A málna legfontosabb betegségeit mutatjuk meg. Tudd meg te is, hogyan védekezhetsz hatásosan

Hogyan védekezzünk a málna kártevői ellen

GE., NA
Instagram logo

KÖVESS MINKET

ISTAGRAMMON

A málna a legjelentősebb bogyós gyümölcsfajunk. Az ezredforduló előtt még a világ jelentős málnatermesztő országai közé tartoztunk az évi 20–25 ezer tonnás termésmennyiséggel. Magas biológiai értéke egyrészt alacsony kalóriatartalmának köszönhető, másrészt annak, hogy ideális összetételben tartalmazza azokat a szénhidrátokat, szerves savakat, különféle vitaminokat és ásványi anyagokat, melyek együttesen fejtik ki pozitív élettani hatásukat az emberi szervezet anyagcseréjére.

Védekezz a betegségek ellen te is, megmutatjuk, hogyan teheted ezt meg

Az ezredforduló előtt még a világ jelentős málnatermesztő országai közé tartoztunk az évi 20–25 ezer tonnás termésmennyiséggel. Napjainkra a hektikus piaci változások, az élőmunka és a felhasznált anyagok árának növekedése – ezáltal a jövedelmezőség lényeges csökkenése –, valamint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai miatt a hagyományos, vesszőn termő málna termőterülete csökkent.

A hazai termesztés színvonala közepesnek mondható. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a már meglévő ültetvények többsége nem öntözött, (vagy nem öntözhető), ezért a termésbiztonságot az egyre rapszodikusabban alakuló csapadék határozza meg. Az új telepítések már szinte kivétel nélkül csepegtető öntözés kiépítésével történnek.


Az utóbbi években egyre terjed a málna sarjon termesztési technológia, amely a szedési szezon meghosszabbításán kívül számos növény-egészségügyi előnnyel is jár. A tenyészidőszak végén a teljes lombfelület megsemmisítése számos kórokozó és több kártevő áttelelő alakjait eltávolítja, ezáltal a kémiai védekezések száma csökkenthető.


A málnát valaha házikerti növényként termesztették, minimális növényvédelmi beavatkozással vagy anélkül. A nagyüzemi méretű telepítések és igényesebb fajták elterjedése következtében károsítóinak száma szaporodott, jelentőségük növekedett, a rendszeres védekezés elengedhetetlenné vált. A nagyüzemek megszűnésével málnaültetvényeik is kiöregedtek, majd felszámolásra kerültek.


Manapság legfeljebb pár hektár – egyre zsugorodó – tömbösített málnást lehet találni, jellemzően a hűtőházak környékén. A valaha méltán csodált Nagyrédei málnatermesztés már a múlté. A termőterület töredékére esett vissza, a hűtőház import gyümölcsöket csomagol. Nógrád megyében is egyre fogyatkoznak a málnatáblák, viszont örvendetes, hogy helyükön gyakran sarjon termő málnatelepítések keletkeznek.


A hűtőháztól vagy más nagyobb felvásárlótól távol eső ültetvények atomizáltak, nem alkotnak összefüggő ültetvény rendszert. Ennek – és még több más tényezőnek, pl. a fajtaváltásnak – is tulajdonítható, hogy a károsítók fertőzési nyomása, ezáltal a szükséges kémiai beavatkozások száma mára csökkent.

Az agrotechnikai védekezési eljárások közül a málna számára megfelelő termőhely kiválasztása a legfontosabb. A málna erdőszéli növény őseihez hasonlóan a mérsékelten savanyú, jó vízgazdálkodású, üde talajokat kedveli. A mérsékelten meleg, párás klímán érzi jól magát, fényigénye és vízigénye magas, harmonikus, egyenletes tápanyagellátást kíván. A kedvezőtlen termőhelyen nem termeszthető eredményesen, sínylődik, a károsítóktól jobban szenved.

A mechanikai – agrotechnikai módszerek közül a letermett vesszők kimetszése igen nagy jelentőségű, ami a sarjon termesztés esetében különösen hatékony.
A málna nagyszámú kártevője közül a gyökereket pusztító cserebogár pajorok és darázs-szitkár hernyók, a vesszőt károsító málnavessző-szúnyog, a málna-karcsúdíszbogár, a lombkárosító málnasodrómoly, közönséges takácsatka, valamint a terméskárosító kis málnabogár és a szamóca bimbólikasztó fajokra továbbra is különösen oda kell figyelnünk. A talajlakó kártevők közül a málnában a cserebogár pajorok a legfontosabbak.


A fajok közül a leggyakoribb a májusi cserebogár. Az imágók elsőrendű tápnövényei az erdei és gyümölcsfák egyes fajai. A lárvák lágy-és fásszárú növények gyökérzetét is károsítják. A málna a cserebogár kedvelt, elsőrendű tápnövénye.


A málnában rajzó években az imágók tarrágást okozhatnak

A talajban élő pajorok a gyökerek megrágásával közvetlen kárt, ezen kívül minőségi veszteséget okoznak. A pajorok károsítását a málna lombozatának ezüstös elszíneződése és a levelek fonákkal kifelé fordulása is jelzi. Súlyos esetben a tövek kipusztulnak. A legerősebb lárvakártételre a rajzást követő 2. évben számíthatunk.


Okos ember homokra nem építi a házát, de rendszeresen pajorkárosított területre sem ültet málnást. A megelőzés legfontosabb momentuma ez.
A felső 10–15 cm-es talajrétegben tartózkodó pajorok ellen jó gyérítő hatásúak a sekély, esetleg ismételt talajforgatási munkák. Ezt megelőzően csalogatónövényként vethetünk gyorsan kikelő, sekélyen gyökerező salátát, ami a hatékonyságot növelheti.


A pajorokkal fertőzött terület bőséges öntözése mérsékli a kárt

Kémiai védekezésként a rajzó bogarak elleni rovarölő szeres permetezéssel gyéríthetjük a tojásrakó népességet. A talajfertőtlenítés az L3 stádiumú lárvák ellen nem ad kielégítő eredményt, de a talajban élő egyéb szervezetekben nagy pusztítást végez. Fiatal lárvák ellen kémiai védekezésre a teflutrin hatóanyagú Force 1,5 G talajfertőtlenítő szer engedélyezett.


Az idei tavasszal Nógrád megyében nem tapasztaltunk erős imágó rajzást, a gyakori csapadék miatt a pajorkár többnyire nem volt jelentős.
Ugyancsak a gyökereket károsítja darázs-szitkár hernyója. A málna a szederhez hasonlóan a faj új tápnövénye. Nógrád megyében az ültetvények többségében megtaláltuk.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Még több cikk

2024-07-05

Ezekkel a természetes ellenszerekkel tudsz védekezni a földibolhák ellen

Apró lyukak jelentek meg a növényeiden? Látod az apró, ugráló, fekete bogarakat is? Valószínűleg földibolhával van dolgod. Ezek a természetes ellenszerei.

2024-07-16

Tejes, jódos permetezés a kertek megmentője? – Itt az igazság

Tejes, jódos permetezés a kertek megmentője? A kertészkedés szerelmesei gyakran keresnek természetes, házi megoldásokat a növényeik védelmére és táplálására.

2024-07-16

Foltos az uborka levél, mit tegyek? – az uborka baktériumos szögletes levélfoltossága

Az uborka levelein megjelenő foltok az uborka baktériumos szögletes levélfoltosságának a tünete lehet. Az egyik leggyakoribb betegség, amely komoly károkat okozhat.

2024-06-29

Permetezz szódabikarbónával, és élvezd a kártevőmentes kerted látványát!

Ha bio növényvédelemről beszélünk, akkor nem maradhat ki a sorból a szódabikarbóna sem. Szedd ki a szódabikarbónát fiókból, és használd fel ezt a csodaszert!

2024-07-18

5 jel, hogy kalciumhiányos a paradicsomod: így segíts rajta

A kálciumhiány az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kertészek szembesülnek. Íme öt jel, hogy kalciumhiányos a paradicsomod, és hogyan segíthetsz rajta.

2024-07-01

A piros paprika érése: A zöldtől a pirosig tartó izgalmas utazás

A piros paprika a magyar gasztronómia elengedhetetlen eleme. Most megismerheted érésének folyamatát, és a kémiai magyarázatot arra, hogyan válik pirossá.

2024-07-04

Másodvetés a kertben - Mutatom miket és hogyan ültess ilyenkor

A júliusi betakarítással még közel sem ért véget a kertészkedés. Pont ilyenkor jön el az ideje a másodvetésnek. Mutatom miket és hogyan ültess ilyenkor.

2024-07-01

Mutatok pár ötletet a cukkini felhasználásához, hogy ne menjen kárba a termés

Bár gyönyörű álom, hogy a kertünkben ültetett cukkini folyamatosan annyit terem, amennyire éppen szükségünk van, de nagyon gyakori, hogy berobban a termés.

További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)

a —>nyúlalakúak rendjének nyúlfélék családjába tartozó faj. A —>mezei nyúlnál... Tovább

durum búza (keményszemű búza, Triticum durum Desf.)

a mérsékelt égöv melegebb tájain váltja fel a közönséges -búzát. Tavaszi és féltavaszi... Tovább

Tovább a lexikonra
Növénytermesztés Növényvédelem