A szántóföldi növényvédelem technikai megoldásai, permetezőgépek

A szántóföldi növényvédelem technikai megoldásai

Hirdetés

A világ mezőgazdaságilag művelt területén átlagban 0-25%-nyi termésveszteséget okoznak a kártevő rovarok, 10-15%-nyit a gyomok és mintegy 10-15%-ra tehető az élősködő gombák, vírusok stb. okozta kár. Összegezve: a termés mintegy 40-45%-át pusztítják el az állati és növényi kártevők, ami kb. mintegy 1-1,5 milliárd ember évi tápláléka. Nem kétséges tehát, hogy a növényvédelem igen fontos mezőgazdasági feladat, és hatásos végrehajtása közvetlenül fokozza a terméseredményeket
A szántóföldi növényvédelem technikai megoldásai, permetezőgépek

A világ mezőgazdaságilag művelt területén átlagban 0-25%-nyi termésveszteséget okoznak a kártevő rovarok, 10-15%-nyit a gyomok és mintegy 10-15%-ra tehető az élősködő gombák, vírusok stb. okozta kár. Összegezve: a termés mintegy 40-45%-át pusztítják el az állati és növényi kártevők, ami kb. mintegy 1-1,5 milliárd ember évi tápláléka. Nem kétséges tehát, hogy a növényvédelem igen fontos mezőgazdasági feladat, és hatásos végrehajtása közvetlenül fokozza a terméseredményeket


A növényi kártevők elleni harcban az ember legrégebben a mechanikai módszerekkel működő eljárások az és eszközöket alkalmazta. A gyomokat kapálással, a kártevő rovarokat csapdákkal, összegyűjtéssel irtotta. Ezek a módszerek azonban rendkívül munkaigényesek, és eredményességük sem állt arányban a ráfordított munkával, a gombabetegségek ellen pedig nem is nyújtottak védelmet.

Napjainkban a kémiai védekezés a legelterjedtebb, s egyben a leghatékonyabb. Ma már több száz hatásos vegyszer és belőlük készített több ezer növényvédő szer áll a gazdálkodók rendelkezésére. A növényvédő szerek egy része a betegségek megelőzésére, más része a kártevők elpusztítására szolgál.

A növényvédelem a termesztett növényeket károsodással vagy megsemmisüléssel fenyegető veszélyek elhárítására alkalmas eljárások összessége. A növényvédelem feladata a termés biztonságának, minőségének a védelme a lehető legkisebb környezeti terhelés és költségek mellett.

A növényvédelem lehet:

- agrotechnikai (ellenálló fajok termesztésével, az állománysűrűség helyes megválasztásával, sorközműveléssel stb.)

- mechanikai, fizikai (rovarfogó csapdákkal, hőkezeléses fertőtlenítéssel, fagyvédelemmel stb.)

- biológiai (kártevőket elpusztító élőlényekkel stb.)

- kémiai (gombaölő, rovarölő, gyomirtó , baktériumölő stb. hatású vegyszerekkel).

A növényvédelmi eljárások döntő többségében szórással juttatják ki a kezelendő felületre a hatóanyagot. A növényvédő szereket egyrészt felhígítva mint permetlé , másrészt por, granulátum, esetleg gázosodó készítmény formájában használják.

Szórástechnikai módszerek:

- permetezés (a cseppek >80%-a 150-750 µm közötti)

- porlasztás (a cseppek >80%-a 50-150 µm közötti)

- ködképzés (0,5-50 µm közötti cseppekkel)

- porozás (0,5-100 µm közötti szemcsemérettel)

- mikrogranulátumszórás (általában 100-800 µm közötti szemcsemérettel).

A cseppképzés történhet kis (5 bar-ig), közepes (5-15 bar közötti) és nagy (15 bar fölötti) nyomáson.

A cseppképzés módja lehet:

- hidraulikus

- pneumatikus

- mechanikus

- kombinált

- termikus.

