A hazai tárolótelepek jellemzői, szemesterményszárítás helyzete

Hirdetés

Szárító-tárolótelepi technológiák helyzete I.

Dr. Herdovics Mihály
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A magyar mezőgazdaság eredményessége, folyamatos fejlődése hosszabb távon csak úgy tartható, ha választ adunk a kor kihívásaira. Egyik ilyen kihívás jelen esetben az energia költségének alakulása rövid, közép és hosszú távon, amely a szárítási költség révén már most is igen jelentősen befolyásolja egyik legfontosabb gabonanövényünk, a kukorica termelésének eredményességét. A másik kihívás pedig a hazai terménytárolás reméljük - átmeneti nehézsége.
A hazai tárolótelepek jellemzői, szemesterményszárítás helyzete

A magyar mezőgazdaság eredményessége, folyamatos fejlődése hosszabb távon csak úgy tartható, ha választ adunk a kor kihívásaira. Egyik ilyen kihívás jelen esetben az energia költségének alakulása rövid, közép és hosszú távon, amely a szárítási költség révén már most is igen jelentősen befolyásolja egyik legfontosabb gabonanövényünk, a kukorica termelésének eredményességét. A másik kihívás pedig a hazai terménytárolás reméljük - átmeneti nehézsége.




A hazai mezőgazdaságban meghatározó szerep jut a gabonaágazatra. Az évente megtermelt gabona mennyisége elérheti kedvező időjárás esetén a 13-15 millió tonnát. Ennek a terménymennyiségnek a biztonságos szárítását, tárolását kell megoldani a hazai szárító-tárolótelepeknek. Ehhez a mennyiséghez jön még az intervenciós gabonatárolás miatt átmenetileg megnövekedett átfutó terménykészletek miatti többlet tárolótér igény, ami a jelenlegi becslések szerint mintegy 4-5 millió tonna. Ennek megoldása nem tűr halasztást.

Számos elemzést végeztünk az elmúlt időszakban a szárító-tárolótelepek gépi technológiáinak értékelése kapcsán. Ezen technológiákról e lapban is jelent meg összefoglaló értékelés. A szárítás-tárolást nem lehet elkülönítetten kezelni, a szárító és a tárolókapacitás fejlesztését össze kell hangolni.

Jelenleg sürgetőbb a tárolótér hiány leküzdése, de már rövidtávon sem lehet elhanyagolni a szárítás fejlesztését,a technológiák korszerűsítését, különösen az energetikai terményminőségre gyakorolt hatásuk miatt.

A hazai tárolótelepek jellemzői

A hazai tárolókapacitás megoszlása:

- 700-800 ezer tonna betonsiló,

- 4,5-5 millió tonna fémsiló,

- 9-10 millió tonna csarnoktároló.

Továbbá a tárolási igényeket nem elégíti ki a tárolók nagy része (mintegy 2/3-a), tárolástechnológiai szempontból korszerűtlen, nem szellőztethető, nincs beépített anyagmozgató illetve hőmérőrendszerrel ellátva. Ennek felismerése révén még ebben az évben, a tárolótér hiány csökkentésére - nagyrészt az AVOP program keretében - számottevő tároló beruházás kerül megvalósításra, mely a tervek szerint közel 2 millió tonna nagyságrendűnek ígérkezik.

Az üzemek az intervenciós tárolás feltételének teljesítése érdekében a telepek egy részét részben korszerűsítették, vagy legalább építészetileg „rendbe tették”, a betonpadozatot, tetőszerkezetet, ajtókat kijavították. A minőségi és mennyiségi átvételhez laboreszközöket szereztek be, a telepi mérlegeket hitelesítették, stb. illetve sok helyen lecserélték 60 tonnásra, ami már a korszerű szállítójármű parkhoz igazodik.

Az 1. ábrán egy újonnan épült tárolótelep látható, amely a fenti program keretében épült.

 A szemesterményszárítás helyzete

Hirdetés

A szárítás meghatározó költségeleme a felhasznált hőenergia költsége, melyet a termelés gazdaságosságának javítása érdekében feltétlenül csökkenteni kellene. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy az energiahordozók ára rövid távon is számottevő emelkedést mutat és hosszú távon a helyzet javulására, az energia árak csökkenésére nem lehet számítani.

Ezért az FVM-MGI-ben elemzést végeztünk a szárítók korszerűségének energetikai jellemzőkön keresztül való hatásáról, melyet egy 15 éves korszerűsítési trend keretében mutatunk be. Ezen túlmenően azonban nem elhanyagolható a szárítási minőség sem. Laboratóriumi beltartalmi vizsgálatokkal kiegészítve vizsgáltuk a termények fizikai, beltartalmi jellemzőinek alakulását a szárítás során.

A megtermelt 7-8 M t kukoricát szinte teljes egészében szárítani kell. Nem feledkezhetünk meg a kb. 1 M t repce, napraforgó szárításáról, tárolásáról sem. Az egyéb tartósítási módok pl. nedves fóliatömlős tárolás bár terjednek, azonban nem érik el az összes mennyiség 10%-át. Az újabban humán, illetve ipari felhasználásra is kerülő terményt így túlnyomóan szárítani kell. Szóba jöhet pl. a kukorica ipari feldolgozása során a bio-etanol előállítása, a feldolgozás azonban folyamatos éves üzem esetén is csak szárítottan lehetséges.

