Tessedik Sámuel Fõiskola

A Fõskolai Fakultás rövid története, tevékenységének bemutatásaA Tessedik Sámuel Fõiskola mezõtúri székhelyû Mezõgazdasági Fõiskolai Kara a fõiskola alapító tagjaként 2000. január 1. óta tartozik a fõiskola szervezetébe. A Kar jogelõdjei a következõ intézmények voltak: - Mezõgazdasági Leányközépiskola (1943-1950) - Mezõgazdasági Technikum (1950-1960) - Mezõgazdasági Gépész Technikum (1960-1962) - Felsõfokú Mezõgazdasági Technikum Gépész Szak (1962-1972) - Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Gépészeti Fõiskolai Kar (1972-1986) - Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Fõiskolai Kar (1986-1999) Az érettségire épülõ két éves képzés Mezõtúron 1960-ban, a felsõfokú képzés 1962-ben kezdõdött, amikor hároméves képzési idõvel szaktechnikusokat képeztek a felsõfokú technikumban. 1972-ben az intézmény fõiskolai kari státuszt kapott és üzemmérnökképzõ felsõfokú intézményként a Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezetébe integrálódott. Az ezt követõ években a kar megalapítása és a fõiskolai oktató-kutató és továbbképzõ munka megalapozása, valamint a legszükségesebb tárgyi feltételrendszer létrehozása volt a fõ feladat. A fõiskolai kari tevékenység megalapozása, az 1980-as évek közepéig tartott. Az ezt követõ idõszak - már a Gödöllõi Agrártudományi Egyetemhez tartozva (1986-1999. december 31.) - jelentette a fõiskolai tevékenység kibontakozását, a kar felzárkózását a hazai agrárfelsõoktatási intézmények színvonalára. Ezekben az években a kar oktatóinak nagyobb része idegennyelv-ismerettel, publikációkkal és egyetemi doktori cselekményekkel kvalifikálta magát; a kar tanszékei már önálló tudományos mûhelyként is mûködtek; a kar tananyagai és mûködési szabályzatai többszöri korrekcióval korszerûsödtek; kialakultak a kar belföldi és külföldi szakmai kapcsolatai; megkezdõdött a tanfolyamos és posztgraduális továbbképzés; a kar mint tudományos mûhely útjára indította elsõ tudományos közleményeit. Ebben az idõszakban jelentõs tárgyi fejlesztésekre is sor került. Új elõadótermek, tornacsarnok és könyvtár épült és a kar tanszékei ill. más egységei is a felsõoktatás által megkívánt elhelyezést kaptak. Az 1990-es év a kar életében is lényeges változást hozott. Felül kellett bírálni az addigi - a nagyüzemi mezõgazdaságra épülõ - képzési célt és az új felsõoktatási törvény szellemének megfelelõen, a kari tevékenység további fejlesztését az európai normák figyelembevételével kellett végezni. A gépészképzés módosított tantervvel új elnevezéssel (mezõgazdasági gépészmérnöki szak) megmaradt, de a hazai agrárágazat változásaihoz és a régió ökológiai adottságaiból fakadó igényekhez igazodva egy új szak (gazdász szak) tanterve is elkészült. 1993-tól a képzés ezen a mg-i mérnöki szakon is elkezdõdött. A két szakhoz kilenc szakirány is tartozott. 2000-ben kaptunk engedélyt a harmadik szak, a tájgazdálkodási szak alapításához, indításához. Jelenleg a három szakon összesen tizennégy szakirányon specializálódhatnak a hallgatók. 2004. õszétõl a negyedik, a mûszaki menedzser szakon is várjuk az új jelentkezõket, ahol további két szakirányt választhatnak a hallgatók. A kari tevékenység minõségi fejlesztését leginkább a kar oktatóinak és kutatóinak újabb kvalifikációi (többen megvédték kandidátusi ill. Ph.D disszertációjukat) és a kari tevékenységek technikai korszerûsítése (mûszerezése) fémjelzi. 