A területegységre kijuttatott permetlé mennyisége alapján is csoportosíthatjuk a védekezési eljárásokat:

- 0,5-5,0 dmł/ ha ULV (ultra- low-volume) igen kis mennyiségű

- 5,0-50 dmł/ ha LV

(low-volume) kis mennyiségű

- 50-150 dmł/ ha MV

(medium -volume) közepes mennyiségű

- 150-500 dmł/ ha HV

(high -volume) nagy mennyiségű

- 500-2000 dmł/ ha UHV (ultra-high-volume) igen nagy mennyiségű a permetezés.

A permetezőszereket felhasználás előtt rendszerint vízzel hígítják, elegyítik. Ez a permetlékészítés művelete. A növényvédő szerek egy része a vízzel közvetlenül könnyen elkeverhető, más készítményekből a csomósodás elkerülése érdekében k

everéssel törzsoldatot kell készíteni, majd további víz hozzáadásával lehet a kívánt koncentrációt elérni.

A permetlé fizikai tulajdonságai befolyásolják a kijuttatás minőségi jellemzőit, a védekezés eredményességét. Például a szórófejek folyadékfogyasztása csökken a sűrűség, illetve a viszkozitás értékének növekedésével, a felületi feszültség csökkenésével pedig javul a cseppek szétterülése, nő a célfelület fedettsége. A permetlé sűrűsége oldatok és szuszpenziók esetében 0,99-1,05 kg/dm ł, felületi feszültsége 25-70 mN/m, viszkozitása 1,0-1,6 mPa-s közötti érték általában. Ezek az értékek különböző adalékanyagokkal megváltoztathatók, így az alkalmazástechnikai feltételek is módosíthatók, javíthatók.

A vegyszeres növényvédelmi munkák veszélyes környezeti hatása miatt az alkalmazott gépekkel szemben támasztott követelményeket ISO és EN szabványokban határozták meg. Betartásukat számos országban már ellenőrzik: új gépek esetében kötelező típusvizsgálatokkal, használt gépeknél időszakos felülvizsgálatokkal.

Általános követelmény, hogy a gépet a kezelő személy a vezetőfülkéből biztonságosan üzemeltethesse, ellenőrizhesse és azonnal kikapcsolhassa. A gépek töltése és ürítése legyen egyszerű és biztonságos. A kijuttatandó lémennyiség beállításának egyszerűen, pontosan és reprodukálhatóan kell történnie. Biztosítani kell a permetlé egyenletes eloszlását a célfelületen, továbbá a típus és méret szerint megjelölt szórófejek azonosíthatóságát. A növényvédő gépek legyenek könnyen, biztonságosan és teljes körűen leüríthetők, illetve tisztíthatók.

A permetezőgépek működési elve:

A növényvédő szereket leggyakrabban permetlé formájában permetezőgéppel juttatják ki a célfelületre. A cseppképzés elve és a cseppek célfelületre juttatásának módja szerint a permetezők lehetnek:

- hidraulikus cseppképzésűek,

- szállítólevegős,

- légporlasztásos,

- mechanikai cseppképzésű,

- termikus cseppképzésű munkagépek.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek:

A permetezőgépek általános felépítése, működési elve úgyszólván valamennyi gépnél hasonló. A permetlevet előszűrővel ellátott beöntőnyíláson keresztül töltik a

tartályba, amelyből csapon, szívószűrőn keresztül szivattyú szívja, majd nyomószűrőn, szakaszolószelepeken keresztül szállítja a szórószerkezethez, illetve a szórófejekhez. A permetlétartályban a keverőszerkezet tartja mozgásban a leülepedésre hajlamos permetlevet. Hidraulikus keverőszerkezetnél a visszaáramló folyadékmennyiséget fojtószeleppel szabályozhatjuk. A nyomásingadozást a légüst és a nyomásszabályozó szelep csillapítja, a nyomásértéket nyomásmérő óra mutatja. A nyomásszabályozó szeleppel a permetlé nyomása beállítható. A permetléfelesleg a visszavezető csövön keresztül a permetlétartályba kerül vissza. A cseppképzés módjától függően elsősorban a szivattyú- és a szórófej-típus, illetve a szórószerkezet kialakítás változhat.

