A növényvédő szer a mai mezőgazdasági termesztésnek is szükséges, elengedhetetlen eszköze, nélküle még közepes szintű, extenzív termesztés is elképzelhetetlen. A növényvédő szerek előállítását folyamatos fejlesztés jellemzi, minden évben újabb - az előzőeknél kevésbé veszélyes, a környezetre kisebb nyomást jelentő - készítmények jelennek meg a piacon.

Fenti ek mellett a növényvédő szerek veszélyes anyagok, felhasználásukat, a göngyölegeik kezelését szigorúan szabályozzák.

5/1988. MÉM rendelet -

lassan 20 éve - kimondja, hogy a növényvédő szernek és csomagolóanyagának tulajdonosa a felhasználó, ő felel a szer szakszerű felhasználásért és a csomagolóanyag, vagy az esetleg lejárt szer ártalmatlanításáért.

Növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag hulladékok kezelésének, megsemmisítésének szabályai, lehetőségei:

2002. év májusában megjelent a 94/2002. (V.5.) Kormányrendelet, melynek főbb pontjai az alábbiak:

1.1 . A csomagolási hulladék visszagyűjtésének, újrahasznosításának, ártalmatlanításának kötelezettje a gyártó, import esetén a termék első forgalomba hozója.

1.2 . A gyártó e visszavételi és hasznosítási kötelezettségét vagy maga, vagy más gyártókkal együtt egy hasznosítást koordináló szervezet (továbbiakban koordináló szervezet) útján teljesítheti.

1.3. Ha maga akarja teljesíteni, bejelentkezik a Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Főfelügyelőségen, ahol nyilvántartásba veszik.

1.4. Ha egy koordináló szervezet útján teljesít, azaz csatlakozik egy koordináló szervezethez, és hasznosítási díjat fizet, a kötelezettségét teljesítette.

E kormányrendeletből következik, hogy a gyártó tehát vagy maga eszközli visszagyűjtési kötelezettségét, vállalva az ezzel járó összes munkát és felelősséget, vagy hasznosítási díj fizetésének fejében átadja a feladatot egy koordináló szervezetnek. Ez esetben a koordináló szervezet átvállalja tőle a termékdíj fizetését is.

Ha viszo nt ezt elmulasztja, környezetvédelmi bírsággal sújtják (mely sokszorosa a hasznosítási díjnak) és bevonhatja a hatóság a működési engedélyét.

Az 5/1988-as és a 94/2002-es Kormányrendelet előírásaival lényegében egy duális kötelezettség állt elő, azaz a felhasználó köteles gondoskodni a göngyölege megsemmisítéséről, a gyártó viszont köteles a visszagyűjtést megszervezni és finanszírozni.

· 20 magyarországi engedélyes gyártó 2003. évben - a törvényben leírt feltételekkel - megalapította a CSEBER Kht.-t (Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer Kht.), mely mint koordináló szervezet e feladatokat helyettük elvégzi.

· A Cseber Kht. alapító tulajdonosai az alábbi vállalatok:

Syngenta, BASF, Bayer, Monsanto, Agro-Chemie, Magyar Kwizda, DuPont, Arysta-Agro, Dananova (Cheminova), Biomark, Summit-Agro, Crompton Europe (volt Uniroyal), BVM, Agrokémia Sellye, Chemark, Cardel, ÉMV, Florin, Arvesta, VG Agro.

· A Cseber Kht. egy non-profit, nyitott közhasznú társaság, azaz szolgáltatásait, később is bárki igénybe veheti.

· A Cherole, az AgroterM, a Dow AgroScience, a Rogátor, a Samato, a Peretrade, a Cresco (Cassis), az Agrosol, a Zephyr és a Vivamus a megalakulás után szinte azonnal csatlakozott, így ma a CSEBER Kht. a hazai növényvédőszer-piac csomagolási hulladék visszagyűjtésének 95%-át koordinálja.

· Cseber Kht.-t a Környezet-és Természetvédelmi Főfelügyelőség mint koordináló szervezetet 2003. június 1. napjától 35/2003 sorszámmal nyilvántartásba vette.

Hogy működik a növényvédő szerrel szennyezett hulladék visszagyűjtésének rendszere ?

1. CSEBER Kht.-val szerződést kötött gyártók és importőrök a kibocsátásukkal arányos hasznosítási díjat fizetnek, azaz ők finanszírozzák a rendszer működését.

2. CSEBER Kht. szerződést kötött 108 gyűjtőhellyel (növényvédő szeres nagykereskedőkkel), ahol az üre

s és háromszor kimosott göngyölegeket a felhasználótól térítésmentesen átveszik.

3. Direkt mailon, a szaklapokban feladott hirdetésekben, a www.cseber.hu tájékoztatja a felhasználókat számukra két fontos dologról:

· a kiürült növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköznek a felhasználó a tulajdonosa, köteles azt a gyűjtőhelyre leadni, vagy saját költségén kell azokat ártalmatlanítani.

· a gyűjtőhelyek címeiről, elérhetőségeikről.

CSEBER Kht. 2003-ban - működésének első évében - a megállapított hasznosítási díjból - hajlandó volt a régről „elfekvő” csomagolóanyag hulladékokat is átvenni, azaz a gyártók hajlandóak voltak finanszírozni az ország „kitakarítását”. Ennek
megfelelően a kötelező 40%-os visszagyűjtési kvóta többszörösé t vették vissza.

2004. évben a törvény 45%-os visszagyűjtési kötelezettséget írt elő, melyet CSEBER Kht. teljesített.

2005 éves tervek:

Ez évben a kibocsátás 54%-át kell a CSEBER Kht.-nek összegyűjtenie, azaz mintegy 22%-kal többet, mint 2004. évben.

Két nagyobb visszagyűjtési akció lesz, mikor a gyűjtőhelyek - a növényvédő szeres nagykereskedők - a háromszor kimosott göngyölegeket térítésmentesen átveszik a felhasználóktól:

· június-július hónapokban - az aratás előtt - 4 héten át,

· október-novemberben 8 héten át.

A siker kulcsa a megfelelő tájékoztatás, valamint a hatóságokkal való jó együttműködés.Tudatosítani kell a növényvédő szert felhasználó személyekkel, társaságokkal, hogy a kiürült göngyölegek ártalmatlanítása nem csak környezetvédelmi feladat (bár ez is nagyon fontos), hanem olyan hatósági előírás, melynek elmulasztása súlyos szankciókkal jár. A CSEBER Kht rendszere - melyet a növényvédő szert gyártók hoztak létre és finanszíroznak - ehhez nyújt segítséget.

Lejárt szavatosságú növényvédő szerek kezelésének, megsemmisítésének szabályai, lehetőségei

A cikk elején említett 5/1988-as rendelet szerint ilyen hulladéknak nem szabadna lennie az országban. De mégis van, mégpedig a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat 2003. éves felmérése szerint 312 to nna. Ez a szám az éves kibocsátáshoz képest nem jelentős, de mint elfekvő veszélyes hulladék figyelmet érdemel. E mennyiség ártalmatlanítása 150-200 millió forintba kerülne, melyet a költségvetésből kellene finanszírozni.

A CSEBER Kht. szervezete e feladatot meg tudja oldani, vállalja is, a finanszírozási hátteret kell megteremteni.

Az FVM és a KvVM tárcaközi bizottságot hozott létre az elmúlt év végén, és közös erőfeszítésükkel remélhetően megoldódik ez a probléma is a 2005. évben.

Forrás: Agrárágazat