A cukorrépa betakarítása, fejezőszerkezetek, kiszedőszerkezetek, tiszítószerkezetek, betakarítási technológák és azok gépei

A cukorrépa betakarítása

Sipos Géza, Racskó József - Debreceni Egyetem ATC
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Hazánk cukorrépatermő területe 65-70 ezer ha körül változik. Az átlagos terméshozam 35-45 t/ha, azonban egyes, kedvező adottságú helyeken eléri a 60-70 t/ha-t is. A termesztés eredményessége nemcsak a terméshozammal, hanem a hektáronként „megtermelt” cukormennyiséggel is megadható. Egyes nyugat- európai országokban ez a szám 8-10 t/ha, hazánkban országos átlagban 4-5 tonna cukor „terem” egy hektáron. Kedvező adottságú helyeken azonban a cukortermelés eléri a 7-8 t/ha értéket.
A cukorrépa betakarítása, fejezőszerkezetek, kiszedőszerkezetek, tiszítószerkezetek, betakarítási technológák és azok gépei

Hazánk cukorrépatermő területe 65-70 ezer ha körül változik. Az átlagos terméshozam 35-45 t/ha, azonban egyes, kedvező adottságú helyeken eléri a 60-70 t/ha-t is. A termesztés eredményessége nemcsak a terméshozammal, hanem a hektáronként „megtermelt” cukormennyiséggel is megadható. Egyes nyugat- európai országokban ez a szám 8-10 t/ha, hazánkban országos átlagban 4-5 tonna cukor „terem” egy hektáron. Kedvező adottságú helyeken azonban a cukortermelés eléri a 7-8 t/ha értéket.

A cukorrépa földben fejlődő gyökere a cukorgyártás alapja. A feldolgozóipar lényeges technológiai szempontnak tekinti a pontos, jó fejezést, azaz a leveles répafej eltávolítását. A leveles répafej ugyanakkor jól hasznosítható takarmányként is, bár az elmúlt években, évtizedekben ennek jelentősége egyre csökkent.

A betakarításra többféle technológia terjedt el annak megfelelően, hogy a fő műveleteket milyen módon kapcsoljuk össze. A fő műveletek a cukorrépa fejezése, kiszedése, tisztítása és gyűjtése.

Fejezőszerkezetek

A fejezőszerkezetek működési elvük szerint a következők:

- tapogatótárcsás, álló késes kivitelű,

- ferde vagy függőleges tengelyű, forgótárcsás kivitelű,

- többlépcsős, maró rendszerű, külön levél- és koronaeltávolító résszel.

A leveles répafej hasznosítása esetén ez utóbbi megoldás nem javasolható, ugyanis a levélzet zúzása során jelentős mennyiségű föld is keveredik az anyaghoz.

A tapogatótárcsás, álló késes fejező működése:A kés előtt haladó hajtott tapogatótárcsa a leveles répafejre felgördül és az előzetesen beállított távolságú álló pengét felemeli.



A penge levágja a leveles répafejet, és az egy felhordó szerkezethez kerül. A felhordó gyűjtőtartályba vagy egy szállító járműbe továbbítja a takarmányként is jól hasznosítható leveles répafejet. Egyes, csapadékban gazdag országban a leveles répafej mennyisége eléri,
sőt meghaladhatja a gyökér tömegét, ezért indokolt lehet annak betakarítása.

Hasonló célra fejlesztették ki a ferde tengelyű, forgótárcsás
fejezőszerkezetet
. A vágószerkezet ennél a megoldásnál élezett csipkés vagy pengékkel kialakított vágótárcsa, amelyet egy csúszó tapogatószerkezet mozgat. A tapogató és a tárcsa közötti távolságot az állományra jellemző magasságban előzetesen be kell állítani. A forgórészen kialakított
terelődob a leveles répafejet a szállító-rakodó szerkezethez továbbítja.

A többlépcsős maró rendszerű fejezőszerkezet működése:A fejező több lépcsőben végzi a munkáját. Először a lengő acélkéses forgórész eltávolítja a levelet, ezt a
gyűjtőcsigába szórja, ahonnan az egy szórótányérra, majd a tarlóra kerül. Egyes cégek a csiga végéhez kocsirakó elevátort kapcsolnak, így összegyűjthető a zúzott levélzet, de a földszennyezés miatt felhasználása nem ajánlatos. A következő rész egy gumilapátos tisztítórotor, amelyik a levélcsonkokat és a rügyeket távolítja el. Ezt követi a merev késes, tapogatószerkezettel kialakított fejezőszerkezet, amelyik a beállított magasságban levágja a koronát. A többlépcsős fejezőszerkezet érzéketlen a gyomokra és segítségével igen jó fejezési minőség érhető el, hiszen a finomfejező jobb feltételek között dolgozhat, mint a másik két esetben.

