Tűnyomok a sertéscombban

Hirdetés

Tűnyomok a sertéscombban

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A külföldi vevő és a hazai kereskedelmi partner átverése, vele együtt valószínűleg a magyar húsipar megtépázott tekintélyének és maradék hírnevének lerontása és negyven tonna, papíron kiváló minőségű sertéshús reexportja – röviden így lehetne összefoglalni azt a történetet, amely elsősorban a Román Gyula érdekeltségébe tartozó Kapuvári Hús Zrt.-ről és az ügyben közvetítőként szerepet játszó, vétlen Hungapig Kft.-ről szól.
Tűnyomok a sertéscombban

És nem utolsósorban a magyar élelmiszer-biztonságról, illetve feltételezhető visszásságairól.

Élelmiszer-biztonsági berkekből származó értesüléseink szerint – amelyeket húsipari körökből is megerősítettek – ez év március közepén Szerbiából negyven tonna, korábban oda exportált sertéshúst hozott vissza Magyarországra a Hungapig Kft. A szokatlan lépés felkeltette az élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi, húsipari és a vámszerveknél dolgozó szakemberek érdeklődését, s ők lapunk figyelmét is az eseményekre irányították. Vizsgálódásaink után kiderült, hogy egy hónapok óta húzódó, többször mellékvágányra terelt, leállíttatott, bizonyos körök érdekeit sértő és jelentős élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvető ügyről van szó.

 


Óvatosan a hústömbökkel

 


A történet 2008 őszén kezdődött, amikor a Kapuvári Hús Zrt.-től mintegy száz tonna fagyasztott, csont nélküli sertéscombot vásárolt a NIT d. o. o. Szabadka. A száz tonna húsból húsz tonnát kartonba, nyolcvanat pedig – úgynevezett tömbfagyasztott állapotban – fóliába csomagoltak. Az árut 2008 októberében közvetítő kereskedőként a Hungapig Kft. exportálta, de az áru mennyiségét, minőségét, megmunkálását, csomagolását, eredetét a Kapuvári Hús igazolta. A Román Gyula húsipari nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó vállalat minden egyes szállítmányt CMR-rel, a sertéshús Szerbiába irányuló exportját igazoló állatorvosi bizonyítvánnyal és annak mellékleteivel, valamint csomaglistával látott el.
Az áru rendben meg is érkezett Szerbiába, és az ottani törvények alapján laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, mielőtt engedélyt adtak volna forgalomba hozatalára. Addig is ellenőrzött és szabályos körülmények között a Medoprodukt Tavankut a. d. hűtőházában tárolták.
A vizsgálati eredmények megfeleltek a szerb követelményeknek, megkezdődhetett a hús felhasználása. A végfelhasználó, a Carnex a. d. Vrbas húsfeldolgozó, amely száraz áru – a Pick és a Herz téliszalámihoz hasonló készítmény – gyártásához vásárolta a húst, négy-hat tonnás részletekben kezdett hozzá a feldolgozásához.
Az üzem azonban elővigyázatosságból az első gyártási napon saját laboratóriumában újravizsgálta az árut. Megállapították, hogy a tömbfagyasztott tételből vizsgált minták nem felelnek meg az előírásoknak, ezért felfüggesztették a felhasználást, és újbóli bevizsgálást rendeltek el. (A kartonos csomagolású hússal nem volt semmi gond.)
A szuperanalízis két hétbe telt, és annak alapján engedélyezték az áru felhasználását, de – ami nagyon fontos – nem száraz áruként, hanem csak hőkezelt termékekben. Ez rontott az alapanyag és az abból előállított végtermék közötti gazdaságossági mutatón, felborította a Carnex termelési ütemét, ami további nagy kiesést okozott a cégnek. Ennek ellenére a gyártó vállalta, hogy a szóban forgó alapanyagot hőkezelt termékek gyártásához idővel feldolgozza. A szerb importőr, a szabadkai NIT ekkor magára vállalta az áru felhasználásig történő raktározását, ami karácsony, illetve az ortodox karácsony és újév miatt már csak 2009 első hetében kezdődött meg. A szerb importőr ez idő alatt egy másik, hőkezelt termékek gyártására specializálódott céggel is megállapodott, hogy a szóban forgó fagyasztott hústételt minél előbb felhasználják.

