rajzás (eresztés) (méh)

a r.-i hajlam a méhek ösztönös, öröklődő tulajdonsága; felébredése kaptáron belüli és környezeti tényezőktől függ. A kaptárban a zsúfoltság nehezíti a levegő hőmérsékletének és páratartalmának szabályozását, a —>méhcsalád igényeihez igazítását, lassítja, esetenként szinte lehetetlenné teszi a —>nektár elhelyezését, a termelt viasz felhasználását, ösztönzi a r.-i hangulat felébredését, ha felborul a —>dajkaméhek és álcák közötti helyes, egészséges arány, az álcák viszonylagos kis száma miatt a fiatal méhek egy része munka nélkül marad. A külső tényezők közül legnagyobb befolyása a gyűjtési viszonyoknak van. A folyamatos, mérsékelt hordós elősegíti, a nagyon jó gyűjtési lehetőség hátráltatja a r.-i láz kialakulását. Gondos felkészülés után a r. ált, a nap legmelegebb óráiban következik be. Az anya letelepedése után a letelepedett méhek egyre szorosabban húzódnak egymáshoz. A raj méhei ált. nyugodtak. Az első rajjal a méhcsalád fejlett egyedeinek ált. több mint a fele — 20—30 ezer tagja — hagyja el otthonát. A rajt, megnyugvása után, minél előbb be kell fogni. A raj kirepülése után az anyák a dajkák gondoskodása nyomán bolcsőikben szépen fejlődnek. Rohamosan nő a család tagjainak a r. következtében erősen megcsappant száma is. Régen a rajok maguk kerestek lakást, és abban telepedtek le. A korszerűen dolgozó méhész erre alkalmas eszközbe szedi a méheket. Ezután beleönti őket az új családnak szánt és megfelelően előkészített kaptárba.