT.


Szakály  Gábor  osztálymérnök  nevéhez  fûződik  a  hazai  membránzáras  rendszerû  szórófejtest kialakítása (X-09), amely napjainkban is minden helikopteren és repülőgépen kifogástalanul, főleg csöpögésmentesen mûködik.
A fölsorolt módszerek és eljárások, melyek a hazai mezőgazdasági repülés Agrokémiai osztályának közvetlen vagy közvetett hatásain át valósulhattak meg, mintegy 120 db nagy teljesítményû légijármû éves folyamatos munkáját segítették  elő,  teljesítményeiket  nagymértékben fokozták,  és  a  környezetvédelmi  elvárásoknak is megfeleltek.
A  magyar üzemelésû AN-2-es  például  az ezekkel  az  eszközökkel  és  módszerekkel  légi óránként 100–140 hektárt volt képes permetezni, megfelelő feltételek között. Ugyanez a mutató  az  AEROFLOT  AN-2-ese  esetén  40–60,  a BALKÁN társaságnál pedig 50–70 hektár körül alakult.

Oktatói, szakirodalmi és tudományos tevékenység

– A hazai növényvédelmi felsőoktatás keretein belül állandó előadója az egyetemek növény- védelmi szakmérnökképzési kurzusainak.
– 1982-ben a MÉM részéről „címzetes főiskolai docens”  kinevezésben  részesül  a  Nyír- egyházi  Mezőgazdasági  Főiskolán  indított repülőgép-vezetői   kurzuson   vegyszeres gyomirtások, állományszárítások és repülő- gépes technológiák oktatására.
– Doktori cselekményét Keszthelyen az Agrártudományi  Egyetemen  1986-ban  „Summa cum laude” minősítéssel a mezőgazdasági repülés vegyszeres gyomirtási témaköréből folytatta le.
– Számos cikke jelent meg a mezőgazdasági repülés témaköreiből.
– A Gyakorlati Agrofórum folyóirat szerkesztő bizottságának alapító tagja, 1998-ban jelent meg az egyetemi tankönyvként is elfogadott „Mezőgazdasági Repülés” c. könyve.

Elismerések, kitüntetések

Több évtizedes munkájának elismeréseként 1971-ben  a  Mezőgazdaság  Kiváló  dolgozója, 1978-ban a Szolgálat Kiváló dolgozója kitüntetéseket kapta. A mezőgazdasági repülés és a Magyar Néphadsereg kapcsolatainak elmélyítéséért, munkájáért 1972-ben a Honvédelmi Érdemérem, 1980-ban és 1988-ban a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát, 1989-ben a Szocialista Mezőgazdasági Repülésért  Emlékplakettet  és 1991-ben a Hazáért és Szabadságért 1956-os Érdemérmet  kapta. 2004-ben  Miniszteri  elismerő oklevelet, majd még ugyanebben az évben „Az év kiváló növényorvosa” oklevelet és az ezzel járó gyûrût vehetett át.
Nyugdíjba menetele után a mezőgazdaságban mûködő repülővállalkozások megválasztották a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetségének elnöki tisztjére.

 

Növényvédelem 41 (10), 2005

Forrás: Növényvédelem

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

éterek

olyan oxigéntartalmú vegyületek, amelyek molekulájában két szénhidrogéncsoportot oxigénatom... Tovább

Mezõkovácsházai Földhivatal

Földhivatal Földhivatal Cím: Mezõkovácsháza Hársfa u. 3. 5800 Magyarország Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.