 


Vizsgálatparádé

 


Ettől a pillanattól kezdődött igazán a Hungapig kálváriája. Január első hetében mindkét szerb cég szóban értesítette a magyar exportőrt, hogy a kiolvasztás során az áru – nyolcvan tonna fagyasztott, papíron első osztályú sertéscombról van szó – szokatlanul sok vizet eresztett. Hasonló minőségű hús a kiolvadás során két-három, extrém esetben öt százalék úgynevezett kiolvasztási veszteséget szenved el. Ezek a tételek viszont átlagosan 23 százalék vizet engedtek a kiolvasztás alatt. A szerbek kérték a Hungapiget, hogy személyesen is győződjenek meg tapasztalataikról. A cég képviselői ezt vállalták, egyúttal kérték a gyártó, a Kapuvári Hús szakembereit is, hogy együtt ellenőrizzék az állítás valóságtartamát. A gyártó azonban elutasította a felkérést.
A Hungapig képviselője ennek ellenére Szerbiába utazott, és maga is megvizsgálta a tételeket. Az első általa vizsgált, plusz két Celsius-fokon kiolvasztott minta 23,2 százalék vizet eresztett, és láthatók voltak benne a húsinjektáló tű árulkodó nyomai. A második, üzemi hőmérsékleten kiolvasztott minta 22,9, a harmadik, langyos vízben kiengedett 23 százalék veszteséget mutatott. Utóbbi két esetben is találtak tűnyomokat.
A vizsgálatokat annak rendje és módja szerint dokumentálták, a "kezelt" húsokról fotókat készítettek, és mindezt elküldték a Kapuvári Húsnak, a Hungapig pedig újból megkérte a húsfeldolgozót, hogy képviselője fáradjon ki Szerbiába, és együtt ismételjék meg a vizsgálatokat. A húsfeldolgozó ezt a felkérést is figyelmen kívül hagyta. Az eredeti okmányokat azonban a Hungapig képviselője és a NIT igazgatója személyesen bemutatta Bedecs Pálnak, a Kapuvári Hús Zrt. vezérigazgatójának, ismételten felajánlva egy független szakértői vizsgálat lefolytatását. Kapuváron azonban ezt az újbóli felkérést is elutasította a cégvezető, és lezártnak tekintette az ügyet.
Ezek után a NIT bevizsgáltatta az árut a belgrádi székhelyű Húshigiéniai és Technológiai Intézettel (Institut za Technologiju I Higijenu Mesa), amely egyértelműen megállapította, hogy a sertéscombokat fagyasztás előtt víz és foszfát keverékével injektálták. Az intézet 24,4 százalékos olvadási veszteséget, a húslében különösen magas foszfáttartalmat mért. (A foszfát rendkívül nagy mennyiségű vizet képes lekötni.)
A most már sokadik laboreredmény birtokában a magyar közvetítő kereskedő, a Hungapig, a szerb importőr, a NIT Szabadka és a húst eredetileg feldolgozni kívánó Carnex szakembereinek gyanúja beigazolódott, egyértelműen kiderült, hogy a nyolcvan tonna, tömbbé fagyasztott sertéscombba "fagyasztás előtt foszfátkészítménnyel kevert vizet juttattak".

