kromoszóma
a sejt életciklusának egyes szakaszaiban jól elkülöníthető, jellegzetesen festődő tömör test. A sejtmaggal nem rendelkező prokarióták kromoszómai egyetlen gyűrűből álló képződmények. A kromoszómák az örökítő anyag hordozói (gén); a sejt DNS-állományának (dezoxiribonukleinsav) kromoszómák formájában való megjelenését a DNS-molekula bioszintézise előzi meg; a DNS-molekula megkettőződése után a lazán elhelyezkedő DNS a hozzá kapcsolódó fehérjékkel együtt veszi föl a kromoszóma-szerkezetet. Az így kialakult kromoszóma tartalmazza az újonnan képződött két DNS-molekulát a hozzájuk kapcsolódott fehér jékkel, egy-egy kromatida formájában. A kél kromatida a legtöbb kromoszómában egy ponton kapcsolódik egymáshoz, ez az elsődleges befűződés helye. A sejtben levő kromoszómák alakja különböző, a befűződések helye határozza meg. A befűződés két kromoszómakarra osztja a kromoszómát, ezek hosszának az aránya egy faj különböző kromoszómáiban változó, de egy adott faj adott kromoszómáiban mindig állandó, ennek alapján a sejt kromoszómáiból sorozatot lehet összeállítani. A sorozat tagjai alakra különböznek egymástól; ha két sorozat (diploid sejt) alkotja az adott faj kromoszómagarnitúráját, a két sorozat egyforma méretű és alakú kromoszómáit homológ kromoszómának nevezük. (kariogram)
