A tengeri halászat korlátozása, fenntartható szabályozása mellett a Közös Halászati Politika fontos eleme az EU haltermelésének növelése, az akvakultúra fejlesztése - mondta Bardócz Tamás a Vidékfejlesztési Minisztérium Halgazdálkodási osztályvezetője a Greenpeace konferenciáján. A szervezet az európai Közös Halászati Politika alapvető reformjának szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, ezért a Hősök terén felállítottak egy halászhajó makettet. Hazánknak nem csupán a sokszínű tengeri élővilág megmentése érdekében, hanem a magyar halgazdaság fellendítése miatt is kiemelten fontos az uniós szabályozás átalakítása.
![Magyar ponty Ponty](/kep/730x400/41610.jpg)
Az óceán élővilágának megmentése
Bardócz Tamás előadásában kiemelte, hogy az édesvízi halgazdálkodás fejlesztése jelentősen segíthet az iparszerű halászat visszaszorításában, az óceánok élővilágának megmentésében. Éppen ezért, már a magyar EU elnökség idején Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek Ausztria, Csehország, Luxemburg és Szlovákia minisztereivel közösen sikerült elérnie, hogy a Közös Agrárpolitika a jövőben erőteljesebben támogassa az édesvízi halgazdálkodást.
Halászhajó makett a Hősök terén
A Greenpeace szombaton állította fel a Hősök terén egy halászhajó 25 méteres mását és a hozzá tartozó kiállítást, amely kedd estig látható a nagyközönség számára. A hajó mellett egy 12 méter hosszú halászhálóban elhelyezett fotókiállítás és filmvetítés teszi láthatóvá a tengereinkben jelenleg közpénzekből támogatott pusztító tevékenységeket. Ezek a tengeri iparszerű halászat pusztító módszereit, a part menti kis halász közösségek egyre súlyosbodó helyzetét és az óceánok élővilágának szépségeit, a válságból kivezető utat is bemutatják.
Vay Márton, a Greenpeace szóvivője nyilatkozta: „Az európai halászati politika jövőjéről minden EU-s tagállam együtt dönt, a tengerekkel nem rendelkező tagállamoknak is szavuk van. Magyarország az unió döntési folyamatán keresztül érdemben hozzájárulhat a probléma megoldásához. Sőt, a jó döntés előnyeit is élvezheti: ha a tervek szerint a közpénzeket az ipari rablóhalászat támogatása helyett az ökológiailag fenntartható édesvízi halgazdaságok segítésére fordítják, hazánk adottságai miatt egyik nagy nyertese lehet a változásnak.”
A ponty lehet a megmentő
Magyarországnak az édesvízi haltermelés területén kiváló adottságai vannak. A legnagyobb mennyiségben termelt halfajunk a ponty, az egyik olyan hal, amit természet közeli technológiával lehet előállítani. A halastavakban élő állat és növény fajok ráadásul jelentős természetvédelmi értéket is képviselnek. A tavaknak jelentős szerepük van az ország vízgazdálkodásában is. A jelenlegi haltermelési infrastruktúra jobb kihasználásával és új beruházások segítségével Magyarország a jelenlegi 22 ezer tonnás összes haltermelését, mintegy 10 ezer tonnával tudná növelni 2020-ra. A termelés növekedés nem járna a természeti erőforrások rombolásával. A fejlesztéshez szükség van a tervezett Uniós reformok bevezetésére és a nemzeti szabályozás folyamatos felülvizsgálatára is.
Bardócz Tamás hangsúlyozta, Magyarország támogatja a Közös Halászati Politika határozott reformjáról szóló európai bizottsági javaslatot. A változtatások tükrözik a magyar érdeket és összhangban állnak a környezetvédelmi szervezetek törekvéseivel is.