Hirdetés

 


Vissza a feladónak

 


A vizsgálati eredmények birtokában a szerb importőr indítványozta a teljes húsmennyiség visszaszállítását, de a szerb vámszervek csak az áru felére, negyven tonnára adták ki az engedélyt. Ez a negyven tonna – hőkezelt termékek készítésére minden további nélkül alkalmas hús – most Dunakeszin "fagyoskodik" egy hűtőházban.
Lapunk megkereste ez ügyben Bedecs Pált, a Kapuvári Hús Zrt. vezérigazgatóját, és ő elismerte, hogy valóban minőségi kifogással éltek a szóban forgó hússzállítmánnyal kapcsolatban . "Nem tudom, hogy ezek az információk honnan származnak, itt egy reklamációról van szó, amelynek a vizsgálata még nem ért véget" – mondta Bedecs Pál telefonos megkeresésünkre. A vezérigazgató hozzátette azt is, hogy amíg az ügy teljes kivizsgálása nem ér véget, nem kommentálja az esetet.
Erre egy darabig még várnunk kell, mert a pénze után futó Hungapig bíróságra vitte az ügyet, s úgy tudjuk, már a második tárgyaláson is túl vannak, de eddig semmiféle döntés vagy határozat nem született.
A kapuvári elzárkózás miatt arra sem kaptunk választ, hogy az üzem képes volt-e egymaga ekkora mennyiségű sertéscombot feldolgozni. Ha igen, akkor – a vizezésen kívül – nincs semmi gond. Akkor sem, ha az üzem a vásárolt húst nem saját vágásból származóként tüntette fel. Ha azonban az exportált hús egy része nem saját vágásból származott, és azt az üzem úgy vásárolta, a későbbiekben pedig saját áruként tüntette fel, akkor súlyosan sérült az élelmiszer-biztonság, mert megszakadt az áru nyomon követhetősége, és felmerülhet a kísérődokumentumok meghamisításának gyanúja is. Információink szerint a kapuvári eset magas szintekre is eljutott, két élelmiszer-biztonsági szakemberekből álló csoport is vizsgálódott a reexportált hústétel ügyében Kapuváron és Győrött, az ottani állat-egészségügyi hatóságoknál, de a vizsgálat eredménye kétséges, mert, úgy tudjuk, hamar "leállították" őket.
Szokatlanul sok vizet eresztett a papíron első osztályú Sertéscomb (Fotó: MH)
Élelmiszer-biztonsági berkekből származó értesüléseink szerint – amelyeket húsipari körökből is megerősítettek – ez év március közepén Szerbiából negyven tonna, korábban oda exportált sertéshúst hozott vissza Magyarországra a Hungapig Kft. A szokatlan lépés felkeltette az élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi, húsipari és a vámszerveknél dolgozó szakemberek érdeklődését, s ők lapunk figyelmét is az eseményekre irányították. Vizsgálódásaink után kiderült, hogy egy hónapok óta húzódó, többször mellékvágányra terelt, leállíttatott, bizonyos körök érdekeit sértő és jelentős élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvető ügyről van szó.

 


Óvatosan a hústömbökkel

 


