Ha érdeklődsz a kertészkedés iránt, akkor gyakran találkozhatsz a perlit és a vermikulit kifejezéssel a termőközegek kapcsán. Ez a két adalék valóban többféleképpen is felhasználható a kertben (általában a talaj tulajdonságainak feljavítására), azonban sokban különböznek egymástól, és nem lehet felcserélni őket. Ahhoz, hogy a legtöbbet hozhasd ki belőlük, meg kell ismerkednek a perlit és a vermikulit közötti különbségekről, hasonlóságaikról, és hogy melyiket mikor használd kertedben. Az alábbi cikk pontosan ebben segít!
A vermikulit egy tömörített szilikátanyag, amelyet kibányászott sziklákból nyernek ki, szemcséi pedig apró kőszerű pelyhekre hasonlítanak. A vermikulitot 870°C-ra hevítik fel. Az így előállított apró szemcsék, vagy pelyhek szivacsos állagúak, és nagyon jó nedvszívó képességük van. Általában sötétbarna, vagy rézszínűek, de vannak sárgás, aranyszínű változatok is.
A vermikulit reakcióba lép a talajban található káliummal, kalciummal és magnéziummal, illetve képes növelni a növények pH értékét, annak ellenére, hogy saját pH értéke 7,0. Amikor víz éri a vermikulit pelyhek szivacsos szerkezetüknek köszönhetően magukba szívják azt, és feldagadnak. Éppen ezért ha vízszerető növényeket ültetsz, akkor a talajhoz hozzáadhatsz egy adag vermikulitot is, hogy javítsd az termőközeg vízmegtartó képességét.
A vermikulit térfogatának akár 3-4-szeresét is képes magába szívni. A vermikulit nem bomlik le a talajban, mint például a trágya vagy a komposzt. Ez azt jelenti, hogy minden öntözéskor vagy esőzéskor magába szívja a vizet, meg is tartja azt, amíg a talaj el nem kezd kiszáradni. A probléma csak az, hogy a vermikulit egy nem megújuló anyag, és mivel bányászás során nyerik ki, így nem is a legkörnyezetbarátabb megoldás.
A vermikulitot többek között növénytartók talajához, a kerti talajhoz, vagy komposzthoz lehet hozzáadni, hogy javítsd ezek vízmegtartó képességét. Ideális kiegészítő a gombanevelő talajba is. A vermikulit szemcsés, szivacsos jellege miatt csökkenti a talaj sűrűségét, ami szintén hasznos lehet bizonyos esetekben.
Komposzttal vagy tőzegmohával kombinálva serkentheti a gyökerek növekedését, javítva ezzel a fiatalabb palánták gyökérstabilitását. Használható a felszínen is, talajtakaróként, különösen magvak csíráztatására. Most pedig nézzük, mi is valójában a perlit és mire lehet használni, a következő oldalon ezt mondom el!
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...