A cukorrépa egyedek egyik jellemző tulajdonsága a föld feletti rész nagysága, ami a fejezés minőségét is befolyásolja. A földből kiemelkedő répa tulajdonképpen vezérli a vágótárcsát vagy vágókést, és nem közömbös, hogy a jól fejezett répák aránya milyen értéket ér el és ez mekkora veszteséget okoz.
Ennek a veszteségforrrásnak a mérséklésére dolgozták ki az úgynevezett differenciált fejezést megvalósító mechanizmusokat. Két alapkivitel ismert: az egyik esetben a magasság növekedtével csökken a tapogatószerkezet és a kés közötti távolság, míg a másik esetben ennek fordítottja zajlik le és a távolság nő, azaz vastagabb lesz a levágott koronarész. A levágott szelet vastagságának csökkenését megvalósító mechanizmust a többlépcsős l
engőkéses fejezőszerkezet finomfejező részénél alkalmazzák, ugyanis ott a magasabban elhelyezkedő egyedekből a rotoros levéleltávolító nagyobb részt vág le, így a koronarészbe is belevághat, ezért elég lehet egy vékonyabb szelet eltávolítása. A levágandó szelet vastagságát növelő mechanizmust a tapogatótárcsás késes fejezőknél alkalmazzák, mert a magasabb répák rendszerint nagyobb méretűek, így indokolt a vastagabb korona vágása.

Hirdetés

Kiszedőszerkezetek

A cukorrépa-kiszedő szerkezet feladata a földben ülő, fejezett répagyökér sérülés- és törésmentes kiemelése.

A kiszedőszerkezetek felépítése

Egyes kiásószerkezeteknél a répa kiemelését elsősorban szögben álló kések vagy tárcsák répára gyakorolt, felfelé ható erőhatása hozza létre, míg a hajtott küllős-tárcsás kiásószerkezetnél a hajtott tárcsa fordítja ki a répát a talajból. A szerkezetek közül ez a legegyszerűbb, viszont hátránya, hogy többsoros gép építésekor nem lehet soronként önműködő vezetést kialakítani.

A rezgőkéses kiásószerkezet a talaj intenzív lazításával tökéletesen kiemeli a répát. Megfigyelhető ezeknél a gépeknél a gyökér teljessége, épsége. A kiásó késpárok egyedi felfüggesztésűek, így többsoros gépeknél is lehetőség van a sorok automatikus követésére. A gömbsüvegtárcsás megoldás nagy előnye az egyszerűség, a gyomokkal és a talajállapottal szembeni érzéketlenség. Túl nedves talaj esetén azonban használata nem előnyös, ugyanis a kifordított talaj mennyisége és így a vonóerőigény is megnő. Magyarországon a bemutatott megoldások közül az aktívkéses, a hajtott küllős-tárcsás és a gömbsüvegtárcsás megoldást használjuk.

Tisztító-szállító berendezések

A kiemelt répa tisztítására, valamint a továbbszállítás előkészítésére tisztító-, rendre rakó és szállítóberendezések szolgálnak.

A pálcás-korongos vagy más néven forgórostélyos tisztítószerkezetnél az 1,0-1,2 m
átmérőjű ívelt acélpálcákból álló korongok 3-

5 m/s kerületi sebességgel forogva tisztító-szállító munkát végeznek. A pálcák a korong kerületén lehetnek nyitottak vagy zártak. A nyitott pálcás korong öntisztulása jobb, a pálcák viszont könnyebben eltörhetnek. Gyakran használt megoldás a spirálbordás hengerekből kialakított tisztítóberendezés. Ennél 150-300 mm átmérőjű csőre köracélt, ritkán gumibordát hegesztenek, illetve csavaroznak fel spirális alakban. A 4-6 hengert hossz- vagy keresztirányban helyezik el a betakarítógépen. A szállítás irányában enyhén emelkedő hengerek a cukorrépa gyökerét forgatva tisztítják és egyidejűleg továbbítják azokat. Ismert és jó megoldás még az úgynevezett dobos tisztító. Ennél egy 10-15 fokos dőlésszögű, köracélból készített hajtott dobrostély végzi el a tisztítás és továbbítás műveletét. Kivitele egyszerű, de helyigénye nagy. A dobrostély átmérőjét 1 m körül választják, hossza kb. 1,5 m.

A betakarítási technológák és azok gépei

A létrehozandó és a gyakorlatban elterjedt technológiák a következők:

Egymenetes betakarítás:

a.) fejezés-kiszedés-tisztítás-kocsiba vagy tartályba gyűjtés,

Kétmenetes betakarítás:

a.) fejezés-kiszedés-rendrerakás és rendfelszedés kocsiba vagy tartályba gyűjtés,

b.) fejezés és kiszedés-tisztítás-kocsiba gyűjtés.