A történet 2008 őszén kezdődött, amikor a Kapuvári Hús Zrt.-től mintegy száz tonna fagyasztott, csont nélküli sertéscombot vásárolt a NIT d. o. o. Szabadka. A száz tonna húsból húsz tonnát kartonba, nyolcvanat pedig – úgynevezett tömbfagyasztott állapotban – fóliába csomagoltak. Az árut 2008 októberében közvetítő kereskedőként a Hungapig Kft. exportálta, de az áru mennyiségét, minőségét, megmunkálását, csomagolását, eredetét a Kapuvári Hús igazolta. A Román Gyula húsipari nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó vállalat minden egyes szállítmányt CMR-rel, a sertéshús Szerbiába irányuló exportját igazoló állatorvosi bizonyítvánnyal és annak mellékleteivel, valamint csomaglistával látott el.
Az áru rendben meg is érkezett Szerbiába, és az ottani törvények alapján laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, mielőtt engedélyt adtak volna forgalomba hozatalára. Addig is ellenőrzött és szabályos körülmények között a Medoprodukt Tavankut a. d. hűtőházában tárolták.
A vizsgálati eredmények megfeleltek a szerb követelményeknek, megkezdődhetett a hús felhasználása. A végfelhasználó, a Carnex a. d. Vrbas húsfeldolgozó, amely száraz áru – a Pick és a Herz téliszalámihoz hasonló készítmény – gyártásához vásárolta a húst, négy-hat tonnás részletekben kezdett hozzá a feldolgozásához.
Az üzem azonban elővigyázatosságból az első gyártási napon saját laboratóriumában újravizsgálta az árut. Megállapították, hogy a tömbfagyasztott tételből vizsgált minták nem felelnek meg az előírásoknak, ezért felfüggesztették a felhasználást, és újbóli bevizsgálást rendeltek el. (A kartonos csomagolású hússal nem volt semmi gond.)
A szuperanalízis két hétbe telt, és annak alapján engedélyezték az áru felhasználását, de – ami nagyon fontos – nem száraz áruként, hanem csak hőkezelt termékekben. Ez rontott az alapanyag és az abból előállított végtermék közötti gazdaságossági mutatón, felborította a Carnex termelési ütemét, ami további nagy kiesést okozott a cégnek. Ennek ellenére a gyártó vállalta, hogy a szóban forgó alapanyagot hőkezelt termékek gyártásához idővel feldolgozza. A szerb importőr, a szabadkai NIT ekkor magára vállalta az áru felhasználásig történő raktározását, ami karácsony, illetve az ortodox karácsony és újév miatt már csak 2009 első hetében kezdődött meg. A szerb importőr ez idő alatt egy másik, hőkezelt termékek gyártására specializálódott céggel is megállapodott, hogy a szóban forgó fagyasztott hústételt minél előbb felhasználják.

Hirdetés

 


Vizsgálatparádé

 


Ettől a pillanattól kezdődött igazán a Hungapig kálváriája. Január első hetében mindkét szerb cég szóban értesítette a magyar exportőrt, hogy a kiolvasztás során az áru – nyolcvan tonna fagyasztott, papíron első osztályú sertéscombról van szó – szokatlanul sok vizet eresztett. Hasonló minőségű hús a kiolvadás során két-három, extrém esetben öt százalék úgynevezett kiolvasztási veszteséget szenved el. Ezek a tételek viszont átlagosan 23 százalék vizet engedtek a kiolvasztás alatt. A szerbek kérték a Hungapiget, hogy személyesen is győződjenek meg tapasztalataikról. A cég képviselői ezt vállalták, egyúttal kérték a gyártó, a Kapuvári Hús szakembereit is, hogy együtt ellenőrizzék az állítás valóságtartamát. A gyártó azonban elutasította a felkérést.
A Hungapig képviselője ennek ellenére Szerbiába utazott, és maga is megvizsgálta a tételeket. Az első általa vizsgált, plusz két Celsius-fokon kiolvasztott minta 23,2 százalék vizet eresztett, és láthatók voltak benne a húsinjektáló tű árulkodó nyomai. A második, üzemi hőmérsékleten kiolvasztott minta 22,9, a harmadik, langyos vízben kiengedett 23 százalék veszteséget mutatott. Utóbbi két esetben is találtak tűnyomokat.
A vizsgálatokat annak rendje és módja szerint dokumentálták, a "kezelt" húsokról fotókat készítettek, és mindezt elküldték a Kapuvári Húsnak, a Hungapig pedig újból megkérte a húsfeldolgozót, hogy képviselője fáradjon ki Szerbiába, és együtt ismételjék meg a vizsgálatokat. A húsfeldolgozó ezt a felkérést is figyelmen kívül hagyta. Az eredeti okmányokat azonban a Hungapig képviselője és a NIT igazgatója személyesen bemutatta Bedecs Pálnak, a Kapuvári Hús Zrt. vezérigazgatójának, ismételten felajánlva egy független szakértői vizsgálat lefolytatását. Kapuváron azonban ezt az újbóli felkérést is elutasította a cégvezető, és lezártnak tekintette az ügyet.
Ezek után a NIT bevizsgáltatta az árut a belgrádi székhelyű Húshigiéniai és Technológiai Intézettel (Institut za Technologiju I Higijenu Mesa), amely egyértelműen megállapította, hogy a sertéscombokat fagyasztás előtt víz és foszfát keverékével injektálták. Az intézet 24,4 százalékos olvadási veszteséget, a húslében különösen magas foszfáttartalmat mért. (A foszfát rendkívül nagy mennyiségű vizet képes lekötni.)
A most már sokadik laboreredmény birtokában a magyar közvetítő kereskedő, a Hungapig, a szerb importőr, a NIT Szabadka és a húst eredetileg feldolgozni kívánó Carnex szakembereinek gyanúja beigazolódott, egyértelműen kiderült, hogy a nyolcvan tonna, tömbbé fagyasztott sertéscombba "fagyasztás előtt foszfátkészítménnyel kevert vizet juttattak".

