A tápanyagellátás hatása a napraforgó termésére és olajtartalmára

A tápanyagellátás hatása a napraforgó termésére és olajtartalmára

Dr. Sárvári Mihály egyetemi docens, Ábrahám Éva Babett Ph.D. hallgató
hirdetes
Az utóbbi három évtizedben a napraforgó termesztése a lazább talajokról áthúzódott a középkötött mezőségi talajokra, és ezzel párhuzamosan egyre korszerűbb napraforgó hibridek kerültek köztermesztésbe.
A tápanyagellátás hatása a napraforgó termésére és olajtartalmára

Az utóbbi három évtizedben a napraforgó termesztése a lazább talajokról áthúzódott a középkötött mezőségi talajokra, és ezzel párhuzamosan egyre korszerűbb napraforgó hibridek kerültek köztermesztésbe.


Az 1980-as évektől egyre több volt a korszerű, nagy olajtartalmú hibrid részaránya a köztermesztésben, ahol a héj/bél arány már 20/80%. Napjainkban a termesztési cél is szélesebb körű, hiszen a nagy olajtartalmú hibridek mellett szükség van a magas olajsavtartalmú és az étkezési napraforgó hibridekre egyaránt.

 

A napraforgó jelentőségét jelentős mennyiségű (40-60%), és kitűnő minőségű, telítetlen zsírsavakban (linolsav és olajsav) gazdag olajtartalma adja. Hazánk az utóbbi években mind Európában, mind a világon előkelő helyet foglal el a termésátlag és a termőterület nagyságát tekintve. Magyarországon 2003-2005 között a napraforgó termőterülete 500 ezer hektár körül változott, termésátlagok tekintetében pedig 2004-ben Franciaország mögött Magyarország a második helyet foglalta el.

 

 

Az átlagos kaszattermés 1,7-2 t/ha körül ingadozik, ami megközelítőleg fele a lehetséges hozamnak. A kis termések és a változó olajtartalom fő oka többnyire a nem megfelelő tápanyagellátás, mivel a napraforgó termését és minőségét alapvetően a tápanyagellátás határozza meg a fajta mellett. A termésbiztonság és a jó minőség feltétele a kiegyensúlyozott tápanyagellátás. A napraforgó általában mérsékelt N, bőséges K és megfelelő Mg, S, P ellátásra reagál kedvezően. A kálium növeli a terméskötést, a szárazságtűrő képességet, és a telítetlen zsírsavtartalom mennyiségét, a magnézium fokozza az asszimilációt, a kén pedig a zsírsavak bioszintézisében játszik fontos szerepet.

hirdetes

2004-ben a Rigasol PR 4-85/10, és 2005-ben az Astor hibrideket teszteltük a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszék Bemutatókertjében különböző kálium ellátás mellett, mészlepedékes csernozjom talajon.

2004-ben, a napraforgó tenyészidejében (IV-IX. hó) 76,9 mm-rel, 2005-ben 152,2 mm-rel hullott több csapadék a 30 éves átlaghoz viszonyítva, aminek következtében nagyobb mértékű volt a különböző gombabetegségek fellépése a 2003-as aszályos évhez viszonyítva. A tápanyagellátás egységesen N 80, P2O5 100 kg/ha hatóanyag volt, továbbá 100 illetve 200 kg/ha Kornkáli kezelés mellett a 4. kezelést MgSO4-os kétszeri permetezéssel kiegészítve.

 

2004-ben a kaszattermés kezeléstől függően 3,63-4,09 t/ha között változott. A kontroll N 80, P2O5 100 kg/ha hatóanyag kálium műtrágya nélküli kezeléshez viszonyítva mindegyik kezelés szignifikánsan növelte a termésmennyiséget. Az N 80, P2O5 100, K2O 200 kg/ha hatóanyag kezeléshez viszonyítva a MgSO4-os levélpermetezés 0,10 t/ha-ral bár növelte a termést, de ez nem éri el a szignifikáns határt. Az olajtartalom a kezelések átlagában 44,00-45,37% között változott. A nagyobb adagú kálium műtrágyázás hatására bár nőtt az olajtartalom, de nem érte el a szignifikáns határt.

 

2005-ben az elért termésmennyiség 2,29-2,56 t/ha között változott kezeléstől függően. A legmagasabb termést (2,56 t/ha) az N 80, P2O5 100, K2O 200 kg/ha műtrágyakezelésnél értük el kétszeri MgSO4 levéltrágyázással kiegészítve. A kaszat olajtartalma 46,71 és 47,54% között változott a kezelések átlagában. A csapadékos évjárat következtében nagymértékű volt a betegségek fellépése, azonban a Diaporthe heianthi – a napraforgó legveszedelmesebb gombabetegségének – fellépése a megfelelő káliumkezeléseknél csak fele volt a kálium nélküli kezelésekhez viszonyítva. Már maga ez a tény is bizonyítja a kálium műtrágyázás és a harmonikus NPK tápanyagellátás jelentőségét.

Összességében megállapítható, hogy kiemelkedő jelentőséggel bír a harmonikus NPK ellátás a napraforgó termesztésben is. A harmonikus NPK ellátás mellett a bőséges K ellátás növelte a termésmennyiséget, az olajtartalmat, továbbá mérsékelte a csapadékos évjárat hatására fokozottabban megjelenő gombás megbetegedések mértékét.

 

 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

vetőgépek

A ->vetés minősége meghatározó a várható terméshozam, ezért a v. legjobb műszaki... Tovább

len növényvédelmi technológiája

a vetőmaggal terjedő gombás megbetegedések, majd a fejlődő növény szeptóriás... Tovább

Tovább a lexikonra