Szövényi Zsolt, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) főosztályvezetője beszámolt arról, hogy az elmúlt években mintegy tízmilliárd forintot fordított a tárca az agrár-felsőoktatás fejlesztésér

Hirdetés

Az agrár-felsőoktatás helyzete

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az emelkedő létszámlehetőségek ellenére folyamatosan csökken az agrár-felsőoktatás iránti érdeklődés, a kutatás és a szakképzés területén pedig bizonytalan egyes intézmények sorsa – hangzott el október 4-én az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának keszthelyi, kihelyezett ülésén.
Az emelkedő létszámlehetőségek ellenére folyamatosan csökken az agrár-felsőoktatás iránti érdeklődés

Szövényi Zsolt, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) főosztályvezetője beszámolt arról, hogy az elmúlt években mintegy tízmilliárd forintot fordított a tárca az agrár-felsőoktatás fejlesztésére, további 16 milliárd forint pedig a PPP-konstrukciók révén került az ágazathoz. Ebből intézmények, kollégiumok felújítására, fejlesztésére és építésére jutott pénz.

 

A többciklusú képzési rendszer elindításával 15 alap- és 15 mesterszakot alapítottak az agrár-felsőoktatásban, de folyamatosan csökken a felvételire jelentkezők száma. A minisztérium nem kívánja bővíteni az alapszakok számát, de a mesterszakokat a munkaerőpiac igényeinek megfelelően fejlesztenék tovább.

 

2002-ben még 3.640 diplomát adtak ki, 2006-ban agrárszakokon már csak 1.700-an diplomáztak, és nagyjából ugyanennyien végeztek agrár-felsőoktatási intézményekben, de inkább határterületekhez tartozó képzéseken. Az agrárszakokra 2001-ben még 14.390 hallgató jelentkezett, idén már csak 8.000 körül volt a felvételizők száma, holott a felsőoktatási kapacitás nem szűkült. Az érettségizettek mintegy 60 százalékának van ma lehetősége továbbtanulni, ami európai szinten a középmezőnyt jelenti.

 

A finanszírozási háttér kapcsán elmondta: az agrárképzésben jelenleg 320-420 ezer forint az egy hallgatóra évente fordítható összeg, amihez kiegészítő normatívaként 80 ezer forint kapható. A szűkített anyagi viszonyok között azonban a felsőoktatás ebben a három évben talán biztonságosabb helyzetbe került a tavaly rögzített finanszírozási keretnek köszönhetően.

Hirdetés

 

Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára az agrárszakképzés helyzetét ismertette a bizottság tagjai előtt. Kifejtette: az FVM kezelésében ma 18 középiskola működik, az intézményekben csaknem 7.200-an tanulnak, és összesen 2.500 dolgozót, köztük mintegy 800 pedagógust foglalkoztatnak.

Kétféle továbblépési lehetőséget lát a tárca. Négy régiós szinten vonnák össze a középiskolákat, vagy közhasznú társaságokká alakítanák át őket.

 

Benedek Fülöp ismertette az agrár-kutatóintézetekkel kapcsolatos elképzeléseket is. Ezek alapján hat kutatóhelyet összevonnának egy költségvetési intézménnyé, míg egyes intézetek, mintakertek és genetikai telepek továbbra is állami keretek között, az FVM égisze alatt működnének. A privatizációra kijelölt intézmények, mint a gabona- és a zöldségtermesztési kutatóintézet sorsa azonban még nincs eldöntve.

 

A szakállamtitkár hangsúlyozta: az Agrárgazdasági Kutatóintézetet kiemelten kezelik, hiszen Európai Uniós tevékenységeket is folytat, ezért továbbra is a minisztérium felügyelete alatt működne tovább. A mezőgazdasági könyvtár illetve a múzeum jövőjét illetően pedig további tárgyalásokat folytatnak kormányzati szinten.

A szőlészeti, borászati, gyümölcstermesztési, húsipari és konzervipari kutatóintézetek helyzete továbbra is kérdéses. Nem megoldott a finanszírozásuk, hosszabb távon pedig azt javasolja a tárca, hogy privatizáció helyett inkább az agrárinnovációs tudásközpontokhoz kerüljenek.

Hirdetés

 

Dublecz Károly, a házigazda Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának dékánja az intézmény helyzetét ismertetve elmondta: Keszthelyen ma kilenc szakon folyik képzés. Az intézményben csaknem 1.500 hallgató tanul, 79 oktatót és 71 kisegítő dolgozót alkalmaznak.

 

Az agrárszakmák iránt tapasztalható, folyamatosan csökkenő érdeklődés miatt Keszthelyen is folytatnak más jellegű képzéseket. A már működő kertészeti és a turisztikai-vendéglátó oktatás mellett rekreáció-egészségfejlesztési szak indításán gondolkodnak. Túlságosan elaprózottnak látják ugyanakkor az alapszakok rendszerét az agrár felsőoktatásban.

A dékán szerint az agrárképzésnek irreálisan alacsony a normatív finanszírozása, holott költségigényes tanulmányokról van szó. Egy agrármérnök képzésére ma 450 ezer, négy évvel ezelőtt még 580 ezer forint jutott évente. Jelentős problémaként értékelte, hogy az agrárképzésben 30 százalékkal csökkent a felvehető hallgatók létszáma, idén pedig további 10 százalékkal kisebb lesz ez a keretszám.

 

A kihelyezett ülésen a Mezőgazdasági Bizottság tagjai elsősorban a kutatóintézetek sorsával kapcsolatos kérdéseket fogalmaztak meg. Aggályosnak tartották a tervezett privatizációs elképzeléseket kifejtve, hogy ezeket a nemzeti értékeket inkább megőrizni kellene.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

infantilizmus

az egész szervezet vagy valamely részének korábbi (szó szerint: gyermekkori) fejlődési fokon... Tovább

Sesrico (S 2271)

Cukorrépa Cél: rizománia és cerkospóra rezisztens Leírás:Monogerm, diploid hibrid, a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.