A meggyet már az ókorban ismerték, az idők során viszont sajnos sokan elfelejtkeztek róla. Pedig a meggy hihetetlenül egészséges, számos jótékony hatással rendelkezik, ráadásul termesztése nem annyira bonyolult, mint ahogyan azt sokan gondolják. Nézzük, miért olyan fantasztikus gyümölcs a meggy!
Egy kis meggytörténelem
A meggy egy csonthéjas magvú gyümölcs, valamint az azt termő meggyfa (Prunus cerasus) rövidebb neve. Már az ókorban is ismerték a meggyet, leginkább a Földközi-tenger vidékén, illetve Perzsiában. Magyar neve finnugor eredetű, ez azt is jelzi, hogy a honfoglalás előtt is ismerték őseink. Több magyar helységnév (Megyaszó, Medgyesegyháza), és családnév jelzi korai ismertségét, elterjedését.
Magyarországon a meggy termesztésének és fogyasztásának hagyománya van, ennek köszönhetően világviszonylatban is az egyik legnagyobb meggytermelő országként vagyunk számon tartva. Mégis azt mondtam a címben, hogy „elfeledett csodagyümölcs” – ezt azért tettem, mert sajnos a házikertekben egyre ritkábban lehet vele találkozni (legalábbis nekem ez a tapasztalatom).
A meggy bemutatása pár szóban
A meggyfának nagyon sok és sokféle fajtája van. A meggy fája sötétszürke kérgű, a cseresznyénél rövidebb életű. Vesszői idősebb korában lecsüngenek, levelei hasonlítanak a cseresznye leveleihez, fényesek, virágzata bogernyő, nemesebb fajtái önmeddők. A meggy íze sokféle lehet, vannak egészen édeskés fajták, és nagyon savanyú változatok is – de az mindegyik fajtára igaz, hogy az érés előrehaladtával egyre édesebbek. A meggyet azért többségében a savanyú íz határozza meg, a legtöbben pedig emiatt kedvelik, vagy éppen nem kedvelik.
A meggy termesztése
A meggyfa kiváló alkalmazkodóképességgel van megáldva, tág éghajlati határok között termeszthető, a téli hideget jobban viseli még a cseresznyénél is (Amerikában folytak kísérletek, kiderült, hogy a fás részek még elviselték a -35 Celsius fokos hideget is). Tenyészidőszak alatti optimális hő-, és fényigénye hasonló a cseresznyéhez, viszont a meggy termesztési övezete valamivel hűvösebb övezetben van, és nagyobb a téli hidegigénye is.
A meggy vízigénye közepes, viszont a késői érésű, genetikailag kisebb gyümölcsű fajták mérete növelhető öntözéssel. A legjobb meggy májusban kezd el pirulni, néhány fajtája követi, de egyik sem múlja felül (sem ízben, sem tartalomban) a májusi meggyet. A frissen telepített fa korán kezd teremni, és hamarosan bő termésben lesz része. Most pedig nézzük, miért kellene mindenkinek sok-sok meggyet fogyasztania, a következő oldalon megmutatom, mi mindenre jó a meggy, érdemes tehát lapozni egyet!
