A méhkaptárok típusai – A legtöbben a klasszikus „dobozos” méhkaptárokat ismerik (és azokat is többnyire csak látásból), azonban természetesen ezekből is többféle típusú létezik.
Langstroth kaptár
Ez az egyik legleterjedtebb kaptártípus – azzal a bizonyos „polcos szekrény” kialakítással, amire a legtöbb ember gondol, mikor meghallja a méhkaptár szót. Ennek a kaptártípusnak hosszú története van, ami nem véletlen, ugyanis könnyedén bővíthető, ráadásul nagyon helytakarékos is. A legtöbb embernek ajánlott, mert habár nehéz és nagyméretű lehet, könnyű hozzá pótalkatrészeket találni.
Top bar (TBH) kaptár
A top bar típusú kaptár szintén nagyon népszerű. A Langstroth kaptárokkal ellentétben inkább hosszúkás, mint magas. A tapasztaltabb méhészek jobban kedvelik ezt a faját, mert általában könnyebben mozgatható, mint a többi típus. A top bar kaptárokban élő méhek a kaptárok felső részében található fagerendákból készítik el a lépet, így ezekben a kaptárokban nincs szükség külön keretekre – ez jelentős megspórolt súlyt jelent. Hátulütője, hogy a lépek nagyon érzékenyek és könnyedén széttörhetnek, nem úgy, mint a Langstroth és a Warre kaptárokban.
Warre kaptár
A Warre kaptárok lényegében a Langstroth kaptárok kicsinyített, „fejjel lefelé” változatai. Mit jelent ez? Nos, míg a Langstroth kaptárokban felülre pakoljuk a kereteket, addig a Warre kaptárokban lent kezdjük el hozzáadni őket. Ez azért van, mert a méhek is így viselkednek a természetben, és a Warre kaptárok így valamivel otthonosabbak számukra – hasonlóképpen egy fához.
A Warre kaptárok nem igényelnek olyan sűrű ellenőrzéseket, mert ha a körülmények adottak, a méhek képesek gondoskodni magukról ebben a „természetes” környezetben. Hátrányuk, hogy nagyok, és nehéz mozgatni őket. Most pedig merüljünk el még jobban a méhészkedésben, lapozzatok a következő oldalra!
Forrás: Fotó: Pixabay
