Közhelynek számít az a megállapítás, mely szerint minden év tartogat valami újat, minden év szolgál bizonyos tanulságokkal a kertészeknek. Nincs két egyforma éve a zöldségtermesztőknek. A csapadék, a hőmérséklet vagy mind a kettő miatt eltérő módon növekszenek a növények, különféle fertőző és élettani betegségek jelentkeznek, de az árutermelők azt is hozzátehetik, hogy a piac is mindig más-más módon reagál az időjárásra.
Gyárfás József (1927), ismert tudósunk mondta: „Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Először is az időjárás, amelyről a gazda nem tehet. De az időjárás is sokról nem tehet, amit ráfognak….”
Végiggondolva a 2014-es évet, kétségtelen, hogy a szokatlanul sok csapadék számos vonatkozásban befolyásolta a zöldségtermesztést, nem egy esetben súlyos fejlődési zavarokat okozott. Ezek nem voltak teljesen ismeretlenek az árutermelő zöldségkertészek számára, mégis sokan tanácstalanul álltak a jelenség előtt. A víz túlzott jelenléte vagy hiánya, az egyik rendszeresen tápanyag-ellátási zavarokat okozó tényező.
Az őszi-téli hónapokban hajtatásban a túlöntözésből eredően, de az idén a sok eső következményeként szabadföldön is a mélyebb fekvésű területeken, kötöttebb talajokon vashiány kialakulása volt megfigyelhető ott, ahol korábban a hajtásokon jelentkező súlyos klorózissal még nem találkoztak a gazdák. Ugyanis a levegőtlen, vízzel telített talajban megváltoznak a redukciós és oxidációs viszonyok, az oxigénben szegény környezet, a vasion felvételét akadályozza. Ilyen esetekben nem segített a vastartalmú lombtrágya-készítmények ismételt permetezése, hatásosabbnak bizonyult a talajlazítás és a kultivátorozás. Sekély műveléssel a gyökereket nem sértjük meg, ugyanakkor a talaj levegőhöz jut azáltal, hogy fellazítjuk, a legfelső megkérgesedett réteget megtörjük.
Az őszi hónapok csapadékos időjárása kihatással van a tárolásra szánt vöröshagyma, fokhagyma, sárgarépa, zeller, petrezselyem, fejes és kelkáposzta, cékla, burgonya minőségére is. A kései esőzések következtében laza sejtfalak, a termésben alacsony szárazanyag-tartalom alakult ki, ami kedvez a tárolási betegségek kialakulásának, rontja a termények szállíthatóságát és tárolhatóságát. A sok csapadék különösen akkor káros, ha az egyoldalú nitrogéntrágyázással is párosul. A sok eső, az őszi csapadékos időjárás ellen védekezni nem lehet, de némi megoldást jelenthet a tárolók fokozott ellenőrzése, szellőztetése, a betárolt termés hőmérsékletének rendszeres mérése, baj esetén az átrakása. Az ilyen termény gyorsan bemelegszik, rothadásnak indul, különösen akkor, ha kevés a szellőző vagy melegebb a tároló (az optimális hőmérséklet 6–8 fok).
Forrás: EU-Info
