Hirdetés

Öntözés parkokban és házi kertekben

dr. Lelkes János
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A háztartások már a mezőgazdaság kezdetei óta létesítettek kerteket, de ezek gazdasági jelentősége, vagy táplálkozásban betöltött szerepe sosem volt számon tartható. A lakóhely közvetlen szomszédságában lévő élelmiszertermelést egyfajta biztonságteremtésével inkább a túlélési stratégia elemének tekintették. Korunkban megújult az ilyen kertek jelentősége. Az iparosodás fokozódásával a városiak kiköltözési vágya nő, a népesség növekedése és a szabad terek és területek csökkenése szintén hozzájárul ahhoz az igényhez, amit a háztartások kertjei a friss, azonnal elérhető és ismert technológiával előállítva kiegészítő táplálékként nyújtanak. Ez a kisléptékű növénytermesztés ma egyre inkább felkelti a műszaki fejlesztő- és marketingkutatásokkal foglalkozó szakemberek figyelmét, és nem lebecsülendő a fajták, a kisgépek és eszközök a termesztési módszerek, valamint a vízhasználat módszereinek előállításában betöltött innovációs szerep. Egyre erőszakosabb üzletágként lehet találkozni a "hobby" célokra ajánlott termékekkel, anyagokkal.
A háztartások már a mezőgazdaság kezdetei óta létesítettek kerteket, de ezek gazdasági jelentősége, vagy táplálkozásban betöltött szerepe sosem volt számon tartható. A lakóhely közvetlen szomszédságában lévő élelmiszertermelést egyfajta biztonságteremtésével inkább a túlélési stratégia elemének tekintették. Korunkban megújult az ilyen kertek jelentősége. Az iparosodás fokozódásával a városiak kiköltözési vágya nő, a népesség növekedése és a szabad terek és területek csökkenése szintén hozzájárul ahhoz az igényhez, amit a háztartások kertjei a friss, azonnal elérhető és ismert technológiával előállítva kiegészítő táplálékként nyújtanak. Ez a kisléptékű növénytermesztés ma egyre inkább felkelti a műszaki fejlesztő- és marketingkutatásokkal foglalkozó szakemberek figyelmét, és nem lebecsülendő a fajták, a kisgépek és eszközök a termesztési módszerek, valamint a vízhasználat módszereinek előállításában betöltött innovációs szerep. Egyre erőszakosabb üzletágként lehet találkozni a "hobby" célokra ajánlott termékekkel, anyagokkal.
A kiskertek a talaj, a víz, a napfény és a háztartási hulladék gazdaságos használatára nevel, ezzel a ma kívánatos ökológiai szemlélet hordozója. A sokféle növény kiüríti az esetleges egyoldalú műtrágyázás miatti felhalmozódást, és ellentétben a nagyüzemi gazdálkodással általában nem használ mérgező vegyszereket. Különösen a vidéki környezetben a kiskert mozgalom enyhít a kis jövedelműek megélhetési gondjain. A nők számára, akik egyébként az így előállított élelmiszer nyersanyag elsődleges felhasználói, az idősek és a gyerekek számára egyaránt fontos az itt kifejthető aktivitás a rájuk nehezedő kulturális és szociális megszorítások miatt. Számottevő hasznot hoz a helyi erőforrások hasznosítása, amely nem igényel nagy befektetést, és a kockázat csekély.
A gazdasági jelentőséggel jellemezhető növényállományok nevelésével párhuzamosan terjedt a lakóhelyhez kötötten az esztétikai élményt adó, a díszítő célú növényzet nevelésének igénye. Az utóbbi időben az emberi környezetet, az élettér védelmét szolgáló és a pihenést, felüdülést segítő parkok és kertrészletek létesítése egyre gyakoribb. Ehhez a programhoz sorolhatjuk a gyepek, pázsitok, sövények, ágyások, sziklakertek, sűrű növénycsoportok, vagy egyedül álló fák, teraszokon, tetőkerteken elhelyezett konténeres kultúrák növényeinek gondozását. Bármi legyen a mindennapi életben az együttéléshez választott növény szerepe, azok életéhez, fejlődéséhez alapvető feltétel a víz és a tápanyag. Rendszerint nem hagyatkozhatunk a természetes ellátottságra, hanem fel kell készülni a mesterséges beavatkozásra. Ez minden növényápolási technológia alapja, amit növény-egészségügyi kezelésekkel kell kiegészíteni.
Ahogyan a konyhakert típusú növénytermesztésnek a létesítése és működése szoros kölcsönhatásban van a különböző művelési intenzitású nagyüzemi és fedett termesztő berendezésekben folyó növénytermesztéssel, ugyanúgy a pihenőkerteknek is megvannak a terek, parkok, ligetek, sportpályák, útszegélyek és átrium terek nagyobb léptékű "nagyüzemi" változatai. A növényápolási műveletek alapelveiben a termesztési tér méretei nem okoznak különbséget, de az eszközök tekintetében mind működési elvben, mind méretben, területteljesítményben és munkaminőségben nagy különbségek adódnak.
Az öntözés vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az öntözővíz szétosztásra ismert technikai megoldások közül a házi kertek és pihenőkertek céljaira a klasszikus eljárások és módszerek közül a mikroöntözés felszíni és felszínalatti megoldásai, valamint az esőztető öntöző gépek járva üzemelő és stabil (esetleg hordozható) szórófejes változatai jöhetnek szóba. Az öntözés műveletével összekapcsolhatók egyes tápanyag-ellátási és növényvédelmi eljárások, hiszen kifejlesztették azokat a készülékeket, amelyekkel az öntözővízhez keverhetők a megfelelő vegyi anyagok, és azok oldott állapotban juttathatók a célzott helyre: a gyökérzónába, a talajfelszínre, vagy a lombozatra.