A permetlétartályt

többnyire ívelt alakúra készítik, anyaga általában műanyag, esetleg fém. Traktorral üzemeltetett vagy önjáró gépeknél térfogatuk 300-6000 liter között változhat. A tartály növelésével csökkenthető a permetléfeltöltések száma, és ezzel növelhető a gépek teljesítménye. A nagyobb tartálymérethez speciális járószerkezet alkalmazása indokolt, hogy a taposási kár csökkenjen. Ellátják szintjelzővel, hullámtörővel, nagyméretű beöntőnyílással. Speciális esetben külön víz- és vegyszertartályt alkalmaznak, ilyenkor a hagyományos permetezőgép felépítésétől eltérően a vegyszert injektálva a vízáramba adagolják. Egyes országokban már követelmény, hogy a kézmosásra egy 5-15 literes kézmosó, illetve a hidraulikus kör átmosására egy 80-200 l-es öblítőtartály szintén a gép tartozéka legyen.

Hirdetés

A keverőberendezések a permetlé állandó homogenitását biztosítják. Kialakításukat tekintve elsősorban hidraulikus rendszerűek. A hidraulikus keverőberendezések a permetezőgép szivattyúja által szállított folyadékáram egy részének a visszavezetésével hoznak létre a tartályban örvénylést és ezzel bizonyos fokú keverést. Követelmény a tartálytérfogat legalább 3%-át kitevő percenkénti keverési intenzitás biztosítása.

Az egyszerű fúvókás keverő alkalmazásánál a tartályba egy szűkített fúvókán visszaáramoltatott permetlé végzi a keverést, keverő hatása ezért nem számottevő. Az injektoros kialakításnál a fúvókát egy injektorházba szerelik. A ház oldalán nyílásokat képeznek ki, melyen át a tartály folyadéka szabadon bejuthat. Működéskor a szivattyúból érkező folyadék a fúvókán kilépve szívó hatást fejt ki, így a tényleges keverőteljesítmény a visszavezetett folyadékáram többszöröse lesz.

Permetlékészítő berendezéseknél alkalmazhatják a statikus keverőszerkezeteket is. Ilyenkor az áramló folyadék útjába épített terelőlemezek segítségével az irányváltoztatások eredményként érnek el keverő hatást. A permetezőgépen, a szivattyú védelmére, illetve a szórófejdugulások megelőzésére többfokozatú szűrőrendszert alkalmaznak.

A szűrők alakja félgömb, csonka kúp, henger vagy sík lapfelület. Kialakításuk perforált lemez vagy szitaszövet. A lyukméretet Mesh-számmal (M) jelölik, amely az 1 coll (25,4 mm) hosszméreten képzett lyukak számát jelöli. A szűrők anyaga rozsdamentes acél vagy műanyag. A korszerű szívó-és nyomószűrőket bajonettzáras szűrőházba helyezik, melyből tisztításkor könnyen kivehetők. A szivattyú feladata a permetlé továbbítása a szórófejekhez és a cseppképzéshez szükséges nyomás biztosítása. Szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek:

- térfogat-kiszorításos

elven működők, ezen belül,

- szelepes, szakaszos szállítású,

- szelep nélküli, folyamatos szállítású,

- örvény szivattyúk.

A dugattyús és a membrán szivattyú esetében a permetlevet egy dugattyú, illetve egy rugalmas falú membrán által létrehozott térváltozás mozgatja. A dugattyús szivattyúnál a kopás csökkenése érdekében az egymáson elmozduló dugattyúfal és hengerfal egyike gumi, a másik pedig fém. A motorral vagy a traktor teljesítményleadó tengelyéről működtetett dugattyús szivattyúkban a hajtótengely forgatómozgását a forgattyús tengely, a hajtókar és a vezetődugattyú alakítja át egyenes vonalú alternáló mozgássá. A szivattyú szállítóképességét a dugattyú átmérője, lökethossza, a szivattyú fordulatszáma és a hengerek száma határozza meg. Ez hengerenként 30-40 dmł/min folyadékszállítást jelent. A legnagyobb üzemi nyomás általában 40 bar.

