Hazánkban a szabadföldi zöldség- és szamócatermesztésben egyre jobban terjed az intenzív fóliával takart bakhátas technológia. Az utóbbi években az általánosan használt fekete fóliák alternatívájaként megjelentek az egyéb színváltozatú fóliák is, melyekből néhányat mi is kipróbáltunk.
Hazánkban a szabadföldi zöldség- és szamócatermesztésben egyre jobban terjed az intenzív fóliával takart bakhátas technológia. Az utóbbi években az általánosan használt fekete fóliák alternatívájaként megjelentek az egyéb színváltozatú fóliák is, melyekből néhányat mi is kipróbáltunk.
A talajtakaró fóliák alkalmazásának egyik legfontosabb előnye, hogy növelik a talaj hőmérsékletét, ami javítja a gyökerek víz- és tápanyagfelvevő-képességét, ezáltal erőteljesebb növekedést és jobb terméskötődést biztosítanak. A talajtakaró fólia színe meghatározza annak optikai tulajdonságait (visszaverőképesség, elnyelőképesség, áteresztőképesség), ezen keresztül pedig azt, hogy milyen mértékben melegszik fel a fólia alatt a talaj, a fólia felszíne, illetve milyen mértékben változik meg a növény körüli mikroklíma.
A fekete színű fólia a legelterjedtebben alkalmazott. A fekete fólia elnyeli a beérkező napsugarakat, és az energiát hőátadás útján átadja a talajnak, így felmelegíti azt, nagyobb mértékben, mintha a sugarak közvetlenül a talajfelszínre érkeznének. Mivel a talaj hővezető-képessége jobb, mint a levegőé, ezért a talaj ott melegszik fel legjobban, ahol közvetlenül érintkezik a fóliával, és nem alakul ki légrés. Így ha megfelelően rakjuk fel a fóliát a bakhátra, jelentős mértékben javíthatjuk annak felmelegítő-képességét. Mivel a fekete fólia nem engedi át a napsugarakat, a gyomok nem nőnek alatta. Ebben az esetben is javasolt azonban a kiültetés előtt vegyszeres gyomirtást végezni, mivel a sorközökben, és amíg kicsik a növények, az ültetőlyukakban is jelentős gyomosodás léphet fel, főleg csapadékos időben. A sorközökben a mechanikai gyomirtás nehézkes, mert a fólia könnyen kiszakad.
Az átlátszó fóliák használata talajtakaró anyagként nem jellemző, mivel átengedik a napsugarak nagy részét, és bár így jobban felmelegítik a talajt, mint bármelyik színes fólia, a gyomok erőteljesen növekednek alattuk. Léteznek olyan fóliák is, melyek az átlátszó fóliához hasonlóan viselkednek, világos (zöld, lila) füstszínűek, a gyomok ezek alatt sem pusztulnak el. Növekedésüket mérsékelhetjük, ha az ültetőlyukakat közvetlenül a kiültetés után földdel betömjük, így nem jut levegő a fólia alá. A nyári időszakban ezeknek a fóliáknak is van gyomirtó hatásuk, ilyenkor ugyanis a fólia alatt kialakuló magas hőmérséklet és páratartalom miatt a gyomok szinte megfőnek.
A talajtakaró fóliáknak viszonylag új változata a fotoszelektív típus, mely átmenetet képez a fekete és az átlátszó fólia között. A napsugárzásnak azon részét, mely a gyomok növekedéséhez szükséges, elnyeli, a többi részét viszont átereszti. Így a gyomok nem nőnek alatta, a talajt viszont közel annyira felmelegíti, mint az átlátszó fólia.
