Veszteség akkor következik be, ha a költségek meghaladják a bevételeket

Veszteség akkor következik be, ha a költségek meghaladják a bevételeket. Pénzügyi hiány akkor is keletkezhet, ha a vállalat nyereséges, de a felhalmozásra fordított pénzösszeg v. a felhalmozással kapcsolatos kötelezettségek meghaladják a rendelkezésre álló forrást. A veszteséget és az egyéb pénzügyi hiányt elsősorban vállalati belső forrásokból kell rendezni. Ide sorolható a Kölcsönös Támogatási Alap és a Vállalati Együttműködési Alap által nyújtható kölcsön. Indokolt esetben sor kerülhet fejlesztési hitelek és egyéb kötelezettségek átütemezésére is. A mg. vállalatok gazdálkodásának eredményét a különböző elemi károk egyes években érzékenyen érintik és az egyébként eredményesen gazdálkodó vállalatoknál is okozhatnak veszteségeket, pénzügyi hiányt. Az elemi károk okozta veszteség ellensúlyozására dotációt, ->adókedvezményt is kaphatnak a gazd.-ok. Ismétlődő v. tartósan veszteséges gazdálkodás következménye a gazd. vagyonának csökkenése és fizetésképtelensége. Amennyibe a fizetésképtelenség helyreállítására tett vállalati intézkedések nem vezetnek eredményre, állami szanálást kell kezdeményezni; a szanálás az eredményes gazdálkodás és a fizetőképesség helyreállítása céljából tett állami intézkedések összessége. Szanálási eljárás megindítását a pénzügyminiszter rendelheti el. A szanálási eljárást meg kell előznie a gazdálkodó szervezet és a hitelezők között a pénzügyi egyensúly, a fizetőképesség helyreállítása végett lefolytatott egyeztetésének, amelyeket az érdekvédelmi szervezetek (szövetkezetek esetében a TESZÖV-ök és a TOT, állami vállalatok esetében a Magyar Gazdasági Kamara) koordinálnak. A szanálási eljárást akkor indítják meg, ha az egyeztető tárgyalás folyamán nem jött létre a fizetőképességet helyreállító megállapodás. A szanálást a pénzügyminiszter felügyelete alatt jogi személyként működő ->Szanáló Szervezet folytatja le. A szanálási eljárást ált. három, kivételes esetben hat hónapon belül kell lefolytatni; ki kell dolgozni a veszteség rendezésére, a fizetőképesség tartós megteremtésére, a jövedelmező gazdálkodás elősegítésére vonatkozó intézkedéseket, és az ezek esetleges végrehajtásának elmulasztását szankcionáló jogi következményeket tartalmazó megállapodást. Az állami szanálás anyagi fedezetére a szanálási alap szolgál, amelyből a mg. számára szükséges forrást elkülönítetten kezelik. Tartós veszteség és nagymértékű fizetőképtelenség, ill. az állami szanálás sikertelensége esetén - végső megoldásként - a gazdálkodó szervezet felszámolására is sor kerülhet. A felszámolási eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozó, nem peres eljárás. Felszámolási eljárást akkor végeznek, ha a vállalat jogutód nélküli megszüntetéséről határoznak. Erre akkor kerül sor, ha a gazdálkodó szervezet tartozásai tartósan meghaladják vagyonát, ha a vele szemben fennálló követelések végrehajtása eredménytelen. A felszámolási eljárást kérelem alapján indítják, amelyhez csatolni kell a vállalat és a hitelezők előzetes egyeztetéséről készített jegyzőkönyvet, valamint az állami szanálási eljárás eredménytelenségéről szóló okiratot. A gazd. szervezet maga is kérheti a felszámolási eljárás lefolytatását. Ez a jogkör a vállalati tanács, ill. a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Fővárosi Bíróság a kérelem alapján megvizsgálják, hogy valóban fennáll-e a tartós fizetőképtelenség. Döntésről végzésben értesíti a kérelmezőt és más érdekelteket. A bíróság felszámolási eljárást a Magyar Közlönybe teszi közzé. A jogszabály felszámolás esetén garanciákat tartalmaz a vállalati dolgozók és a szövetkezeti tagok legfontosabb érdekeinek lehetőség szerinti védelméről, foglalkoztatásáról és a termőföldek további hasznosításáról.