Családi mintagazdaság Jászapáti határában

Hirdetés

Családi mintagazdaság Jászapáti határában

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A teljes élelmiszer- láncot magában foglalja Borbás Zsolt gazdasága. A fiatal gazda búzájából saját malma készít lisztet, a kenyeret a nemrég vásárolt pékségében sütik ki belőle, és különböző élelmiszer- boltoknak adják el. Borbás Zsolt már öt saját üzlettel is rendelkezik.
Családi mintagazdaság Jászapáti határában

Borbás Zsolt és testvére már egy saját pékséggel is rendelkezik, gazdaságuk a teljes élelmiszerláncot lefedi

Nem bízza a véletlenre, sem a piac szeszélyeire gazdasága sorsát Borbás Zsolt. A fiatal gazda, testvérével, Borbás Bélával közösen, ötszáz hektáros területen gazdálkodik a Jászapáti mellett fekvő Istvánmajorban. A növénytermesztés és a pénzügyek Zsolt, a gépek és a műszaki háttér biztosítása testvére, Béla feladata. Amikor több mint tíz évvel ezelőtt elkezdtek gabonát termelni, nem gondolták volna, hogy egy teljes élelmiszerláncot magában foglaló gazdaságot sikerül felépíteniük. "Eleinte nehezen tudtuk az általunk termelt búzát és kukoricát értékesíteni. A felvásárlónak mindig valamilyen minőségi kifogása akadt a terménnyel" – mondja Borbás Zsolt. Hiába vittek mintát a terményből a szezon végén töb laboratóriumba is, a molnárokat nem hatotta meg a szakintézmények tanúsítványa. Először egy malomban sikerült részesedést szereznie a testvérpárnak. A finomliszttel azonban ugyanúgy jártak: most meg a liszt minőségébe kötöttek bele. Borbás Zsolt ekkor már tudta, hogy amíg nem zárja be a kört, függeni fog az aktuális felvásárlási áraktól, de legfőképpen a felvásárlók szeszélyeitől.


A kilencvenes évek végén saját tervek alapján építettek három gabonatárolót. A több mint tizenhatezer tonnás tárolókapacitású épületeket önerőből húzták fel. A kivitelezés a környékbeli gazdákat is meggyőzte, ezért sorozatban adták le a rendelést a két testvérnek. Borbás Zsolt, miután végzett a földeken, az embereivel gabonatárolót épített. Az ebből és hazánk uniós csatlakozása után az intervencióból származó raktározási díjból származó jövedelmet befektették. Földeket vásároltak – ma az ötszáz hektáros terület alig húsz kilométeres körzeten belül helyezkedik el –, majd igyekeztek olyan fajtákkal bevetni, amelyek a legmegfelelőbbek az adott területen. A gazdaság ésszerűsítését az évek során olyan technikai újításokkal is sikerült megvalósítani, mint például a "műtrágyázó vetőgép" alkalmazása. Az eljárás lényege az, hogy a gép a kis mennyiségű műtrágyát a vetőmag alá ágyazza. "Ennek köszönhetően nem kellett az egész területet műtrágyával beszórni, a gyomok nem, csak a kultúrnövény jutott pluszenergiához" – hangsúlyozza Borbás Zsolt, aki szerint a növényvédő szerek mennyiségét mintegy húsz százalékkal csökkentette az eljárás segítségével.

Hirdetés


A növekvő bevételekből sikerült saját malmot építeniük. Az épület – természetesen – saját tervezés, a gépsorok a német gépgyártást dicsérik, van közte negyvenéves darab is. "Nem akartunk nagy malmot építeni, azt szerettük volna, ha gazdaságosan tudjuk működtetni" – mondta a tulajdonos a kívülről nagyobbacska családi háznak tűnő malomról. Az idén áprilisában vásároltak meg egy közeli településen lévő pékséget, folyamatosan felújítják, a gépeket is lecserélik. Ma ötvenkét üzletbe szállítanak kenyeret és péksüteményeket, de már öt saját péküzlettel is rendelkeznek. A vállalkozó tavaly csatlakozott az unió által preferált HACCP élelmiszer-biztonsági rendszerhez. A malom és a pékség is e szerint az elv szerint működik, bár Borbás Zsolt szerint elég nehéz maradéktalanul megfelelni a rendszer elvárásainak. "A hatóságoknak állandó támadási felület a minőségbiztosítási rendszer. Sokszor érthetetlen és költséges a szabályozás. Két embert csak azért kellett felvennem, hogy a papírmunkát intézzék és a dokumentációt rendezzék" – panaszolja a gazda. Borbás érthetetlennek tartja az élelmiszer-biztonsági rendszer néhány követelményét. Nem érti például, hogy miért kell a hűtőben óránként megmérni a hőmérsékletet. "A vetőmagtól a műtrágyán és a növényvédő szereken keresztül a terményig, majd a liszten át egészen a kész pékáruig egy zárt, és legfőképpen saját rendszerben végig nyomon követhető a termelés. Ennek a dokumentálása sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint a biztonságos és minőségi élelmiszer-termelés megvalósítása" – vallja Borbás Zsolt.