A talajtakaró fólia kiválasztásánál fontos szempont annak vastagsága, mivel ez meghatározza a fólia élettartamát és árát. Az egyéves kertészeti kultúrák esetében érdemes 0,04 mm vastagságút vásárolni, mivel ez a legolcsóbb. Ha vastagabbat választunk, akkor azt kíméletes felszedés, majd árnyékos, hűvös helyen történő tárolás után a következő évben is használhatjuk, figyelembe kell venni azonban, hogy a használt fólia lerakása nehézkesebb. Fontos kívánalom az is, hogy a fólia tartalmazzon UV-stabilizátort, mivel a polietilén élettartama többszörösére növelhető segítségükkel. UV-stabilizátor nélkül a 0,04 mm vastag fóliák tartóssága, szakítószilárdsága lecsökken, megmerevednek, könnyen szakadnak, majd a tenyészidő végére teljesen szétfoszlanak.
A bakhát készítésekor arra kell törekedni, hogy talajának szerkezete minél morzsalékosabb legyen, hiszen csak így lehet biztosítani, hogy a fólia a lehető legjobban ráfeszüljön a talajra. Az összeszerelt csepegtető öntözőrendszert a fólia felrakása előtt ellenőrizni kell, hogy megfelelően működik-e. Ha a fóliát nem közvetlenül a kiültetés előtt lyuggatjuk ki, ügyelni kell arra, hogy a lyuk körüli talaj gyorsan kiszárad, ezért a kiültetésig is gyakran, kisebb vízadagokkal öntözni kell. A későbbiekben is naponta ellenőrizni kell, hogy a talaj a fólia alatt elég nedves-e, mert ha a bakhát egyszer kiszárad, nehéz újranedvesíteni. Az ültetőlyukaknak a lehető legkisebbnek kell lenniük, mert a túl nagy lyuk elősegíti a gyomok növekedését. Ha a kiültetett palántáknak nem elég erős a száruk, valamilyen támrendszert kell biztosítani számukra, mert ha ráfekszenek a napközben nagymértékben felmelegedő fóliára, könnyen rásülhetnek.
2002-ben Gödöllőn, a Kertészeti Technológiai Tanszék Kísérleti Telepén vályogos-homoktalajon kísérletet állítottunk be annak vizsgálatára, hogy a különböző színű talajtakaró fóliák milyen hatással vannak a talaj hőmérsékletére, valamint a termés mennyiségére.
A kísérletben a kápia típusba tartozó Kárpia F1 fajtát alkalmaztuk, a kezeléseket különböző színű műanyag fóliák képezték: 1) világoslila; 2) fekete; 3) világoszöld; 4) sötétzöld, 5) piros 6) takaratlan kontroll. A fóliák adatait az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat: A kísérletben alkalmazott fóliák jellemzői
Az intenzív termesztésnek megfelelően bakhátat alkalmaztunk, melynek magassága kb. 20 cm, koronaszélessége kb. 50 cm, a szomszédos bakhátak középvonala közötti távolság pedig 140 cm volt. A bakhátak észak-déli irányban lettek kialakítva. A bakhátak takarására 130 cm széles fóliacsíkokat alkalmaztunk. Május 14-én 6 hetes tálcás (4x4 cm-es) palántákat ültettünk ki. A növényeket a bakhátakon ikersorokban helyeztük el (110 + 30) x 25 cm-es térállásban (5,7 tő/m2). Összesen 5 alkalommal (aug. 13., aug. 28., szept. 10., szept. 25., okt. 7.) takarítottuk be a már legalább 50%-ban beszínesedett bogyókat.
Május 28.-tól kezdve az egész tenyészidőszak folyamán mértük a talajhőmérsékletet adatrögzítő hőmérőkkel, melyek óránként rögzítették a hőmérsékletet.
Az egész tenyészidőszakra számított átlagos talajhőmérsékleteket a 2. táblázat tartalmazza. Ezek alapján az összes talajtakaró fólia szignifikánsan emelte a talajhőmérsékletet a takaratlan kezeléshez viszonyítva. A legmagasabb értékeket a világoszöld és a lila fólia esetében kaptuk, ezektől szignifikánsan kisebb mértékben melegítette fel a talajt a másik három fólia.
