Szakdolgozat készítés II.

Hirdetés

Szakdolgozat készítés II.

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A második részben szakdolgozat benyújtása és a szakdolgozat tartalmi elemei, szerkezeti felépítése és alaki követelményei olvashatnak általánosságban.
Szakdolgozat készítés 2, opponens, bíráló, konzulens, komplex vizsga, agrár, mezőgazdság, államvizsga
  •  A szakdolgozat benyújtása

 

  1.  A szakdolgozat határidőre történő benyújtása és annak két opponens (bíráló) által történő elfogadása a komplex záróvizsgára bocsátás feltétele.
  2. A szakdolgozatot két példányban kell benyújtani. Azok a hallgatók, akik bármilyen okból elmulasztották a beadási határidőt, komplex záróvizsgát csak a következő záróvizsga időszakban tehetnek.
  3. A szakdolgozat védése előtt nyolc nappal át kell adni a jelöltnek az opponensek bírálatainak szöveges részét és a feltenni javasolt kérdéseket az érdemjegy-javaslat nélkül.
  4. Ha szakdolgozatot mindkét opponens elégtelenre minősítette, a hallgató komplex záróvizsgára nem bocsát-ható és új szakdolgozatot kell készítenie. Ha a dolgozatot az egyik opponens elégtelenre minősítette, vagy a két opponensi minősítés között három érdemjegynél nagyobb a különbség, egy harmadik opponenst kell felkérni a dolgozat bírálatára.

 

  • A szakdolgozat tartalmi elemei, szerkezeti felépítése és alaki követelményei

 

