vizelet
a veseműködés (->kivélasztás) terméke. A ->vérplazma egy része a vesetestecske artériahálózatának hajszálerein - az érrendszerben lévő nagyobb nyomás következtében - átszűrődik a vesetestecske tokjának üregébe, ez az elsődleges (premier) v. (szűrlet), amely megközelítően azonos összetételű a vérplazmáéval. A vesetestecskéből a kanyarulatos csatornákba jutó szűrlet összetételében megváltozik; a ->glükóz, a víz és az ->elektrolitok visszaszívódnak és kialakul a v., amely a szűrletnek kb. 1%-a. A v.-keletkezés hormonális szabályozás alatt áll (->hormonok).
Az egészséges állat v.-ének színe halványsárga v. sötétbarna, sűrűsége közel azonos a vízével. Összetétele és mennyisége állatfajonkért eltérő; nitroféntartalmú vegyületeket (ammónia, húgysav, karbamid), valamint különböző szervetlen sókat tartalmaz. A húsevőkben savas, növényevőkben lúgos, a mindenevőkben változó kémhatású.
A naponta keletkező v. mennyisége eltérő; szm.-ban 6-12, sertésben 2-4, juhban és kecskében 0,5-1 dm3.