2. táblázat: Különböző színű talajtakaró fóliák hatása a talaj 10 cm mélységben mért hőmérsékletére
A 2. táblázat tartalmaz továbbá néhány jellemző értéket, melyeket a mért adatsorokból határoztunk meg. Az abszolút minimum a takaratlan kezelés esetén volt a legkisebb, a sötétzöld és a piros fóliák esetében pedig a legnagyobb. Az abszolút maximum érték a világoszöld és lila fóliák esetén volt a legnagyobb, míg legkisebb a takarás nélküli kezelés, valamint a fekete és sötétzöld fóliákat alkalmazva.
Az összes alkalmazott talajtakaró fólia esetében a négyzetméterenkénti termésmennyiség szignifikánsan nagyobb lett, mint a takaratlan kezelés esetében (3. táblázat; csak az egészséges bogyókat vettük figyelembe). A fóliával takart kezelések között nem adódott számottevő különbség. Az átlagos bogyótömegre nem volt hatással a fólia színe (3. táblázat).
3. táblázat: Különböző színű talajtakaró fóliák hatása a paprika termésmennyiségére és átlagos bogyótömegére
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy kísérletünk igazolta a talajtakaró fóliák alkalmazásának az irodalom által említett legfőbb előnyét, a talajfelmelegítő hatást. Az összes talajtakaró fólia szignifikánsan növelte a talaj hőmérsékletét 10 cm-es mélységben a takaratlan kezeléshez képest, valamint szintén a takaratlan kezeléssel összehasonlítva a termésmennyiséget kb. 20%-kal. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a tenyészidő folyamán hosszabb ideig biztosítottak optimális hőmérsékletet a talajban a paprika számára.
A talajtakaró fóliák alkalmazásának egyik legfontosabb előnye, hogy növelik a talaj hőmérsékletét, ami javítja a gyökerek víz- és tápanyagfelvevő-képességét, ezáltal erőteljesebb növekedést és jobb terméskötődést biztosítanak. A talajtakaró fólia színe meghatározza annak optikai tulajdonságait (visszaverőképesség, elnyelőképesség, áteresztőképesség), ezen keresztül pedig azt, hogy milyen mértékben melegszik fel a fólia alatt a talaj, a fólia felszíne, illetve milyen mértékben változik meg a növény körüli mikroklíma.
A fekete színű fólia a legelterjedtebben alkalmazott. A fekete fólia elnyeli a beérkező napsugarakat, és az energiát hőátadás útján átadja a talajnak, így felmelegíti azt, nagyobb mértékben, mintha a sugarak közvetlenül a talajfelszínre érkeznének. Mivel a talaj hővezető-képessége jobb, mint a levegőé, ezért a talaj ott melegszik fel legjobban, ahol közvetlenül érintkezik a fóliával, és nem alakul ki légrés. Így ha megfelelően rakjuk fel a fóliát a bakhátra, jelentős mértékben javíthatjuk annak felmelegítő-képességét. Mivel a fekete fólia nem engedi át a napsugarakat, a gyomok nem nőnek alatta. Ebben az esetben is javasolt azonban a kiültetés előtt vegyszeres gyomirtást végezni, mivel a sorközökben, és amíg kicsik a növények, az ültetőlyukakban is jelentős gyomosodás léphet fel, főleg csapadékos időben. A sorközökben a mechanikai gyomirtás nehézkes, mert a fólia könnyen kiszakad.
Az átlátszó fóliák használata talajtakaró anyagként nem jellemző, mivel átengedik a napsugarak nagy részét, és bár így jobban felmelegítik a talajt, mint bármelyik színes fólia, a gyomok erőteljesen növekednek alattuk. Léteznek olyan fóliák is, melyek az átlátszó fóliához hasonlóan viselkednek, világos (zöld, lila) füstszínűek, a gyomok ezek alatt sem pusztulnak el. Növekedésüket mérsékelhetjük, ha az ültetőlyukakat közvetlenül a kiültetés után földdel betömjük, így nem jut levegő a fólia alá. A nyári időszakban ezeknek a fóliáknak is van gyomirtó hatásuk, ilyenkor ugyanis a fólia alatt kialakuló magas hőmérséklet és páratartalom miatt a gyomok szinte megfőnek.
