Így szabadulhatsz meg te is a spanyol házatlan csigától

A spanyol házatlan csiga legnagyobb ellensége

Szélesi Ferenc - Főkertész

A spanyol házatlan csiga egy nagyon szívós és aljas kártevő, ami mindent megcsócsál a kertben, amihez csak hozzáfér. Eddig kevés védekezési módszer bizonyult igazán hatékonynak ellenük, de néhányan rájöttek valamire, amivel véget vethetnek a házatlan csiga rémuralmának.


Ismerd meg a spanyol házatlan csiga legjobb ellenszerét

A csapadékos és párás időjárás kiváló körülményeket biztosítanak az olyan kártevőknek, mint a házatlan csiga, ami gyakorlatilag mindent szétrág a kertben, amit csak talál. Az egyik legkellemetlenebb csigafaj a spanyol házatlan csiga, aminek általában jellegzetes, vörösesbarna színe van, viszont ezen kívül még sok más színben találkozhatunk velük. A spanyol házatlan csiga azért is olyan ádáz ellensége a kerti növényeknek, mert szinte bármit megzabál és emellett nagyon gyorsan szaporodik. Ahol ez a kártevő megjelenik, ott a kertek azonnal veszélybe kerülnek.

Miért kártékonyak a házatlan csigák? 

A házatlan csigák fejlettebb egyedei szinte az egész növényt képesek elpusztítani, legtöbbször a palántákban okoznak károkat, legnagyobb bosszúságunkra. Kedvelik a zöldségeket, leginkább a káposztát, salátát, karfiolt, de még a szamócát is. A csigák megrágják a friss hajtásokat, a vastagabb erek kivételével az egész növényben kárt tesznek.

Egyes fajták a hajtásokat kedvelik, más fajták pedig lyukasra rágják a leveleket, de olyan fajtájuk is ismert, amelyik a növény földalatti részeit teszi tönkre. Egyetlen lágyszárú növény sincsen biztonságban, leginkább száraz, melegebb időszakokban, illetve esős időjárás esetén számíthatunk a kártételükre.  

Magyarország területén jelenlegi ismereteink szerint 26 házatlan csigafaj fordul elő, közülük 10 faj esetenként kártevőként is ismert. A barna házatlan csiga tulajdonképpen két faj, mégpedig az Arion rufus és Arion lusitanicus. A hazai „csigairodalom” az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest).

Kaposvár környéki előfordulással az 1930-as években egy testvérfajuk, az élénk házatlan csiga két változataként is leírták. Soós Lajos 1959-ben (bizonyító példányok hiányában) törölte a magyar faunalistáról, de várható előfordulásukat valószínűsítette. Az első A. rufus példányokat 1980-84-ben Barcson, az Arion lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS
További cikkek ebben a témában


5/2007. (I. 22.) FVM rendelet

a növényvédõ szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérõl,... Tovább

beltenyésztés (rokontenyésztés)

nem egészen közeli rokonok párosítása. Többnyire leromlással (beltenyésztéses leromlás)... Tovább

Tovább a lexikonra
Állatok Állatorvos Állattenyésztés Érdekességek