Két féle szert használhatunk állományszárítás céljára:

-kontakt hatású szerek: bromoxinol, diquat-dibromid, monohidrát vagy glufozinát-ammónium hatóanyaggal rendelkeznek;

-felszívódó hatású szerek: glifozát vagy ennek származékait tartalmazza.A két típus között a legnagyobb különbség, hogy a felszívódó hatású permetszer hatása később mutatkozik meg, mint a kontakt szereké. Mindkét csoport totális gyomirtószer, így gyomos területeken is biztonságosan felhasználható.

A deszikkálás egyben biztosítja a kórokozók, elsősorban a szürkepenész kártételének mérséklését is, ugyanakkor nem csökkenti az olajtartalmat a kezeletlen állományokhoz képest, ezért ha lehetőségünk van rá, végezzük el ezt a technológiát.

Napraforgó állományszárítása

A közepes és hosszú tenyészidejű napraforgófajták esetében elengedhetetlen a vegyszeres állományszárítás a biztonságos betakarításhoz.

Az érés során a kaszatok természetes vízleadása intenzívebb, mint a tányér vízvesztése, különösen a későbbi érésű fajtáknál, ezért a betakarítást nagyon gondosan kell elvégeznünk. Ebben az esetben fontos a deszikkálás elvégzése, mivel így szárítjuk a tányérokat, növeljük az érésegyenletességet, és csökkentsük a pergésveszteséget.

Mivel a permetezés légi úton hajtható végre oda kell figyelnünk az időjárásra. Lehetőség szerint szél-, illetve csapadékmentes időben végezzük el az állományszárítást. Permetezés során használjunk cseppnehezítő szert (pl.: Mist Control, Melius), így kisebb lesz az permetlé elsodródása.

Repce állományszárítása

Az őszi káposztarepcére nem jellemző, hogy a magok egy időben érnek, ezért gondosan ügyelnünk kell a betakarítás idejének megválasztására. Ha túl hamar aratunk, akkor kisebb lesz a repce olajtartalma, ezért fontos elvégeznünk az állományszárítást, mivel így jelentős szemveszteség nélkül végezhetjük el a betakarítást.

Hatásfokozóként használjunk Bio-Film, Melius, vagy Hyspray permetszert.