Az egyes növények vízzel kapcsolatos igénye egy összetett fogalomkörrel határozható meg. A nedvességigényben (vagy statikai vízigényben) a talaj víz- és levegőtartalma, valamint a levegő páratartalma iránti igény fejeződik ki. Ez elsősorban faji és fajta tulajdonság, ami a gyökérzet és a hajtásrendszer küllemében, szöveti szerkezetében és az anyagcsere típusában is megnyilvánul. A vegetatív típusú, sekélyen gyökerező növények igényesebbek, a generatív típusú és a mélyen gyökerező növények kevésbé igényesek a talaj nedvességtartalma iránt. Vannak kritikus periódusok, (július-augusztus), amikor a párolgási kényszer nagy, és gyors a talaj kiszáradása.
A növények nedvességigényét a talaj felvehető, hasznos vízkapacitásának (DV) %-ában határozzák meg. A nagy nedvességigényű növényeknél nem szabad hagyni a 0,65 DV, az alacsony nedvességigényű növényeknél pedig a 0,40 DV nedvességtartalomnál jobban kiszáradni a talajt, mert az már korlátozó hatású lehet. Az egyes talajféleségek hasznos vízkapacitása 10 cm-es rétegenként 8-25 mm, ami négyzetméterenként 8-25 dm3 vizet jelent. A növények dinamikai vízigénye az a vízmennyiség, amit a növények a tenyészidő folyamán naponta, a növények egyes fejlődési szakaszában és összesen igényelnek. Erre a nedvességigényen felül még a tenyészidő hossza, a levegő párologtatási tulajdonságai és az olyan elemek is hatnak, mint a növényállomány tenyészterülete, tápanyag-ellátottsága, a talajművelés módja és a növényápolás. A napi vízigény 1-7 mm között változik. A pontos számításoknak igen széles körű irodalma van. Hozzávetőleges értékként elfogadható, a napi középhőmérsékletet megszorozzuk a borítottságtól függően 0,1-0,25 közötti értékkel. Így például 25 °C napi középhőmérséklet esetén a teljes borítottságú növényállomány napi vízigénye (szabad területen) 2,5-6,25 mm között változhat. Az öntözővíz igényen azt a vízmennyiséget kell érteni, amit a növények nedvesség igényének fenntartása, és a dinamikus vízigényének kielégítése érdekében a természetes csapadékon felül öntözéssel kell pótolni. Ennek mértéke függ a vízigényen, a nedvességigényen, a csapadékjellemzőkön felül, a talajok vízháztartási tulajdonságaitól, a talajvízszint mélységétől és az öntözés műszaki megoldásától. A helyesen megválasztott technika egyenletesen, pontosan adagolja a vizet, és jó az öntözés hatásfoka, ha nem keletkeznek felszíni elfolyások, túlzott párolgási és elsodrási veszteségek, valamint mélybeszivárgási veszteségek.
Az ország legszárazabb vidékein a gyepek, pázsitok vízigénye a tenyészidő folyamán 600-700 mm, a nagy levelű, nagyobb tenyészterületű növények vízigénye kb. 300-500 mm. A koratavasszal kiültethető virágok 100-200 mm vízigényt jelentenek, és az utánuk következő nyárvégi, őszi ültetések vízigénye is megközelítőleg ennyi. Vannak nagyon agresszív gyökérzetű egynyári növények, mint amilyen a dísznapraforgó, amelyet nem indokolt öntözni. A cserjék és fák, illetve az évelők öntözését nehezebb számítani, hiszen az egyes évjáratok csapadékossága eltérő. Átlagos években 150 mm, a 20%-os gyakoriságú száraz években 250 mm lehet az öntöző vízigény. Az ország északi és legnyugatibb területeinek ökológiai viszonyai között ennek megközelítően a felével kell számolni.
A kiskertekben és a parkokban végrehajtott öntözéstől senki nem vár számottevő gazdasági hasznot. Ezért ez egy olyan különleges eset, ahol a beruházási költségek hozamnövelésből származó megtérülésével, vagy az öntözési ráfordítások többlettermésben való realizálódásával nem számolnak. Az ökonómiai megfontolások között az esztétikai célokat szolgáló öntözéseknél az élőmunka- és az energia felhasználásának hatásait kell összevetni a pihenésből, a rekreációból, a díszítő hatásból csak áttételesen meghatározható hasznossággal. Ez a fontos különbség teret ad olyan műszaki megoldásoknak, mint például a különleges vízsugár forma, a vízsugár látványos mozgása, a megnyugtató zajhatás, a páratartalom emelkedése miatti komfortérzet javulás, vagy az egyes technikai elemek rejtett, álcázott elhelyezése, esetleg a térben a növényzettel összhangban elrendezett szórófejek ki-be kapcsolójának mozgalmas összhatása.

dr. Lelkes János
30/903-3738

Hirdetés
Hirdetés

 



Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

vízkapacitás (VK)

a talaj mennyiséggel jellemezhető víztartó képessége. A maximális v. (VKmax) az a... Tovább

5/2006. (I. 20.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet

az élelmiszerek jelölésérõl szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.