  1. A szakdolgozat általánosan előírt tartalmi elemei
    a. Vonatkozó szakirodalom feldolgozása
    b. Helyzetelemzés, helyzetértékelés (a vizsgálandó probléma leírása, illetve körülhatárolása, esetleg az adott cég, vállalkozás bemutatása),
    c. A probléma megoldás alternatív lehetőségeinek feltárása és ismertetése (összehasonlító értékelés),
    d. A legkedvezőbb megoldás kiválasztása és indoklása,
    e. A javasolt megoldás kidolgozása, a megvalósítás feltételeinek elemzése és ütemezése,
    f. A várható eredmények komplex értékelése: következtetések és javaslatok,
    g. A továbbfejlesztés lehetőségei és irányai.
  2. A szakdolgozat szerkezeti felépítése, leggyakoribb részei (a kötelező elemek kiemeltek):
    a. Cím (esetenként alcím),
    b. A szerző neve,
    c. Az elkészítés dátuma,
    d. Ha publikálásra kerül – a kiadó megnevezése,
    e. Dedikáció,
    f. Köszönetnyilvánítások,
    g. Tartalomjegyzék,
    h. Előszó,
    i. Bevezetés, hipotézis megfogalmazása,
    j. A téma (tárgy, probléma, módszer) szakirodalmának áttekintése,
    k. A dolgozatban alkalmazott megközelítés (elméleti keret, módszerek) jellemzése,
    l. A saját eredmények megfelelő tartalmi tagolásban való kifejtése,
    m. Az eredmények megvitatása (alátámasztás, kételyek, cáfolatok, egybevetések),
    n. Az eredmények végső összefoglalása (a hipotézisek beigazolódása vagy elvetése), következtetések, gyakorlati ajánlások,
    o. Utószó – az eredményekből kiinduló további lehetséges tennivalók, kutatások megemlítése (esetleg a hallgató jelzi, hogy idő, pénz, akadályoztatások miatt milyen hiányokat lát munkájában az eredeti célkitűzésekhez képest),
    p. Irodalomjegyzék,
    q. Függelékek,
    r. Mutatók.
  3. A szakdolgozat alaki követelményei
    a. A szakdolgozatot A/4-es formátumú, minimum 80g/m2 minőségű papíron, szövegszerkesztővel írva (MS WORD) kell elkészíteni. A papírnak csak az egyik oldalára lehet nyomtatni.
    b.  A terjedelem legalább 90.000-100.000 és legfeljebb 128.000-140.000 karakter legyen, amely nem foglalja magába a mellékleteket.
    c. A lap bal oldalán 3,5 cm, a jobb oldalon valamint fent és lent 2,5 cm széles margót kell hagyni.
    d. A szakdolgozatot sorkizártan, 13-as betűnagysággal kell írni Arial Narrow vagy Times New Roman betűtípussal.
    e. A sortávolság 1,5-es.
    f. A fő fejezetek nyomtatását új lapon kell kezdeni.
    g.  Az oldalszámozást arab számokkal, a szakdolgozat első oldalaként szereplő tartalomjegyzéktől kezdve folyamatosan kell végezni. Az oldalszámok a lap közepére, felülre kerüljenek.
    h. A dolgozat külső és belső borítóját a melléklet szerint kell elkészíteni.
    i. A belső borító után a tartalomjegyzékkel kell a dolgozatot elkezdeni.
    j. A hivatkozásokat sorszámozott lábjegyzetben, vagy a hivatkozott rész után szögletes zárójelben a for-rás pontos megjelölésével (szerző, cím, kiadás éve, oldalszám) 10-es betűnagysággal kell elkészíteni.
    k. A szakdolgozatot két példányban, bekötve kell beadni. A kötés színe: fekete arany betűkkel vagy ÁVF-kék ezüst betűkkel kell, hogy legyen. A jelölteknek a szakdolgozat annotációját magyar- és ide-gen nyelven is be kell adni. A szakdolgozatot és az annotációkat tartalmazó mágneslemezt vagy CD-t, a konzultációs lapot, illetve a két példányban kinyomtatott magyar és idegen nyelvű annotációt be-kötés nélkül kell a dolgozathoz csatolni
  4. Hirdetés
  5. A bibliográfia (irodalomjegyzék)
    a. lehetőleg teljes körűen tájékoztassa az olvasót arról, hogy a dolgozat megírásához a hallgató mely művekre támaszkodott, honnan szerzett lényeges ismereteket,
    b. tartalmazza mindazon műveket, amelyekből a hallgató idézetet közölt, vagy amelyekre lábjegyzetben hivatkozott,
    c. tartalmaznia kell azokat a munkákat, amelyekből egy-egy részletkérdés bővebb tárgyalása megtalál-ható,
    d. tartalmazhatja azokat a munkákat, amelyeket a hallgató különösképpen az olvasó figyelmébe ajánl a téma egészével vagy valamely részletével kapcsolatban,
    e. mindezen szempontok alapján a hallgató a bibliográfiát részekre tagolhatja.
    A bibliográfiai adatleírásra néhány szigorú követelmény van érvényben, amelyeket az (6) pont tartalmaz.
  6. Hirdetés
  7. Bibliográfiai tételek adatleírása (kötelező elemek)
    a. A szerző(k) vezeték- és keresztneve (a vezetéknév után gyakran vesszőt tesznek, s a keresztneve(ke)t csak kezdőbetűvel és utána ponttal adják meg).
    b. A mű (könyv, gyűjteményes kiadvány, folyóiratcikk, kutatási jelentés stb.) címe és alcíme. Ha a ki-advány sorozatba tartozik, meg kell adni a sorozatcímet és a kiadvány sorszámát.
    c. Az előzőeken túl könyv esetén közölni kell a kiadó nevét, a kiadás helyét, ismételt kiadás esetén a ki-adás sorszámát, a kiadás évét.
    d. Gyűjteményes mű esetén – ha van – közölni kell a szerkesztő(k) nevét.
    e. Folyóiratcikk esetében a folyóirat címét, a kötetszámot, a folyóiratszámot kell megadni vagy a megje-lenés évét, hónapját (más időszakát, pl. negyedév, vagy az új folyam jelölésével, ha ez szükséges).
    f. Gyűjteményes kötet, kutatási jelentés, statisztikai kiadvány esetén a kiadó mellett a művet szakmailag gondozó szervezet, intézmény neve is feltüntetendő.
    g. Gyűjteményes kötetben megjelent tanulmány szorosabban vett bibliográfiai adatai után a lelőhelyet úgy adjuk meg, hogy az In: (után itt a kötet megfelelő adatai szerepelnek).
    h. Többkötetes mű esetén a kötetek számát és közelebbről a hivatkozott kötet sorszámát meg kell adni.
    i. Mindig meg kell adni a mű terjedelmét, folyóiratcikk, gyűjteményes kötetben megjelent tanulmány esetében a tól-ig oldalszámokat.
    j. Idegen nyelvű könyv, cikk adatközléséből sohasem hagyható el az eredeti nyelvű cím (folyóiratcím, kötetcím). Ezek fordítása nem feltétlenül kötelező,
    k. Internet forrásra való hivatkozás esetén megadandó a szerző, URL cím megnevezése, letöltés pontos ideje.
  8. A függelékek a következő funkciók teljesítésére szolgálnak:
    a. terjedelmes, nagyobb számú tábla, ábra elhelyezésére, ha a dolgozat szövegének folyamatos olvasha-tósága ez kívánja meg,
    b. terjedelmes részletező módszertani fejtegetések elhelyezésére,
    c. terjedelmes bizonyítások, esetpéldák, hosszabban idézni vagy tárgyalni kívánt ellenvélemények elhe-lyezésére stb. A függelékeket címmel és római számmal vagy nagybetűvel azonosítjuk (pl. I. Függe-lék, A. Függelék).
  9. A mutatók fontosabb típusai:
    a. tárgymutató,
    b. névmutató
    c. szervezetek mutatója,
    d. rövidítések mutatója,
    e. helymutató (földrajzi nevek mutatója),
    f. képletek, módszerek, modellek mutatója.
    A mutatók általában a benne szereplő fogalmak, nevek stb. előfordulási helyeként az oldalszámokat tartal-mazzák.
    Nem szükséges minden egyes fenti mutatótípust alkalmazni.
    Ha egy-egy típusba kevés egység tartozik, összevont, kombinált mutató készíthető.
  10. A lábjegyzetek (megjegyzések) nem alkotnak önálló szerkezeti egységet. Ha sok és főként, ha terjedelmes jegyzetanyag gyűlik össze, mégis inkább a főfejezetek vagy az egész dolgozat végére kell önálló részként megjeleníteni. Célszerűen a jegyzetekben történik:
    a. a forrásmegjelölések elhelyezése, ha nem olyan szövegközi tábláról vagy ábráról van szó, amelyek tábla, ábra tartozékai,
    b. viszonylag kis számú adat, információ elhelyezése, feltéve, hogy nem kíván táblázatos formát,
    c. magyarázó, kiegészítő stb. szövegek elhelyezése, ha a szövegben a mondanivaló folyamatos kifejtését zavarná,
    d. rövid példák, anekdoták, szakmai szempontból perifériális közlések elhelyezése,
    e. utalások a dolgozat más részeiben kifejtettekre, a szakirodalomra stb.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

kábítás

a —>‘vágóállatok öntudatának kikapcsolása levágásuk előtt. Célja az állatnak... Tovább

hipertóniás oldat (hiperozmotikus oldat)

olyan oldat, amelynek egy másik oldathoz viszonyított ozmózisos nyomása nagyobb, pl. az... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.