A gyűrűsfarkú maki, vagy más nevén katta, lemúr egy igazán érdekes és aranyos állat. Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein él leginkább. Változatos élőhelyeken fordul elő, előnyben részesíti a száraz, lombhullató erdőket és bozótosokat. Mára már sokan tartják háziállatként is, de szerencsére sok állattal ellentétben, képes fogságban is szaporodni.
Általában csoportokban élnek, egy csoportot 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak, a hímek azonban elhagyják a csoportot 3-4 éves korukban. Kommunikációjuk is nagyon érdekes: képesek hanggal, vizuálisan és szaggal kommunikálni, 28 különböző hangjelzést különböztetnek meg. Az illatmirigyek váladékát területjelzésre is használják. Ragadozóik a fosszák, a madarak, de veszélyesek lehetnek rájuk a kutyák is. Táplálékuk legfőképpen növényi részekből, levelekből, virágokból, fakéregből áll.
A Duke Egyetem Főemlős Központjában Elizabeth Brannon tanulmányozta a fajt, és az állatok meglepően jól oldották meg a számítógépes feladványokat. Megállapította, hogy a majmok és a félmajmok különbözősége nem annyira értelmi, mint inkább motivációs. A feladatokat ugyanis ügyesen oldották meg, de csak akkor, ha valamilyen édességet kaptak a jó megoldásért, sőt, odáig mentek, hogy egymás orra elől happolták el a nyereményt: az a maki, amelyik hamarabb elkészült, odament a társa számítógépéhez, és befejezte annak megkezdett megoldását, hogy ő kaphassa meg a nyereményt.
Párzási ideje áprilistól júniusig tart, ebben az időben a nőstények a táplálékért versenyeznek egymással, a hímek pedig a nőstényekért küzdenek. A nőstények 4-4,5 hónapos vemhesség után hozzák világra kölyküket - általában egy utód születik, ám nem ritka az ikerszülés sem. Az újszülöttek többnyire anyjuk hasán kapaszkodnak, majd ahogy nőnek, egyre több időt töltenek a nőstény hátán lovagolva. A kölykök 5 hónapos korukig szopnak, azonban már 2 hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot is. A felnőtt hímek nem vesznek részt az utódnevelésben. Ivarérettségüket a hímek 2,5, a nőstények 3 éves korukra érik el. Élettartamuk a természetben átlagosan 15-16 év, fogságban azonban elérhetik a 33 évet is.
A vadon élő létszáma nem ismert, azonban élőhelyének elvesztése fenyegeti, mint Madagaszkár teljes élővilágát. Élőhelyük feldarabolódása miatt az egyes populációk elszigetelődnek egymástól, így genetikai állományuk erőteljesen lecsökkenhet, valamint nőhet a beltenyészet mértéke is. Emellett egyes területeken a vadászat is csökkenti állományát, valamint gyakran fogják be őket, és tartják őket házi kedvencként. A Természetvédelmi Világszövetség a sebezhető kategóriába sorolta. Állatkertekben gyakori fajok, Magyarországon Budapesten, Jászberényben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett és Veszprémben is találkozhatunk velük.
Ahogy beköszönt a jó idő azokon a termesztett növényeinken kívül is érdemes lesz odafigyelni környezetünkre – mondjuk a piros árvacsalánra, melyet idén elmondom miért lesz hasznos Neked is gyűjteni.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...