Intenzív gyümölcsültetvények telepítésekor komoly gazdaságossági szempontok kerülnek előtérbe, a beruházó nagy várakozással van, hogy befektetett pénzének értékét a lehető leggyorsabban - természetesen az ágazat szabta időkereteken belül - növelje. Az értékteremtés jó minőségű áru nagy mennyiségben történő előállításával lehetséges. A magas termésátlag és a minőség kívánalma nagyfokú növényismeretet és növénycentrikus gondolkodást, a korszerű technológiai elemek szakszerű és tudatos alkalmazását követeli meg. Az írás célja, hogy összefoglalja a termesztéstechnológia gerincét adó tápanyag-gazdálkodás lényeges elemeit, és bemutassa az AGROBUDA Kft. almáskertjében alkalmazott komplex tápanyag-gazdálkodási technológiát.
Intenzív gyümölcsültetvények telepítésekor komoly gazdaságossági szempontok kerülnek előtérbe, a beruházó nagy várakozással van, hogy befektetett pénzének értékét a lehető leggyorsabban - természetesen az ágazat szabta időkereteken belül - növelje. Az értékteremtés jó minőségű áru nagy mennyiségben történő előállításával lehetséges. A magas termésátlag és a minőség kívánalma nagyfokú növényismeretet és növénycentrikus gondolkodást, a korszerű technológiai elemek szakszerű és tudatos alkalmazását követeli meg. Az írás célja, hogy összefoglalja a termesztéstechnológia gerincét adó tápanyag-gazdálkodás lényeges elemeit, és bemutassa az AGROBUDA Kft. almáskertjében alkalmazott komplex tápanyag-gazdálkodási technológiát. Gyümölcsültetvény létesítésekor is két alapvető kérdésre kell megadni a választ: 1. Melyek a vásárló igényeinek vagy leendő igényeinek leginkább megfelelő fajok és fajták? 2. Milyen technológiai elemeket kell választani ahhoz, hogy az előállított termék a fogyasztói kívánalmaknak leginkább megfeleljen? Az első kérdés megválaszolása a legfontosabb, hiszen az áru megfelelő helyen, időben és természetesen áron való értékesítéséért történik a beruházás. Ezt követően minden további lépés a minőségi végtermék előállításának érdekében történik, a növényi igények maximális kielégítésének van alárendelve. A növény egy komplex rendszer része, az egyes technológiai elemek szorosan összefüggnek és szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A termesztést meghatározó tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: 1. nem változtatható - a termőhely ökológiai adottságai /éghajlati- és talajviszonyok/ 2. változtatható - alkalmazott technológia A nem változtatható elemek - a megfelelő ökológiai adottságokkal rendelkező termőhely - kiválasztása nagy körültekintést igényel. A talajt telepítés előtt a fajnak megfelelő tápanyagszintre célszerű feltölteni, valamint az esetlegesen szükséges talajjavítási munkálatokat is telepítés előtt kell elvégezni. A telepítést megelőző tápanyagfeltöltéssel az ültetvény harmonikus táplálásának és a fenntartó trágyázás hatékonyságának alapjait teremtjük meg. A technológia tehát a piacos fajtának megfelelő termőhely kiválasztásával és előkészítésével, valamint a vírus- és patogénmentes szaporítóanyag eltelepítésével kezdődik. Az ún. változtatható elemeket - tápanyag-gazdálkodás, öntözés, növényvédelem, agrotechnika - a növény igényeihez kell maximálisan igazítani annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben teremjen számunkra minőségi gyümölcsöt. Az áruvá készítést a szürettel egy menetben történő osztályozással és hűtőtárolással kezdjük. Az ültetvény tápanyag-gazdálkodási technológiájának kialakításakor az alábbi paramétereket kell figyelembe vennünk: 1. talajtani adottságok: Arany-féle kötöttség (KA), humusztartalom (%), pH, kicserélhető kationok és anionok = felvehető tápelemek ismerete 2. az éves szinten elérendő termésátlagok tápelem kivonása 3. öntözés módja és az öntözéssel együtt kijuttatható tápanyag mennyisége 4. fenntartó trágyázáskor a növény- és talajvizsgálati eredmények tendenciái: - talajtani vizsgálat 3 évente - levélanalízis minden évben 5. helyszíni felvételezés, az ültetvény kondíciójának ismerete - "a kertész szeme" A fenntartó trágyázás célja a növény által éves szinten kivont tápelemek biztosítása, kiegyensúlyozott tápanyag-gazdálkodású talajviszonyok fenntartása.