A membránszivattyú felépítése a dugattyú szivattyúhoz hasonló, a permetléteret azonban membrán választja el a dugattyútól. Működés közben a membránt közvetlenül a hajtókar, illetve keresztfejjel, esetleg kulisszával vezetett dugattyú mozgatja. Folyadékszállítása hengerenként 25-40 dmł /min.

A dugattyús és a membránszivattyúnál, a hengerek számától függően, üzem közben jelentős nyomásingadozás léphet fel. A nyomás kiegyenlítésére légüstöt alkalmaznak, amelyben sík gumimembrán választja el a folyadék- és légteret.

A szelep nélküli folyamatos szállítású szivattyúk közül a növényvédelemben a görgős szivattyú a legelterjedtebb. Henger alakú házában excentrikus elhelyezésű forgórész található, amelynek hornyaiban műanyag görgők vannak. Forgás közben a görgők a centrifugális erő hatására a ház belső falához szorulnak. A görgők között így kialakuló változó nagyságú tér az egyik oldalon szívó a másik oldalon nyomó hatást fejt ki. Kis nyomásúak, szállítási teljesítményük 30-200 dmł/min áttétel nélkül, TLT-ről üzemeltethetők. A különböző műveletek be-, illetve kikapcsolása, a folyadékáramlás irányítása, a mennyiség, illetve nyomás szabályozása többnyire egy központi armatúracsoporttal, elosztóegységgel történik.

A permetezési nyomás beállítása többnyire rugós nyomásszabályzó szeleppel történik, amely a rugó erőfeszítésének megfelelő nyomáson kinyílik, a folyadék egy részét a tartályba egy kiegészítő keverő berendezésen keresztül visszaengedi és ezzel a beállított nyomást állandó értéken tartja.

Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépnél a szivattyú által szállított permetlé nyomási energiája speciális szórófejek segítségével biztosítja a cseppbontást. A szórófejek kialakításuk szerint lehetnek:

- cirkulációs (ezen belül pörgetőtestes vagy pörgetőkamrás),

- ütközéses (ezen belül felületütköztetéses vagy folyadékütköztetéses) szórófejek.

Cirkulációs típusoknál

a cseppképzés döntően annak a forgó mozgásnak tulajdonítható, amelyet a folyadék a cirkulációs kamrában végez. A forgó mozgás létrehozása érdekében a folyadékot megfelelő nagyságú és irányú sebességgel kell bevezetni a kamrába. A szóráskép kúp alakú lesz. A kúp rendszerint üreges, de kis tangenciális sebesség esetén úgynevezett teli porlasztókúpot kapunk. A cirkulációs szórófejek elsősorban nagy- és közepes nyomású állománypermetezésnél alkalmazhatók.

Ütközőlapos fúvókáknál

a folyadéksugár egy ívelt felületnek ütközve legyező alakban terül szét. A szórásszög általában 110-150°. Többnyire kisnyomású gyomirtó- vagy folyékonyműtrágya-kijuttató, durvább cseppképzésű szórófejekben alkalmazzuk.

A réses fúvóka ovális kilépőnyílása egy belső félgömbfelület és egy külső horony áthatásából képződik. Az érkező folyadéksugarak a félgömbfelületnél ütköznek, és legyező alakban lépnek ki az ovális résen. A szórásszög a rés kialakításától függően igen változó lehet. A 60°-os és a 80°-os változata vetésnél kis magasságból való sávos permetezésre, a 110°-os pedig szántóföldi sík szórásra alkalmas.

A szórófejek fontos eleme a kilépőnyílást magában foglaló szórólapka illetve fúvóka. Kopásálló anyagból (sárgaréz, kerámia, rozsdamentes acél, műanyag) készítik, a kilépő furatátmérő általában 0,8-3,0 mm. Az igényelt szórásteljesítmény és cseppméret alapján kell a megfelelő méretet kiválasztani.