A hazai üzemekben mintegy 1.500 szárítótelep található. Ezeknek közel 50%-a B1-15 szárító.

A szárítótelepek átlagos teljesítménye mintegy 10 t/h. Így a hazai szárítógép-park idényteljesítménye kukoricaszárításnál 600 üzemórával számolva mintegy 6 millió tonna. Ez az országos igényt elvileg fedezi, de a területi lefedettség nem megfelelő. Miként a tárolótelepeknél is, a kis- és közepes üzemek nem rendelkeznek megfelelő technológiával.

A szárítógép-park rendkívül korszerűtlen, a géppark mintegy 60-65%-a műszakilag elavult, életkoruk 20 év feletti.

A gazdasági szerkezetváltás után, az utóbbi tíz évben újonnan létesített viszonylag

korszerű szárítóberendezések száma szerény, elsősorban kis- és közepes teljesítményű berendezések voltak, melyek összesített darabszáma 350-400-ra tehető. Korszerű, automatikus vezérlésű, nagy teljesítményű szárítótelepből mintegy 80-100 létesült.

A szárítótelepi technológiáknak az alábbi főbb igényeket kell kielégíteni:

- üzemmérethez igazodó teljesítmény,

- kedvező energiafelhasználás,

- megfelelő munkaminőség,

- korszerű vezérlés, ill. szabályozástechnika,

- környezetvédelmi megfelelőség,

- kedvező beruh

ázási és üzemeltetési költség.

A szárítás költség összetevőinek kapcsolata

A szárítás elsősorban kukoricánál, de napraforgónál is jelentős költség tényező és számottevően befolyásolja a termelés gazdaságosságát. A szárítási költség amely magába foglalja az amortizációt, javítást, karbantartási költséget és élőmunka felhasználást is - túlnyomó része a leamortizálódott telepeknél ~70-80%-ot, az újabb telepeknél 50-60%-ot kitevő energiaköltség.

Hirdetés

A szárítás energia költségét meghatározó költség összetevők:

· a vízelvonás mértéke (%) (a kezdeti és végnedvesség tartalom különbsége)

· a kezdeti nedvességtartalom nagymértékben függ a fajta, illetve ökológiai jellemzőktől, a betakarítás időpontjától,

· a végnedvesség tartalom függ a szárító konstrukciójától, üzemeltetésétől, a tárolástechnológia lehetőségeitől, stb.






A termény szárításához szükséges hőenergia nagymértékben függ a szárított végtermékre vonatkoztatott vízelvonástól, amit számottevően nagyobb értékben a kezdeti nedvességtartalom, kisebb mértékben a végnedvesség tartalom határoz meg. A kezdeti nedvességtartalom csökkentése - mely elsősorban fajta, évjárat, agrotechnika, betakarítási időpont függő - hosszú távon kívánatos, illetve az energetikai költségek emelkedése miatt elengedhetetlen.

Az 1. táblázat szemlélteti a kezdeti nedvesség tartartalomnak a hatását az energiafelhasználásra.

· a szárítóberendezés fajlagos hőenergia felhasználásától (MJ/kg víz),

· alapvetően a szárító konstrukciótól, illetve az üzemeltetéstől függ.

A jelenlegi méréseink és üzemi tapasztalata

ink alapján a hazai szárítógép-park még mindig túlnyomó részét alkotó, elhasználódott B1-15 szárító fajlagos hőenergia felhasználása mintegy 5,4 MJ/kg víz. Ezzel szemben egy korszerű szárító (pl. HEVES X-1200, (MEYER) CIMBRIA, GSI) energiafelhasználása jellemzően 3,8 MJ/kg víz értékű.

· a felhasznált energiahordozó fajtája, ára

Az egyes energiahordozók a magyar energetikai rendszerben azonos hőenergia tartalomra átszámított fajlagos ára (pl. gáz, LPG, könnyű kénmentes tüzelőolaj) jelentősen eltér.

Az energiahordozók összehasonlító árait a 2. táblázat mutatja be. Az ár helyenként, ill. üzemenként a beszerzési lehetőségektől függően eltérhet.

Jelenleg a földgáz fajlagos ára a legkedvezőbb, ez azonban az ún. teljesítmény lekötési díj miatt változhat, növekedhet.

Az energia árának folyamatos emelkedése a közeljövőben állandósulni látszik, ezért a technológia fejlesztése, a telepek korszerűsítése elengedhetetlen.

A fentiek alapján középtávú elemzést készítettünk a szárítás energetikai kihatásairól és jövőbeni fejlesztési lehetőségeiről, melyről a következő számban olvashatnak részletesen.


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

havivakság

a lovak időnként visszatérő, egyik v. mindkét szemen jelentkező, nem gennyes belső... Tovább

PR36P85 (X 1012 K)

Kukorica Cél: szemes, siló Leírás:Hímvirágzása közepes, a kalászkapelyva alapja nem vagy... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.