1 t gyümölcs nitrogén hatóanyag igénye alma esetében a különböző fizikai talajféleségek figyelembe vételével (kg/t):
1 tonna gyümölcs nitrogén hatóanyag szükséglete (kg/t)
1. táblázat A szükséges nitrogén hatóanyag számításakor figyelembe kell venni a talaj humusztartalmát és a fizikai talajféleséget egyaránt.
Egy tonna alma által kivont foszfor (P2O5) hatóanyag mennyiség (kg/t): t
talaj AL-P2O5 - ppm
< 30
31-50
51-80
80 <
pH
4,5-5,0
1,3
1,2
1
0,8
5,0-5,5
1,1
1
0,9
0,7
5,5-6,5
1
0,8
0,8
0,6
6,5-7,0
0,8
0,7
0,6
0,5
CaCO3
5%
1
0,8
0,8
0,6
10%
1
0,9
0,8
0,6
15%
1,1
1
0,9
0,7
2. táblázat
Az alma foszforigénye a gyökérképzéskor és a virágzáskor a legmagasabb. Foszfortrágyázáskor a talaj kalcium tartalmát, pH viszonyait is figyelembe kell venni. A foszfor és kalcium a növény számára felvehetetlen sót képezhetnek, ezért kijuttatásukkor erre érdemes figyelni.
Egy tonna almatermés által kivont kálium hatóanyag mennyisége (kg/t):
kötöttség KA/ellátottság
igen gyenge
gyenge
közepes
jó
< 26
4,2
3,6
3,3
2,9
27-30
3,8
3,9
3
2,6
31-36
2,9
2,5
2,3
2,2
37-42
3,1
2,8
2,6
2,4
43-50
3,9
3,5
3,2
3
50 <
5,2
4,6
4,3
4
3. táblázat
A táblázat a talaj Arany-féle kötöttségi értéke és a talaj kálium /K2O/ ellátottsága alapján adja meg az egy tonna terméshez szükséges hatóanyag mennyiségét. A kálium kijuttatásnál figyelembe kell vennünk a talaj agyagásvány összetételét, magas agyagásvány tartalmú, ún. kálium-fixáló talajok esetén a kálium adagok korrekciója szükséges. A Nemzetközi Káli Intézet ajánlása nyomán az alma fenntartó trágyázásához - amennyiben a talaj- ill. levélanalízis értékei megfelelőek - a megadott termésátlagokhoz az alábbi hatóanyag mennyiségeket javasolják hektáronként:
gyümölcsfaj
várható termés (t/ha)
kijuttatandó hatóanyagmennyiség (kg/ha)
N
P2
K2O
alma
40
80-100
40-50
110-130
A kérdéskörrel foglalkozó irodalomban számtalan - egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő - ajánlást találhatunk. Az AGROBUDA Kft. a Kovácsné Mérei Zsuzsa szerkesztésében megjelent Állókultúrák Fenntartó Műtrágyázási Irányelvei c. kiadvány számítási módszereit alkalmazza az éves szinten kijuttatandó hatóanyagok mennyiségének meghatározásához. A tápanyag-gazdálkodási program összeállítása a 3 évente végzett talajvizsgálati eredmények, a levélanalízis vizsgálatok - a mintát a hajtásnövekedés befejeződése után július közepétől augusztus közepéig szedjük, egy minta 80-100 levelet tartalmaz -, az előző év tápanyag-gazdálkodási, tárolási tapasztalati és az ültetvény kondíciójának ismeretében történik. A komplex növénytáplálási program kialakításakor a szakirodalomban található kutatási eredményeket ötvöztük az eddigi tapasztalatokkal, melyek alapján az alábbi kijuttatási módok kombinációját alkalmazzuk: 1. hagyományos műtrágyákkal (kalcium-nitrát, kálium-szulfát, szuperfoszfát stb.) a kijuttatandó hatóanyagok 45%-a; 2. komplex, száz százalékosan vízoldható műtrágyákkal /AGROLUTION termékcsalád/ - a kijuttatandó hatóanyagok 50%-a; 3. lombtrágyák alkalmazása - esetleges hiánytünetek gyors orvoslására, illetve a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel serkentésére - igény szerint, általában a hatóanyagok 5%-a kerül ki ezen a módon. Tápoldatozás komplex műtrágyával - a kijuttatandó hatóanyagok 50%-a kerül ki tápoldat formájában. A tápoldatozás - az ültetvény korát is figyelembe vevő - menetét és annak aktuális 2003. évi költségeit tartalmazza a 4. táblázat.