 


Vissza a feladónak

 


A vizsgálati eredmények birtokában a szerb importőr indítványozta a teljes húsmennyiség visszaszállítását, de a szerb vámszervek csak az áru felére, negyven tonnára adták ki az engedélyt. Ez a negyven tonna – hőkezelt termékek készítésére minden további nélkül alkalmas hús – most Dunakeszin "fagyoskodik" egy hűtőházban.
Lapunk megkereste ez ügyben Bedecs Pált, a Kapuvári Hús Zrt. vezérigazgatóját, és ő elismerte, hogy valóban minőségi kifogással éltek a szóban forgó hússzállítmánnyal kapcsolatban . "Nem tudom, hogy ezek az információk honnan származnak, itt egy reklamációról van szó, amelynek a vizsgálata még nem ért véget" – mondta Bedecs Pál telefonos megkeresésünkre. A vezérigazgató hozzátette azt is, hogy amíg az ügy teljes kivizsgálása nem ér véget, nem kommentálja az esetet.
Erre egy darabig még várnunk kell, mert a pénze után futó Hungapig bíróságra vitte az ügyet, s úgy tudjuk, már a második tárgyaláson is túl vannak, de eddig semmiféle döntés vagy határozat nem született.
A kapuvári elzárkózás miatt arra sem kaptunk választ, hogy az üzem képes volt-e egymaga ekkora mennyiségű sertéscombot feldolgozni. Ha igen, akkor – a vizezésen kívül – nincs semmi gond. Akkor sem, ha az üzem a vásárolt húst nem saját vágásból származóként tüntette fel. Ha azonban az exportált hús egy része nem saját vágásból származott, és azt az üzem úgy vásárolta, a későbbiekben pedig saját áruként tüntette fel, akkor súlyosan sérült az élelmiszer-biztonság, mert megszakadt az áru nyomon követhetősége, és felmerülhet a kísérődokumentumok meghamisításának gyanúja is. Információink szerint a kapuvári eset magas szintekre is eljutott, két élelmiszer-biztonsági szakemberekből álló csoport is vizsgálódott a reexportált hústétel ügyében Kapuváron és Győrött, az ottani állat-egészségügyi hatóságoknál, de a vizsgálat eredménye kétséges, mert, úgy tudjuk, hamar "leállították" őket.

 


Csak Kapuvár maradt neki

 


A Napi Gazdaság felmérése szerint Román Gyula (képünkön) az ország nyolcvanhatodik leggazdagabb embere. Tavaly nyáron mind a négy húsipari érdekeltségét – a Szole Meat Kft.-t., a Csabahús Kft.-t., a Debreceni Hús Zrt.-t. és a Kapuvári Hús Zrt.-t eladta a szlovák Penta kockázatitőke-társaságnak, de két hét múlva a veszteséges kapuvári üzemet visszavette a reorganizálásban bizakodó vállalkozó. A kapuvári húskombinátban tavaly 270 ezer sertést vágtak le, de a csaknem 15 milliárdos árbevétel mellett sem képződött nyereség.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

fehérjevizelés

a vizeletben fehérje (főképpen albumin) megjelenése. Veseelfajulás (elfajulás), vesegyulladás... Tovább

bálázógépek

a szálas termények, a learatott gabona szalmájának korszerű szállítását, tárolását és... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.