A talajtakaró fóliáknak viszonylag új változata a fotoszelektív típus, mely átmenetet képez a fekete és az átlátszó fólia között. A napsugárzásnak azon részét, mely a gyomok növekedéséhez szükséges, elnyeli, a többi részét viszont átereszti. Így a gyomok nem nőnek alatta, a talajt viszont közel annyira felmelegíti, mint az átlátszó fólia.
A talajtakaró fólia kiválasztásánál fontos szempont annak vastagsága, mivel ez meghatározza a fólia élettartamát és árát. Az egyéves kertészeti kultúrák esetében érdemes 0,04 mm vastagságút vásárolni, mivel ez a legolcsóbb. Ha vastagabbat választunk, akkor azt kíméletes felszedés, majd árnyékos, hűvös helyen történő tárolás után a következő évben is használhatjuk, figyelembe kell venni azonban, hogy a használt fólia lerakása nehézkesebb. Fontos kívánalom az is, hogy a fólia tartalmazzon UV-stabilizátort, mivel a polietilén élettartama többszörösére növelhető segítségükkel. UV-stabilizátor nélkül a 0,04 mm vastag fóliák tartóssága, szakítószilárdsága lecsökken, megmerevednek, könnyen szakadnak, majd a tenyészidő végére teljesen szétfoszlanak.
A bakhát készítésekor arra kell törekedni, hogy talajának szerkezete minél morzsalékosabb legyen, hiszen csak így lehet biztosítani, hogy a fólia a lehető legjobban ráfeszüljön a talajra. Az összeszerelt csepegtető öntözőrendszert a fólia felrakása előtt ellenőrizni kell, hogy megfelelően működik-e. Ha a fóliát nem közvetlenül a kiültetés előtt lyuggatjuk ki, ügyelni kell arra, hogy a lyuk körüli talaj gyorsan kiszárad, ezért a kiültetésig is gyakran, kisebb vízadagokkal öntözni kell. A későbbiekben is naponta ellenőrizni kell, hogy a talaj a fólia alatt elég nedves-e, mert ha a bakhát egyszer kiszárad, nehéz újranedvesíteni. Az ültetőlyukaknak a lehető legkisebbnek kell lenniük, mert a túl nagy lyuk elősegíti a gyomok növekedését. Ha a kiültetett palántáknak nem elég erős a száruk, valamilyen támrendszert kell biztosítani számukra, mert ha ráfekszenek a napközben nagymértékben felmelegedő fóliára, könnyen rásülhetnek.
2002-ben Gödöllőn, a Kertészeti Technológiai Tanszék Kísérleti Telepén vályogos-homoktalajon kísérletet állítottunk be annak vizsgálatára, hogy a különböző színű talajtakaró fóliák milyen hatással vannak a talaj hőmérsékletére, valamint a termés mennyiségére.
A kísérletben a kápia típusba tartozó Kárpia F1 fajtát alkalmaztuk, a kezeléseket különböző színű műanyag fóliák képezték: 1) világoslila; 2) fekete; 3) világoszöld; 4) sötétzöld, 5) piros 6) takaratlan kontroll. A fóliák adatait az 1. táblázat tartalmazza.