ültetvény kora műtrágya típusa l/víz/fa/nap időtartam (hét) g/fa/nap kg/ha/hét (1,2 X 4m) költség (Ft/ha)
ültetvény kora
műtrágya típusa
l/víz/fa/nap
időtartam (hét)
g/fa/nap
kg/ha/hét (1,2 X 4m)
költség (Ft/ha)
1. év
a.) AGROLUTION
18/07/06 + 14 CaO
0,5
4
0,5-0,7
7-10
14/07/14 + 14 CaO
1,0
4
0,7-1,0
10-15
13/05/28 + 2 CaO
2,0
4
0,8-1,2
11-17,5
összesen:
12 hét
112-170 kg
56000-85000
b.) UNIVERSOL
7-10
18/11/18 - kék
0,5
4
0,5-0,7
18/11/18 - kék
1,0
4
0,7-1,0
10-15
16/05/25 - narancs
2,0
4
0,8-1,2
11-17,5
összesen:
12 hét
112-170 kg
37000-56500
2. év
AGROLUTION
18/07/06 + 14 CaO
1
4
0,6-0,8
8-12
14/07/14 + 14 CaO
2
4
0,8-1,2
11-17,5
13/05/28 + 2 CaO
2-4
4
0,8-1,2
11-17,5
összesen:
12 hét
120-188 kg
60000-94000
3. évtől
AGROLUTION
18/07/06 + 14 CaO
2-6
5-6
0,6-0,8
8-12
14/07/14 + 14 CaO
2-6
6-8
0,8-1,2
11-17,5
13/05/28 + 2 CaO
2-6
5-6
0,8-1,2
11-17,5
összesen:
16-20 hét
160-250 kg
80000-125000
4. táblázat
A tápoldatozás előnyei: - a tápanyag közvetlenül a felvétel helyére, a gyökérzónába kerül; - a tápelemek kijuttatása pontosan igazítható a növény fejlődési fázisainak igényéhez; - hatékony víz- és műtrágya felhasználást eredményez; - idő, energia és mindeneket összevetve egyben költség takarékos megoldást jelent. A tápoldatozás előnyeinek maximális kihasználásához ismerni kell a kívánt termésátlag eléréséhez szükséges tápanyag- és vízigényt és a kijuttatás időzítését. A tápoldatozás menetének megtervezésében a rendelkezésre álló öntözőrendszer technikai paramétereinek az ismerete is elengedhetetlen. csepegtető öntözés esetén például fontos: 1. az egyes öntözési szektoroknál a vízkijuttatási kapacitás, az egy növényre kijuttatott víz /tápoldat mennyisége 2. a kijuttatott tápoldat előállításához: - törzsoldat tartály mérete - a felhasznált műtrágya maximális oldhatósága - egy öntözési szektorba kijuttatható víz/tápoldat mennyisége - törzsoldat töménységének beállítása Tápoldatozással rendszerint nem tudjuk a tenyészidőszak teljes tápelem szükségletét kielégíteni, a hatóanyagok különböző formában történő kijuttatásának ötvözésével azonban harmonikus növénytáplálást biztosítunk. A megfelelően táplált ültetvény jóval ellenállóbb a betegségekkel, kártevőkkel szemben és a harmonikus ellátás a gyümölcs tárolhatóságát is nagymértékben befolyásolja. Hazánkban a tápoldatozási gyakorlat még igencsak gyerekcipőben jár, az intenzív termesztési gyakorlat azonban kikényszeríti az új technológiai lehetőségek megismerését és szükség szerinti alkalmazását. Ha a minőséget és a magas termésátlagot kívánjuk párosítani, akkor a technológiai elemek tartalmát ennek érdekében kell összeállítanunk.