A szórószerkezet

a kezelendő felülethez, kultúrához illeszkedő megfelelő szórófej-elrendezést, a cseppek célfelületre irányítását biztosítja. Hidraulikus cseppképzésű permetezőgépnél általában szántóföldi síkszóró keretet, gyomirtásra levélalápermetezőt, sávpermetezőt, szántóföldi sorkultúra-permetezőt, szőlő-, illetve gyümölcspermetező keretet, kézi szórópisztolyt alkalmaznak. A szántóföldi síkszóró keret munkaszélessége többnyire 10-24 m vontatott vagy függesztett kivitelben készül. A keret nyitása, illetve emelése kézzel, mechanikus úton vagy hidraulikus munkahengerekkel vezérelve történhet.

Hirdetés

Szállítólevegős permetezőgépek

A hidraulikus cseppképzésű permetezőgépek alkalmazását nagyobb, zárt lombkoronájú állományban erősen korlátozza, hogy a képzett cseppek mozgási energiájukat rövid távon elveszítik, hatótávolságuk kicsi, behatolóképességük a lombozatba rossz. A munkaminőség javítható, ha a hidraulikusan képzett cseppeket légáram juttatja a kezelendő felületre. A légáram a lombozat mozgatásával a behatolóképességet, a levélzet mindkét oldali fedettségét is javítja.

Az axiális ventilátor

cső alakú házában légcsavarszerű lapátkerék forog. A tengelyirányban beáramló levegő egy terelőfelület hatására sugárirányban távozik. A körkörös fúvónyílásban elhelyezett kétoldali szóróív vagy annak vízszintes keresztáramlásos változata az axiálventilátorhoz legáltalánosabban alkalmazott szórószerkezet-konstrukció.

A dobventilátor

kettős csigaházában egy dob forgórész van elhelyezve. A dob palástja mentén sűrűn elhelyezett, rövid, ívelt, radiális lapátok találhatók. A kilépőnyílás fúvócső vagy fúvórés kialakítású.

A szállítólevegős gépeknél cirkulációs szórófejeket és nagynyomású dugattyús vagy membránszivattyúkat alkalmaznak.

Légporlasztásos permetezőgépek

A permetlé kör általános felépítése a hidraulikus cseppképzésű gépekével megegyező. A cseppképzéshez azonban elsősorban a levegő porlasztó hatását használják fel. Tiszta légporlasztást a gyakorlat általában nem alkalmaz.

Kombinált cseppképzést is használhatunk, ilyenkor egy szórófej elsődleges cseppképzését követi a levegő további, másodlagos cseppfelbontása. A radiális ventilátor a levegőt tengely

irányban szívja, és sugárirányban szállítja. Légszállító teljesítménye 4.000-8.000 mł/ha, kilépő légsebessége 80-150 m/s.

A légporlasztásos gép működése során kisnyomású szivattyú szállítja a permetlevet a szórófejben elhelyezett szórófejekhez, a radiális ventilátor légárama pedig magával ragadja a folyadékot, és finom cseppekre porlasztva a célfelületre szállítja. A szórószerkezet a védendő növényállománytól függően állítható fúvócső, szántóföldi sorpermetező keret, állítható fúvóka csoport vagy vízszintes keresztáramlásos kialakítás lehet.

Mechanikus cseppképzésű permetezőgépek

A hidraulikus és légporlasztásos cseppképzés hátránya, hogy a képzett cseppek mérettartománya széles, így az elsodródó, elpárolgó kis cseppek, illetve a felületről legördülő nagy cseppek aránya nagy. A közel azonos méretű cseppek képzésére legelterjedtebb megoldás a mechanikus eljárás. Az átlagos cseppméret, illetve a permetléveszteség csökkentése azt jelenti, hogy kis folyadékmennyiséggel, vegyszertakarékos módon történhet a permetezés.

A mechanikus cseppképzésű szórófej általában egy forgó tárcsa vagy egy perforált felületű forgó dob, illetve szita. A permetlé kis nyomáson érkezik a villanymotorral hajtott, nagy fordulatszámú tárcsára vagy tárcsafelek közé. A centrifugális erő hatására a tárcsa felületén kialakuló vékony folyadékfátyol a fogazott kerület felé mozog, majd arról apró, egyenletes cseppek formájában leválik. A tárcsa fordulatszámának és a folyadékadagolásnak a változtatásával a kívánt cseppnagyság beállítható.