A gazdának nem sok sikere volt a pályázati lehetőségekkel. Míg a mezőgazdasági gépek beszerzését egy pontozáson alapuló rendszer alapján bírálják el, addig az épületberuházásokhoz majdhogynem elengedhetetlen a politikai kapcsolatrendszer. "Sok pályázathoz szinte lehetetlen a szükséges igazolásokat időben beszerezni. Van úgy, hogy a kiírástól számítva egy hónapon belül csatolni kell a különböző hatóságok igazolásait, amelyek kiváltása sokszor két-három hónapba telik." Borbás Zsolt szerint csak annak van esélye, aki már a pályázat kiírása előtt elkezdi a szükséges iratok beszerzését. "Utoljára 2002-ben kaptam épületre támogatást. Nehéz egy pályázatra felkészülni, mert nincsenek kész stratégiák, csak sejteni lehet, hogy éppen mit támogat az állam" – morfondírozik Borbás Zsolt. Már csak zárójelben teszi hozzá, hogy az épületek utáni beruházás általában négyszerese a gépbeszerzés költségeinek. Mégis sikerült a fiatal gazdának eljutnia a szántóföldtől egyenesen a fogyasztó "asztaláig" . Hiszi, hogy termékei egyszer csúcsminőséget képviselnek, hiszen a vetéstől egészen a liszt őrlésén át – még arra is figyel, hogy sütés előtt két hónapig pihenjen a liszt – a pékségig garantálja huszonöt munkatársával a minőséget és a nyomon követhetőséget.

Hirdetés

 


Még pang a búzapiac Magyarországon, csak a malmok vásárolnak

 


Mintegy tíz-húsz százalékkal olcsóbb a búza, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára szerint még pang a búzapiac Magyarországon, egyelőre csak a malmok vesznek búzát napi szükségleteik kielégítésére. Készleteik feltöltésére általában nincs pénzük, mert hiszen a hitel drága mind forintban, mind devizában. A magyar búza iránti lanyha hazai keresletet külföldi érdeklődés sem ellensúlyozza.
A nemzetközi piacokra is a kivárás jellemző. Kereslet hiányában a tőzsdei jegyzések is csökkennek. Most a búza tonnájáért a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában huszonnyolc-huszonkilencezer forintot fizetnek. A tavalyi ár ehhez képest mintegy tízezer forinttal magasabb, negyvenezer forint volt tonnánként. Pótsa Zsófia szerint a fekete-tengeri kikötői ár pillanatnyilag 31 ezer forint körül alakul, így a harmincezer forint körüli tonnánkénti magyar induló ár magasnak számít. Nem jelentek meg a piacon a lengyel vásárlók sem, és a romániai szállítások is elmaradtak, vagyis a magyar búzára egyszerűen nincs külföldi kereslet.


Az MTI szerint Pótsa Zsófia utalt arra is, hogy a gazdálkodók kivárnak, és akinek lehetősége van, az inkább magtárban tárolja a gabonát, mivel a harmincezer forintos tonnánkénti búzaár még a jó minőségű búza előállítási költségét sem fedezi. Emellett a múlt évről maradt úgynevezett átmenő készlet is számottevő: nyolcszázezer és egymillió tonna közötti mennyiségre becsülik a szakemberek. Az őszi búzából az idén 1,14 millió hektárról 4,3 millió tonnát takarítottak be Magyarországon, a hektáronkénti termésátlag pedig elérte a 3,8 tonnát. Ez mintegy húsz-huszonöt százalékkal kevesebb a tavalyi termésnél.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

megengedett hatóanyag-maradék

mg hatóanyag/kg növényi termék egységben kifejezett növényvédő-szer-mennyiség. Ha a... Tovább

makroerg vegyületek (nagy energiájú vegyületek)

az élő szervezetek nagy energiájú (makroerg) P-O v. P-N kötéseket tartalmazó vegyületei. A... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.