Hárommenetes betakarítás:

a.) fejezés,

b.) kiszedés-rendre rakás és

c.) rendfelszedés, kocsiba gyűjtés.

Hirdetés

A technológiák közül a hárommenetes, osztott változatot napjainkban már alig használják, de ugyanez elmondható a kétmenetes technológia b.) változatáról is.

A betakarítógépekkel szemben támasztott főbb követelmények a veszteségre és minőségre vonatkoznak. A fejlődés során jól kiforrott és gyártásban csak kismértékű eltérést mutató fejező- és kiszedőszerkezetek jöttek létre. Napjainkban a kutatók és a konstruktőrök a tisztítószerkezetek tökéletesítésén fáradoznak. A tiszta, földszennyezéstől mentes cukorrépa a feldolgozóipar fő követelményévé vált. Ennek megfelelően újabban készítik és alkalmazzák a prizmafelszedő-tisztító gépeket, melyek képesek a földszennyeződést felére csökkenteni.

A cukorrépa betakarításában általánosan alkalmazott kétmenetes technológiák mellett
előtérbe kerültek az egymenetes technológiák. Napjainkban ezzel a technológiával takarítják be a hazánkban termesztett cukorrépának a 65%-át.

A cukorrépa-betakarító gépek gyártása 1945-50 körül indult meg. Kezdetben egy- és kétsoros, egymenetes gépeket készítettek, melyek a leveles répafej felhasználását is biztosították. Később a teljesítmény növelése céljából elkezdődött a hatsoros, műveletek szerint osztott gépek gyártása. Hamarosan megjelentek a magajáró, hatsoros, egy- és kétmenetes gépek. Jelenleg a hatsoros, gyűjtőtartályos, egymenetes magajáró betakarítógépek terjedése figyelhető meg, melyek különösen a bérvállalkozók és a szervezett közös géphasználók körében váltak kedveltté.

Ezek a gépek általában 6 soros kivitelben készülnek. A betakarító gép egy munkamenetben levélteleníti és fejezi a földben ülő répagyökereket, majd kiemeli, megtisztítja és a gyüjtőtartályba gyűjti azokat. Az összegyűjtött gyökerek szállító járműre, vagy a tábla szélén a talajra üríthetők, prizmázhatók. A betakarító gép lengőkéses levéleltávolító szerkezettel rendelkezik. A levágott répalevelek egy balra kihordó csiga segítségével a levélterítő szerkezetre, majd onnan a talajra kerülnek. A répagyökerekről a fejszeletet fésűs-tapogatóval megvezetett merevkések metszik el, amelyek differenciált fejezést valósítanak meg. A fejrészüktől eltávolított gyökereket vibrációsan mozgatott kiásóvas-pár rendszerű kiszedő-szerkezet emeli ki a talajból, a gyökerek tisztító szerkezetre történő továbbítását hajtott gumi terelőlapátok is elősegítik. A kiásott répagyökerek spirálbordás előtisztító hengerekre, majd onnan a pálcás tisztító korongokra kerülnek. A tisztítókorongokon a gyökerek útját pálcás rostélyok határolják el. A pálcás tisztító korongokról egy rekeszes elevátor juttatja a gyökereket a betakarító gép gyűjtőtartályába. A begyűjtött gyökereket hosszirányú pálcás-lánc juttatja a pálcás-elevátor terményáramába. Az elevátorral a gyökerek a tábla szélén prizmába vagy szállító járműre üríthetők.

A betakarító gép hidrosztatikus meghajtású járószerkezete három tengelyes kivitelű, és összkerék kormányzással rendelkezik. A járószerkezet törzscsuklós megoldása lehetővé teszi az eltolt nyomvonalú üzemeltetést is, csökkentve így a káros talajtömörítést.

A gép munkavégző részeinek kezelését a gépvezető a vezetőfülkéből végezheti el. Az elektrohidraulikus vezérlőegységek könnyen és jól áttekinthetőek, működtetésük
egyszerűen megoldható. A gépkezelő munkáját fedélzeti komputer is elősegíti, amely hang- és képernyő-kijelzéssel tájékoztatja a gépkezelőt az egyes szerkezeti egységek
működéséről, az esetleges működési hibákról.


Forrás: Agrárágazat

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

takarmányozási hibák

bekövetkeznek, ha az állatokkal nem az igényeiknek megfelelő beltartalmú, hibás v. romlott... Tovább

Rovarölo Thiodan 35 EC

Rovarölő permetezőszer szívó és rágó kártevők ellen.Hatóanyag: 35 %... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés