A málna a legjelentősebb bogyós gyümölcsfajunk. Az ezredforduló előtt még a világ jelentős málnatermesztő országai közé tartoztunk az évi 20–25 ezer tonnás termésmennyiséggel. Magas biológiai értéke egyrészt alacsony kalóriatartalmának köszönhető, másrészt annak, hogy ideális összetételben tartalmazza azokat a szénhidrátokat, szerves savakat, különféle vitaminokat és ásványi anyagokat, melyek együttesen fejtik ki pozitív élettani hatásukat az emberi szervezet anyagcseréjére.
Az ezredforduló előtt még a világ jelentős málnatermesztő országai közé tartoztunk az évi 20–25 ezer tonnás termésmennyiséggel. Napjainkra a hektikus piaci változások, az élőmunka és a felhasznált anyagok árának növekedése – ezáltal a jövedelmezőség lényeges csökkenése –, valamint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai miatt a hagyományos, vesszőn termő málna termőterülete csökkent.
A hazai termesztés színvonala közepesnek mondható. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a már meglévő ültetvények többsége nem öntözött, (vagy nem öntözhető), ezért a termésbiztonságot az egyre rapszodikusabban alakuló csapadék határozza meg. Az új telepítések már szinte kivétel nélkül csepegtető öntözés kiépítésével történnek.
Az utóbbi években egyre terjed a málna sarjon termesztési technológia, amely a szedési szezon meghosszabbításán kívül számos növény-egészségügyi előnnyel is jár. A tenyészidőszak végén a teljes lombfelület megsemmisítése számos kórokozó és több kártevő áttelelő alakjait eltávolítja, ezáltal a kémiai védekezések száma csökkenthető.
A málnát valaha házikerti növényként termesztették, minimális növényvédelmi beavatkozással vagy anélkül. A nagyüzemi méretű telepítések és igényesebb fajták elterjedése következtében károsítóinak száma szaporodott, jelentőségük növekedett, a rendszeres védekezés elengedhetetlenné vált. A nagyüzemek megszűnésével málnaültetvényeik is kiöregedtek, majd felszámolásra kerültek.
Manapság legfeljebb pár hektár – egyre zsugorodó – tömbösített málnást lehet találni, jellemzően a hűtőházak környékén. A valaha méltán csodált Nagyrédei málnatermesztés már a múlté. A termőterület töredékére esett vissza, a hűtőház import gyümölcsöket csomagol. Nógrád megyében is egyre fogyatkoznak a málnatáblák, viszont örvendetes, hogy helyükön gyakran sarjon termő málnatelepítések keletkeznek.
A hűtőháztól vagy más nagyobb felvásárlótól távol eső ültetvények atomizáltak, nem alkotnak összefüggő ültetvény rendszert. Ennek – és még több más tényezőnek, pl. a fajtaváltásnak – is tulajdonítható, hogy a károsítók fertőzési nyomása, ezáltal a szükséges kémiai beavatkozások száma mára csökkent.