2000. január 1-tõl a Tessedik Sámuel Fõiskola egyik alapító fõiskolai kara az intézmény. Iskolánk, az új Tessedik Sámuel Fõiskola egyik karaként, kimunkálta jövõképét fejlesztési programját. Ebben a fõiskolai karok közötti együttmûködés növelése, a kari oktató és kutató tevékenység kiszélesítése, újabb szakok és szakirányok indítása és a hallgatók létszámának további emelése, valamint a mindehhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása szerepel abban a reményben, hogy még jobban meg tudunk felelni az ország és a régió elvárásainak. OktatásunkTevékenységünket mindig a társadalmi, gazdasági átalakulás új követelményei és a régió változó igényei motiválták, ezeket figyelembe véve 1993-tól gyökeresen új tanterveket dolgoztunk ki. A mezõgazdasági gépész szak mellett beindított agrármérnöki, 2000-tõl a tájgazdálkodó mérnöki, 2004-tõl a mûszaki menedzser szakon hallgatóknak további szakosodási lehetõségük van. A negyedik szemesztertõl kezdõdõen az elsõ három szakon, 11 szakirányon (környezetgazdálkodás, informatika, marketing-pénzügy, gazdálkodó, vendéglátás-turizmus, minõségbiztosítási, településüzemeltetõ, logisztika, termékfeldolgozás, szaporodásbiológia, vadgazdálkodás), illetve a mezõgazdasági gépész szakon további két szakirányon (mezõgazdasági gépész, autógépész), a mûszaki menedzser szakon pedig gép-gyártó és az üzemeltetõ, karbantartó szakirányon folytathatják tanulmányaikat a fõiskolai karunkat választók. A szakok és szakirányok alap- és speciális ismereteinek átadásával egyidõben arra törekszünk, hogy hallgatóinkat felkészítsük a gazdasági életben való helytállásra, az értelmiségi szerepkörre.Oktatómunkánk szerves részét képezi a nyelvoktatás. Hallgatóink - szakiránytól függõen - 4-5 féléven keresztül részesülnek nyelvvizsgákra felkészítõ képzésben. 2000. októberétõl karunk az "ORIGO" nyelvvizsga rendszer akkreditált vizsgahelye, hallgatóinknak és más külsõ érdeklõdõknek is lehetõségük van intézményünkben alap-, közép- vagy felsõfokú államilag elismert nyelv-vizsgát tenni angol és német nyelvbõl. Célunk az, hogy végzett hallgatóink alkalmasak legyenek egy közepes méretû vállalkozást irányítani nemcsak a szûken értelmezett mezõgazdasági, tájgazdálkodási és gépészeti szakterületeken, hanem a kereskedelemben, biztosító társaságoknál, bankoknál, elhelyezkedhessenek önkormányzatoknál, az oktatásban és munkát vállalhassanak egyéb mûködési területeken tevékenykedõ vállalkozásoknál. Ezt a törekvésünket szolgálja a fõiskolai diploma mellett hallgatóink számára a képzés ideje alatt (vagy közvetlen utána) - szakirányokhoz kapcsolódó - kiegészítõ szakképesítést adó bizonyítványok megszerzése (pl. számítástechnikai programozó, minõségirányítási rendszerszervezõ, rendszerfejlesztõ, középfokú iparjogvédelmi, felsõfokú vadász stb.).Oktatási módszereinket is a fenti célok érdekében folyamatosan korszerûsítjük, továbbfejlesztjük, melynek egyéb eleme a kreditrendszer 1991. évi bevezetése és alkalmazása. Agrár szakunkhoz igazodóan 1994-ben jött létre a kar 120 ha-os tangazdasága, amely valamennyi szakunkon segíti gyakorlatorientált képzõmunkánkat. Törekvéseink eredményeképpen hallgatói létszámunk az elmúlt 10 évben ötszörösére emelkedett. Jelenleg nappali tagozaton 650 fõ, levelezõ tagozaton közel 600 fõ tanul.. Jelentõs változásokra került sor továbbképzési feladataink ellátásában, amelyet elsõsorban a választékbõvítés jellemez, megfelelve a kar vonzáskörzetében jelentkezõ igényeknek. Részt veszünk a megyei munkaügyi központok által a munkanélkülieknek szervezett átképzésekben. A karon és más fõiskolán végzettek számára egyre több felsõfokú továbbképzést szervezünk a felsõfokú képzésrõl lemaradók számára pedig felsõfokú szakképzések középiskolákkal közös indítását vállaljuk. Szaktanácsadás Profilbõvítést jelent, hogy erre a célra szervezett osztályunk aktív szerepet tölt be a térség mezõgazdasági