Több mint három évtized elteltével idén indult újra hazánkban az intézményesített rózsanemesítés, „perzsa mintájú rózsa” munkacímmel. Rózsanemesítés, rózsanemesítés Magyarorsz

Harminc év után újra van rózsanemesítés Magyarországon

Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

Több mint három évtized elteltével idén indult újra hazánkban az intézményesített rózsanemesítés, „perzsa mintájú rózsa” munkacímmel. Az intézet kutatói egy egyedi, perzsaszem mintájú rózsa nemesítésén dolgoznak. 

Több mint három évtized elteltével idén indult újra hazánkban az intézményesített rózsanemesítés, „perzsa mintájú rózsa” munkacímmel. Rózsanemesítés, rózsanemesítés Magyarorsz
A világon egyedül erre a rózsára jellemző, hogy a szirmok tövén egy sötét foltot láthatunk, így az új növény unikumként jelenhet meg később a piacon. Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet 2,5 hektárnyi területén jelenleg is 1200 beazonosított, regisztrált rózsafajta található.
 
 

Rózsanemesítés Magyarországon - 32 év után ismét nemesítenek rózsát

Harminckét év után ismét rózsákat nemesítenek az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet budatétényi területén. A hivatalos munkálatok 1981-ben értek véget, amikor Márk Gergely, a világhírű rózsanemesítő nyugdíjba ment. Ezalatt a három évtized alatt világszerte megváltozott a rózsakultúra, így a nemesítőknek új igényekhez kell igazodniuk. Megnőtt például az érdeklődés a szokatlan mintázatú virágok iránt. Ezért a kutatóintézet olyan különleges és főként egyedi rózsákat kíván előállítani, amelyekkel kiegészíthető a virágpiac kínálata. Legelsőnek egy perzsa szemmintájú rózsa létrehozásán dolgoznak, amely igazi ritkaságnak számítana a világon.

Rózsanemesítés Magyarországon - Különleges rózsafajták lesznek

„A létrejött szokatlan, foltos kerti rózsafajták igazi különlegességek lesznek, amelyekkel a meglévő piaci résekbe kívánunk beférkőzni. A fő célunk egy jellegzetes nemesítési irányvonal kialakítása, hogy a fajták jellegéből egyből Magyarországra és a Kutatóintézetünkre asszociálhassanak” – mondta Kasztovszky Zoltán, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója.
 
Rózsanemesítés Magyarországon
Fotó: Boronkay Gábor

Rózsanemesítés Magyarországon - A Perzsamintás rózsa keresztezésből jön létre

A perzsamintás rózsa egy nemes rózsa és a perzsa vadrózsa keresztezéséből jön létre. Ez lenne az egyetlen olyan nemesített rózsa, amelynek a szirmai tövén egy sötét folt található, amely felülről nézve sötét gyűrűnek látszik. A fehér vagy sárgás szemfolt ugyan nem ritka a nemesített kerti rózsánál sem, azonban ez a sötét mintázat unikumnak számít. Fényes lombozata pedig igen ellenállóan viselkedik majd a gombabetegségekkel szemben.

Rózsanemesítés Magyarországon - 7-8 év kell egy rózsafajta előállításához

„Egy piacképes rózsafajta előállításához 7-8 év kell, és még néhány a fajta felszaporításához. A nemesítés jelenleg a kezdeti vizsgálatoknál tart. Az első eredményeket ősszel kapjuk meg” - tette hozzá Dr. Boronkay Gábor, az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Rózsanemesítés Magyarországon -  A legrégibb rózsa 1250-ben jelent meg 

A kutatóintézet bárki által látogatható rózsakertje, az ún. Rozárium ma 2,5 hektáron terül el, és egy teljes hektár csak a rózsaágyások területe, ahol 1200 beazonosított, regisztrált rózsafajta tekinthető meg. Ezek közül 200-at Márk Gergely nemesített. Jelenleg mintegy 8 ezer tő rózsa van kiültetve a Magyarország legnagyobb rózsakertjének számító területen. A legrégibb rózsa a rózsakertben a ’Versicolor’, őse egyes források szerint 1250-ben bukkant fel Európában.
 

Forrás: AgroLine

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

Dorogi Földhivatal

Földhivatal Ügyfélfogadás: Hétfõ: 12-16 Kedd:közületek, ügyvédek részére egész nap... Tovább

dévérkeszeg (lapátkeszeg, szeleskeszeg, dorozsmás keszeg, vereskeszeg, Abnamis brama)

a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó hal. Mindenevő, táplálékát a víz fenekén... Tovább

Tovább a lexikonra
Nemesítés, biotechnológia