A gyógyszeres kezelés tehát nem a "félelmi rendszert" gátolja, hanem a pánik mechanizmusát

Hirdetés

A pánikbetegség

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A pánikbetegség a média jóvoltából korunk egyik metaforájává emelkedett. Szinte mindenkinek van olyan ismerőse vagy rokona, aki ebben szenved. Az írott sajtó, a tévé, a rádió szakemberek seregét szólaltatja meg e témában. Nagy gyógyszergyárak reklámozzák pánikellenes szereiket, s nagy tekintélyű varázslók hirdetik, hogy a gyógyuláshoz vezető út egyedül az ő rendelőjükön keresztül vezet. A betegség elôfordulása a két nemnél nem azonos, kétszer több a pánikbeteg nô a férfiakhoz viszonyítva. Jellegzetes a betegek koreloszlása is: a betegség általában a 20-as évek elején indul és a betegség a 25-40 év közötti korosztályt érinti. Ismert családi halmozódása is.
A pánikbetegség a média jóvoltából korunk egyik metaforájává emelkedett

A pánikbetegség története



A pánikbetegség története az ötvenes évek végén indult, amikor Donald F. Klein felismerte, hogy az addig semmilyen módon sem kezelhető fulladásos élménnyel és halálfélelemmel járó heves rohamokat hatásosan megszünteti egy akkoriban kipróbálás alatt álló, antidepresszív hatásúnak bizonyuló vegyület, az imipramine. Klein leírta, hogy a betegek rohamok közötti szorongásai és az újabb rohamoktól való félelmei a gyógyszer hatására nem csökkentek, de maguk a rohamok megszűntek. Ebből az következett, hogy a pánikroham független a szorongástól, bár a szorongás és a halálfélelem lehet a velejárója. E megfigyelés azóta többszörösen igazolódott. Ma már tudjuk, hogy van úgynevezett félelem nélküli pánikroham is, amikor a beteg a pánikrohammal megegyező testi tüneteket él át, de nem érez félelmet vagy szorongást. Egy másik megfigyelés szerint a pánik nem azonos az intenzív félelmi állapotokkal: akik antidepresszáns kezelésre kigyógyultak a pánikból, azok továbbra is intenzív félelmi állapotot élhetnek át, például balesetek kapcsán. A gyógyszeres kezelés tehát nem a "félelmi rendszert" gátolja, hanem a pánik mechanizmusát.




Hirdetés

A pánikbetegség tünetei



A pánikroham hirtelen fellépô igen heves szorongás, mint neve is utal rá "páni" félelem.
  • fulladás vagy légszomj
  • szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság
  • remegés, reszketés
  • izzadás
  • fuldoklás, torokszorulás
  • hányinger, hasi feszülés, fájdalom
  • testi elidegenedés érzése
  • zsibbadás
  • mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás
  • halálfélelem
  • megôrüléstôl, önkontroll elvesztésétôl való félelem
Hirdetés

A tünetek hirtelen fejlôdnek ki és maximális intenzitásukat 10 perc alatt elérik.
Organikus kiváltó faktor szerepe nem állapítható meg.



A pánikbetegség diagnózisának kimondása



A diagnózis kimondásához egy hónap alatt legalább négy rosszullét elôfordulása szükséges. A pánikrosszullét tehát nem egyenlô a pánikbetegség diagnózisával. A panaszok ritkán merítik ki valamennyi lehetséges tünetet, a roham kimondásához azonban legalább 4 tünet jelenléte szükséges. Általában ennél jóval többet is találunk. Leggyakoribb a fulladást, heves szívdobogást, mellkasi szorítást, remegést, szédülést, halálfélelmet említô beteg. A tünetek igen gyorsan, kb. 10 perc alatt elérik maximális intenzitásukat és spontán, kb. 20-30 perc alatt lezajlanak. A rosszullét gyakran éjszaka jelentkezik, heves szorongásos tünetekre ébred a beteg. Mivel a rosszullét negyed-fél óra alatt lezajlik, a kiérkezô ügyelet tünetmentes beteget is találhat.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

lép

1. (anat.) A hasüregben a gyomor nagy görbületén, a bal bordaív síkjában helyeződő... Tovább

halotánpróba

a sertések stresszérzékenységének megítélésére használt eljárás. A halotán- (narcotan,... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.