ágazati szaktanácsadásában, a vállalkozásfejlesztés programjaiban. Oktatóink a kar profiljához kötõdõ szaktanácsadási feladatokat látnak el a mezõgazdasági gépesítés, a növénytermesztés, a növényvédelem, az állattenyésztés, a takarmányozás, a pénzügyi és számviteli ismeretek stb. témakörökben. Könyvtárszolgáltatás Oktatóink munkáját, hallgatóink tanulását támogatja a mintegy 30 ezer kötettel, hazai és külföldi szakfolyóirat-állománnyal rendelkezõ, valamint országos adatbázisokat elektronikus úton is elérhetõvé tevõ szakkönyvtárunk, amely nyilvános könyvtárként segíti a városi értelmiség tájékoztatását. A kollégium Beiskolázásunkat segíti, hogy az elmúlt idõszakban kollégiumi férõhelyeink lépést tartottak a hallgatói létszámnövekedéssel, két újabb kollégium beállításával rendelkezésünkre álló 450 férõhely az kényelmes, otthonos elhelyezést nyújt hallgatóinknak. Vendégeink részére további, közel száz szálláshelyet tudunk biztosítani, a vidéki turizmus hálózatának részeként. Hallgatói életHallgatóink az intézmény közéletében önkormányzatukon keresztül vesznek részt. Egyre aktívabban "szerepelnek" a fõiskolai és kari tanács döntéshozatalában, bizottságaink elõkészítõ, véleményezõ és döntést hozó munká-jában. A Tudományos Diákkörön keresztül részt vesznek karunk tudományos munkájában. Ennek keretében az évente megrendezett házi konferenciákon 15-25 hallgató szerepel, akik közül a legjobbak a kétévente sorra kerülõ Országos Tudományos Diákköri Konferencián méltóan képviselik karunkat. A kar nagy hangsúlyt fektet a hallgatók kulturális és sport igényeinek kielégítésére, rendszeres színházlátogatások, (Békéscsaba, Szolnok, Kecskemét, Budapest) pódium-elõadások, zenei rendezvények szervezésével. Öntevékeny irodalmi színpad, tánc és zenei klub is mûködik. Kiváló felszereltségû sportcsarnok, kondicionáló terem, automata tekepálya, teniszpályák, csónakház, a városi uszoda biztosítja a sportolási lehetõségeket. Az extrém sportok (falmászás, görkorcsolya, lovaglás stb.) iránt érdeklõdõk is kipróbálhatják ügyességüket. Nyáron evezõs, télen külföldi sítábor színesíti a kínálatot. Hagyományosak a tavasszal megrendezésre kerülõ Vidám Hallgatói Napok, ahol tanár-diák, "pártharcok", humor, zene, tánc teszi emlékezetessé a fõiskolai éveket.A végzõs évfolyam a Valéta napokon vesz búcsút az intézménytõl, a várostól és a diákélettõl. A sokszínû, vidám program mellett megható ünnepség keretében avatják fel a valétagyûrût. KUTATÁS - FEJLESZTÉSA kutató-fejlesztõ tevékenységgel oktatóink a fõiskolai karrá válás után kezdtek foglalkozni. A K+F munka végzése nagyban elõsegíti az oktatás minõségi színvonalának emelését. Oktatóink évente 60-100 tudományos és egyéb szakmai elõadást tartanak, illetve állítanak ki posztereket. Karunk a természet, a mûszaki- az agrártudományok, valamint a társadalomtudományok területén végez alap-, alkalmazott- és fejlesztõ kutatásokat. Fõbb kutatási területeink: * - tájgazdálkodást, tájhasznosítást segítõ kutatások; * - térségfejlesztési projektben való részvétel; * - a környezetvédelem biológiai, mûszaki, gazdasági kérdései; * - mezõgazdasági gépek üzemeltetése, üzemfenntartása, energetikai vizsgálata; * - növénytermesztési kísérletek gépesítése (parcellagépek fejlesztése); * - megújuló energiaforrások hasznosításának technikai-technológiai kérdései; * - egyes környezetkímélõ technológiák, létesítmények, gépek vizsgálata, fejlesztése; * - kisgazdaságok gépesítése (speciális vetõ-, talajmûvelõ-, talajfúrógépek, rosták,terményszárítók); * - állattartási technológiák mûszaki és ökonómiai kérdései; * - növénytermelési technológiák mûszaki és ökonómiai kérdései; * - egyéni magángazdaságok mûködési feltételrendszerének ökonómiai, szervezésivizsgálata. A kutató-fejlesztõ munka eredményeinek egy része a régió gazdasági életének meghatározó része az agrárgazdasági termeléshez kapcsolódik. A karnak saját kutatási és publikációs kiadványai vannak, számos rendezvénynek helyt ad, illetve társrendezõ (pl. Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny, Nemzetközi Környezetvédelmi Szakmai Diákkonferencia). Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok elnevezéssel elindítottunk egy kari tudományos rendezvényt, amelyet már három alkalommal (1997, 1999, 2002.) szerveztünk meg.A kutató munkához csatlakozik pályázati tevékenységünk. Évente 15-20 jelentõsebb pályázatot sikerül nyerni, ezek támogatási összege 60 millió forintig terjedõAz eredményes K+F tevékenységünknek köszönhetõen a kar kinevezett oktatói közül 15 fõ (34 %) rendelkezik tudományos fokozattal, illetve jelenleg 5 fõ dolgozik annak megszerzésén.KAPCSOLATAINK, BELFÖLDI KÖTÕDÉSEINKAz oktatás fejlesztése, kutatási célkitûzéseink megvalósítása a piac ismeretét megköveteli, ennek érdekében szoros kapcsolatban vagyunk a régió mezõgazdasági üzemeivel, vállalkozóival, gazdálkodó szervezeteivel. Ezt segíti a megye és a város önkormányzatával való egyre szorosabb együttmûködésünk is. E gazdálkodó cégek és intézmények részvételével, nagymértékû gazdasági támogatásával 1992-ben alakult meg a Mezõtúri Hallgatókért Alapítvány, amely hallgatóinkat és fiatal oktatóinkat segíti. A felsõoktatási törvény szellemében regionális feladataink körében is ápoljuk kapcsolatainkat a szakma és a térség felsõoktatási intézményeivel, kutatóintézeteivel. NYITUNK EURÓPÁRANemzetközi kapcsolataink - amelyek a rendszerváltozást követõen gyökeresen átalakultak - az oktatásfejlesztést, a K+F munka terén történõ együttmûködést és a hallgatók tudományos tevékenységét (TDK), képzését (különös tekintettel az összefüggõ üzemi gyakorlatokra) szolgálják. Oktatási, kutatási célú együttmûködési megállapodásokat létesítettünk a Nyitrai Mezõgazdasági Egyetem Gépészeti Karával, a Tisoveci Gépgyárral (Szlovákia), a Harkovi Mezõgazdasági Mûszaki Egyetemmel (Ukrajna), a Padernborni Mezõgazdasági Egyetem Soesti Fõiskolai Karával (Németor-szág), a Temesvári Agrártudományi Egyetemmel és a Temesvári Mûszaki Egyetemmel (Románia), valamint a Harper Adams Mezõgazdasági Fõisko-lával (Anglia), amellyel publikációs lehetõségek kölcsönös biztosításában egymás tudományos rendezvényein (konferenciák, stb.), hallgatók TDK konferencián való részvételében realizálódnak. 2000-tõl bekapcsolódtunk a Szövetségi Mezõgazdasági Kutatóintézet (Braunschweig, Németország) ál-tal koordinált IFCN (International Farm Comparison Network) tevékenységébe az árunövény termesztés költségelemzése területén. Hallgatóink nyári külföldi termelõüzemi gyakorlatoztatása céljából 1991-tõl 1996-ig a Glasko GmbH-val (Bécs) mûködtünk együtt. 2000-tõl a Hannoveri Agrárkamarával kialakított kapcsolatunk alapján évente 15-20 fõ hallgató tölt 3 hónapos idõtartamú gyakorlatot németországi magángazdaságokban. A Socrates Program keretében hallgatóink részképzésben vesznek részt a Harper Adams Mezõgazdasági Fõiskolán (Newport, Anglia). Több nemzetközi projektben vettek részt és mûködnek közre jelenleg is a kar oktatói (Hobeon projekt 1994-1996., Tempus projektek 1998-tól, Leo-nardo projekt 2001-tõl, Minerva projekt 2001-tõl, stb.). Ezeknek köszönhetõen évente 10-15 külföldi szakmai tanulmányút lehetõsége nyílt meg 6-20 fõ/év részvételével, Hollandia, Anglia, Belgium, Finnország, Írország, Görögország, Németország, Olaszország és Litvánia felsõoktatási intézményeibe.