A skót vadmacskák hihetetlen állatok. Tökéletesen úgy néznek ki, mint a macskák, mégis az arcuk és a viselkedésük mást sugall. Manapság már egyre kevesebb lehet belőlük látni, veszélyeztetetté váltak. Cikkünkből megtudhatod, miért is különleges a skót vadmacska és miért kell mindenképp megóvnunk.
A vadmacska a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. Kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos. Kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű más élőlényekkel (pl. halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal) táplálkozik. Számos alfaját leírták, melyek a világ különböző részein élnek. Magyarországon 2012. óta fokozottan védett.
Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhely-típusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Habár a háziasított alfajánál, a házimacskánál rengeteg alak- és színváltozat előfordul, a vad egyedek színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. A rajzolata lehet elmosódott, vagy erősebben "hangsúlyozott" fekete harántcsíkokkal. Hosszuk (farokkal) 80 és 110 cm közötti, súlyuk évszakonként és nemenként különböző, általában 4 és 6 kilogramm között mozog. Az afrikai alfajok valamivel kisebbek és világosabb szürkésbarnák.
NÉZD MEG A KÉPEKET, ÉS UTÁNA TE IS RÁJÖSSZ, HOGY MINDENKÉPPEN MEG KELL ŐKET VÉDENÜNK!
További képek
A vadmacskák különösen félénk, óvatos állatok. Általában elkerülik az emberi lakóhelyeket. Magányosan élnek, territóriumuk nagyjából 3 km² egyedenként, melynek nagysága főleg a táplálékmennyiségtől függ.
Magyarországon ismert populációja él az Északi- és a Dunántúli-középhegységekben, pl. Mátra, Bükk, Zemplén, Cserehát, Bakony, Gerecse és a Vértes területén, valamint a Duna alsó szakasza és a Dráva mentén, de az Alföld nagyobb kiterjedésű ártéri erdeiben a Tisza és a Körösök mellett is előfordul.