Termikus cseppképzésű permetezőgépek

A termikus ködképzés lényege, hogy a szórófejhez vivőanyagban oldott hatóanyagokat vezetnek, amely a 200-300 şC hőmérsékletű füstgázban elpárolog, majd a nagy hőtartalmú keverék a külső alacsony hőmérsékleten kondenzálódik, és a 100-300 m-es körzetben ködhatást fejt ki. A melegítésre benzin szolgál, amely porlasztva jut az égéstérbe, ahová a Root-fúvó levegőt szállít. A keveréket villamos szikra gyújtja meg.

A melegképző gépek használata korlátozott, elsősorban zárt termesztő-berendezésekben, raktárakban, főként rovarkártevők elleni védekezésnél alkalmazzák.

Szántóföldi permetezőgépek felépítésének általános jellemzése

A vontatott kivitelű, állítható nyomtávolságú gépek hajtása traktorról TLT tengelyen keresztül történik. Hegesztett idomacél váz képzi az alapját, ezen helyezkedik el a permetlétartály, öblítővizes és a kézmosó tartály, amelyek általában polietilénből készülnek. A permetlétartályt szintjelzővel és hidraulikus keverőberendezéssel van felszerelve. A permetlé elkészítéséhez vegyszerbekeverő, a göngyöleg tisztításához mosóberendezés szolgál. E gépek működtetése a traktor üléséből végezhető. A vázhoz rögzített, lengéscsillapított kivitelű szórókeret nyitása és zárása, valamint magasságának állítása hidraulikusan történik. A hidraulikus szórófejek membrános visszacsapó szeleppel vannak ellátva, három különböző méretű fúvóka befogadására és felváltva történő üzemeltetésére alkalmasak. Permetezéskor a szivattyú a tartályból a szívó-és nyomószűrön keresztül szállítja a permetlevet a nyomásszabályozón beállított és a manométeren ellenőrizhető nyomással a szakaszonként kapcsolható kereten elhelyezett szórófejekhez, amelyből kiadagolva és elporlasztva a folyadék a célfelületre jut. A permetezett sávok csatlakozását habjelző berendezés segíti. A fajlagos szórásmennyiséget szabályozó berendezés tartja állandó értéken.

Ültetvénypermetező gépek felépítésének általános jellemzése

A vontatott kivitelű gépek hajtása a traktor TLT tengelyéről történik. A hegesztett idomacél vázon helyezkedik el az általában polietilénből készülő permetlé tartály, az öblítővizes és kézmosó tartály, valamint a szivattyú. A permetlékészítéshez vegyszerbemosó és göngyölegtisztító berendezés található a gépeken. A gépek általában két szintjelzővel és hidraulikus keverővel vannak felszerelve. E gépek a traktor üléséből működtethetőek. Az alváz hátsó részén található általában a kétfokozatú axiálventilátor, a kiömlőréseken elhelyezett szóróívekkel.

A szóróíveken 5-5 db kettős cirkulációs szórófej van különböző méretű fúvókákkal, amelyek közül a kívánt hozható üzemi helyzetbe. A szórófejek membrános visszacsapó szeleppel vannak ellátva és megfelelő helyzetbe fordítva elzárhatók.

Permetezéskor a szivattyú szállítja a permetlevet a tartályból a szívó- és nyomószűrőn keresztül a szabályozón beállított nyomással a szórófejekhez, amelyek kiadagolják és elporlasztják. A permetcseppeket a ventilátor légárama szállítja a növényzetre.

Felhasznált irodalom:

Szendrő Péter: Mezőgazdasági géptan

Sipos Géza - Racskó József

Debreceni Egyetem ATC



Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

homodinámia

az allélpárok vagy tulajdonságpárok között fennálló olyan kölcsönhatás, amelyben egyik... Tovább

homozigóta

olyan diploid (diploid sejt) vagy haploid (haploid sejt) egyed, amelynek génállománya a vizsgált... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.