Talán a Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb vára a Nagyvázsonyban található Kinizsi Vár, amely egykori, minden csatában győzedelmeskedő uráról, Kinizsi Pálról kapta nevét. Látogass el velünk Nagyvázsonyba a Kinizsi várhoz és ismerkedj meg Mátyás király legendás hadvezérének és várának történetével!
Nagyvázsonyi Kinizsi Vár – Kirándulás a Balaton-felvidéken
Kinizsi vára csupán egy-másfél óra utazással elérhető Budapestről, ha az autópályán Veszprém irányába haladunk, egészen a 77-es főútig, amiről pedig megközelíthetjük Nagyvázsonyt. Ugyan ez a táv vonattal és tömegközlekedéssel körülbelül 2-3 óra. A pontos cím: 8291 Nagyvázsony, Vár utca 9.
A vár nyitva tartása:
Márc. - ápr: 10.00-17.00
Május: 09.00-18.00
Június-augusztus: 9.00-19.00
Szeptember: 9.00-18.00
Október: 10.00-17.00
November-febr.: 10.00-16.00
A nagyvázsonyi Kinizsi Vár belépjegyárai:
Vár: 990 Ft, kedv.: 690 Ft
Reneszánszkori várjátékok:
Július 1-től augusztus 21-ig naponta 11 és 15 órakor.
4 éves korig ingyenes
Gyermek 600.-
Felnőtt 900.-
A várjátékok csak érvényes várbelépővel együtt látogatható!
A Kinizsi vár története
Nagyvázsonyban a Vezsenyi család a 14-15. század fordulóján építette fel udvarházát, majd ennek helyén a 15. század hatvanas éveiben Vázsonykő várát.
Ma már meglehetősen furcsának tűnhet a vár elhelyezkedése, ugyanis Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részére építették a várat, a megszokott dombtetőkön álló erődítményekkel ellentétben. Azonban a hely kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy a Budáról Olaszország, valamint a dalmát tengerpart felé itt keresztezték egymást a kereskedelmi útvonalak. De a legfontosabb szempont mégis az volt, hogy ostrom idején sem kellett vízhiánytól tartaniuk, ugyanis a várárokban fakadt egy bővízű forrás.
Ezt a várat, a család kihalása után az uralkodó Mátyás király hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta.
Kinizsi a várat átépítette és kibővíttette, hogy hitvesére, Magyar Benignára hagyhassa. Miután férje is elhagyta az élők világát, Benigna hozzáment Horváth Márkhoz, aki még tovább bővíttette a várat, tudván hogyha új felesége elhuny, ő örökli a várat. Így is lett, s a vár Horváth Márk örököseinek kezére került. Azonban 1547-től a török veszély miatt, Nagyvázsony végvárrá vált, és falai között innentől a királyi őrség állomásozott.
Veszprém eleste után, 1552-ben, katonai szerepe megnövekedett, így falait meg is erősítették, de 1566-ban sikerült Veszprémet visszafoglalni, így a Kinizsi vár jelentősége is csökkent. A későbbiekben már csak Bocskai, Bethlen Gábor majd Thököly Imre hadai ostromolták.
A Horváth család kihalása után 1649-ben Zichy István vásárolta meg a várat, amely a többszöri felújítás ellenére is 1770-ben már romokban állt. Ekkor már csak a lakótornyát használták uradalmi börtönként egészen 1848-ig, később pedig cselédlakásokat rendeztek be benne.
A Kinizsi vár felújítása és mai formája
A vár régészeti feltárása és helyreállítása csak az 1955-ös évben kezdődött meg, amikoris 1954-1960 között műemlékké nyilvánították. A kutatásokat Sedlmay János építész és Éri István régész vezetésével történtek.
2020-2022 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újabb helyreállításra került sor. A rekonstruált várban ma a vár és a nagyvázsonyi pálos kolostor történetét, Kinizsi Pál életét, a lakótorony középkori enteriőjeit és a törökkori végvári harcokat bemutató kiállítások, továbbá a rekonstruált gótikus loggia, nagyterem és kápolna tekinthetőek meg.
A vár legnépszerűbb látványossága, a várkápolnában található, Kinizsi Pál reneszánsz stílusú, vörösmárvány szarkofágjának fedőlapja, amely a közeli pálos kolostorból került ide.
A kőtárban találunk egy másik szép vörösmárvány síremlék fedőlapot is, ez Horváth Márk, Kinizsi feleségének második férje, emlékét őrzi.