| Fólia | Gyártó | Vastagság (mm) |
| lila | Mikroplast, Lajosmizse | 0,02 |
| fekete | Helioplast, Tiszaújváros | 0,12 |
| világoszöld | Mikroplast, Lajosmizse | 0,02 |
| sötétzöld | Helioplast, Tiszaújváros | 0,04 |
| piros | Mikroplast, Lajosmizse | 0,08 |
Az intenzív termesztésnek megfelelően bakhátat alkalmaztunk, melynek magassága kb. 20 cm, koronaszélessége kb. 50 cm, a szomszédos bakhátak középvonala közötti távolság pedig 140 cm volt. A bakhátak észak-déli irányban lettek kialakítva. A bakhátak takarására 130 cm széles fóliacsíkokat alkalmaztunk. Május 14-én 6 hetes tálcás (4x4 cm-es) palántákat ültettünk ki. A növényeket a bakhátakon ikersorokban helyeztük el (110 + 30) x 25 cm-es térállásban (5,7 tő/m2). Összesen 5 alkalommal (aug. 13., aug. 28., szept. 10., szept. 25., okt. 7.) takarítottuk be a már legalább 50%-ban beszínesedett bogyókat.
Május 28.-tól kezdve az egész tenyészidőszak folyamán mértük a talajhőmérsékletet adatrögzítő hőmérőkkel, melyek óránként rögzítették a hőmérsékletet.
Az egész tenyészidőszakra számított átlagos talajhőmérsékleteket a 2. táblázat tartalmazza. Ezek alapján az összes talajtakaró fólia szignifikánsan emelte a talajhőmérsékletet a takaratlan kezeléshez viszonyítva. A legmagasabb értékeket a világoszöld és a lila fólia esetében kaptuk, ezektől szignifikánsan kisebb mértékben melegítette fel a talajt a másik három fólia.
| Kezelések | Átlaghőmérséklet(°C) | Abszolút minimum (°C) | Abszolút maximum (°C) |
| Lila | 22,9 | 8,6 | 42,5 |
| Fekete | 21,5 | 8,8 | 37,0 |
| Világoszöld | 22,6 | 8,1 | 42,9 |
| Sötétzöld | 21,8 | 9,2 | 37,6 |
| Piros | 22,0 | 9,1 | 38,9 |
| Takaratlan | 20,1 | 7,4 | 37,0 |
| SzD5% | 0,5 | 1,0 | 2,0 |
A 2. táblázat tartalmaz továbbá néhány jellemző értéket, melyeket a mért adatsorokból határoztunk meg. Az abszolút minimum a takaratlan kezelés esetén volt a legkisebb, a sötétzöld és a piros fóliák esetében pedig a legnagyobb. Az abszolút maximum érték a világoszöld és lila fóliák esetén volt a legnagyobb, míg legkisebb a takarás nélküli kezelés, valamint a fekete és sötétzöld fóliákat alkalmazva.
Az összes alkalmazott talajtakaró fólia esetében a négyzetméterenkénti termésmennyiség szignifikánsan nagyobb lett, mint a takaratlan kezelés esetében (3. táblázat; csak az egészséges bogyókat vettük figyelembe). A fóliával takart kezelések között nem adódott számottevő különbség. Az átlagos bogyótömegre nem volt hatással a fólia színe (3. táblázat).
| Lila3 | Fekete4 | Világoszöld5 | Sötétzöld6 | Piros7 | Takaratlan8 | SzD5% | |
| Termésátlag1 (kg/m2) | 5,41 | 5,42 | 5,25 | 5,49 | 5,41 | 4,48 | 0,41 |
| Átlagos bogyótömeg2(g) | 86,6 | 87,5 | 85,1 | 85,7 | 87,1 | 87,2 | NS |
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy kísérletünk igazolta a talajtakaró fóliák alkalmazásának az irodalom által említett legfőbb előnyét, a talajfelmelegítő hatást. Az összes talajtakaró fólia szignifikánsan növelte a talaj hőmérsékletét 10 cm-es mélységben a takaratlan kezeléshez képest, valamint szintén a takaratlan kezeléssel összehasonlítva a termésmennyiséget kb. 20%-kal. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a tenyészidő folyamán hosszabb ideig biztosítottak optimális hőmérsékletet a talajban a paprika számára.
Forrás: Agrárágazat
