Köztudott az is, hogy a gyomok fényért, vízért, tápanyagokért folyó versengése potenciálisan csökkenti az elvárt termésmennyiséget

Hirdetés

Kukorica gyomirtás: minél korábban, annál jobb

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Ma talán alapvetőnek tekinthető a tény hogy a kukorica termesztésekor kulcsfontosságú kérdés a gyomok mielőbbi kizárása. Köztudott az is, hogy a gyomok fényért, vízért, tápanyagokért folyó versengése potenciálisan csökkenti az elvárt termésmennyiséget. Viszont a mennyivel, mikortól és miért kérdésekre ritkán tudunk pontos választ adni.
Ma talán alapvetőnek tekinthető a tény hogy a kukorica termesztésekor kulcsfontosságú kérdés a gyomok mielőbbi kizárása

Syngenta

Ez a cikk egy Syngenta kiadvány rövid összefoglalója, ami Dr. Peter Sikkema, Dr. Al Hamill és Dr. Clarence Swanton új kutatási eredményeire alapozva, gyakorlati tanácsokkal szolgál a termesztőknek arra vonatkozólag, hogy miként használhatják a „fordulópont” koncepciót a jelentős és maradandó termésveszteség megelőzésére – és kultúráik lehető legjobb kiaknázására.

 

A fordulópont a tenyészidőnek az a meghatározott pontja, amikor a kultúrnövényben elkezdődnek a visszafordíthatatlan termésveszteségek. Minden nap, amit a fordulópont után késlekedünk a gyomirtással, újabb és újabb maradandó termésveszteséget jelent.

Sikkema és Hamill kutatási eredményeik szerint kukoricában a fordulópont az egy és nyolc leveles fejlettség között bármikor bekövetkezhet a termőföld adottságaitól függően. Vizsgálataik során azt tapasztalták, hogy a kukorica fordulópontja átlagosan a három leveles fejlettségkor következett be. A fordulópont után gyomosan hagyott állományban megkezdődik a visszafordíthatatlan termésveszteség, így arra a következtetésre jutottak, hogy a gyomnövény-konkurencia okozta maradandó termésveszteség elkerülése érdekében, a termesztőnek a kultúra fordulópontját megelőzően kell elvégezni a gyomirtást.

 

Sikkema és Hamill kutatási eredménye szerint a termésveszteség átlagos gyomfertőzöttségű területeken körülbelül napi 30 kg/hektár. Ahol a gyomok komolyabb konkurenciát jelentenek, vagy kedvezőtlenek a környezeti feltételek, ott magasabb termésveszteségekkel kell számolnunk, arányosan nagyobb kihatással a hektáronkénti bevételre. Például egy kezeletlen táblán, ahol a termésveszteség napi 60kg/hektár, a bevételcsökkenés akár 2400 Ft is lehet naponta (a kukorica árát átlagosan 40.000 forinttal számolva tonnánként). Ha egy hetet késünk a permetezéssel, a kieső nyereség már hektáronként 16.800 Ft-ra rúg.

 

Szórás, tenyészidő

Az egyes termőterületek közt nagy a szórás, és a tenyészidő előtt lehetetlen pontosan megjósolni a termésveszteséget. Ami viszont bizonyos, hogy a fordulópont utáni gyomirtással az elveszett termésmennyiség már nem nyerhető vissza.

Ezeket a külföldi tapasztalatokat támasztják alá hazai méréseink is. 86 parcellán Lumax korai poszt kezelését hasonlítottuk össze standard poszt kezeléssekkel. Azt tapasztaltuk, hogy a kukorica 2-3 leveles fejlettségi állapotában végzett Lumax kezelések átlagosan 412 kg/ha terméstöbbletet eredményeztek a 6-7 leveles fejlettségben alkalmazott poszt kezeléshez képest. A Lumax további nagy előnye volt hogy egyszeri alapkezeléssel – pre vagy korai posztemergensen – az egész szezonra kiterjedő gyomirtó hatást biztosíthatunk.

Hirdetés

Arra a kérdésre hogy mikor következik be a fordulópont, nem könnyű pontos választ adni. A fordulópont bekövetkezését befolyásoló tényezők többek közt a gyomsűrűség (négyzetméterenkénti gyomnövények száma), a gyomfertőzés faji összetétele, a gyomok kelésének időszaka a haszonnövényhez képest, és minden egyéb tényező, ami hatással van a haszonnövényre. A nedvesség és tápanyagok elérhetősége kiemelt fontosságú tényezők. Ahol nagyobb a gyomkonkurencia, ott a fordulópont általában korábban következik be és a termésveszteség is súlyosabb. Fordítottan, ahol a gyomkonkurencia alacsony, ott a fordulópont általában későbbre tolódik. Példaképpen, a széles levelű gyomnövények általában súlyosabb konkurenciát jelentenek, mint a fűfélék. A korán csírázó gyomok szintén nagyobb fenyegetést jelentenek a potenciális termésmennyiségre, mint azok a gyomnövények, amik később, a tenyészidő során kelnek ki. A nedvességingadozásoknak kitett termőföldeken (pl. homoktalajokon vagy tömör, nehéz talajtípusokon) nagyobb a gyomnövények okozta termésveszteség veszélye. Azon területeken, ahol ezek a negatív tényezők jelen vannak, valószínűbb egy korai fordulópont bekövetkezése, így a potenciális termésmennyiség védelme korai beavatkozást igényelhet.

 

A termésveszteség és a gyökérzet

Míg Sikkema és Hamill kutatása bebizonyította a kritikus kapcsolatot a korai gyomkonkurencia és a termésveszteség között, Swanton kutatása rávilágít, hogy a korai gyomkonkurencia megváltoztatja a kukoricanövény fejlődési irányát azáltal, hogy zavaró tényezőként hat a fiatal növények gyökérnövekedésére. Eredményei szerint a korai gyomfertőzöttség felborítja a kukoricanövény gyökerének és talaj feletti részének növekedési egyensúlyát, ami lényegében előre beprogramozza a kultúrát a termésveszteségre.

 

Swanton kutatásai arra engednek következtetni, hogy a kukorica csíranövények gyakorlatilag képesek érzékelni a gyomok jelenlétét, ami kritikus változásokat indít be növekedésükben. Az alapelv szerint, amelyet „árnyékkerülésnek” nevezünk, a fiatal kukoricanövény képes érzékelni a fény minőségi változásait aszerint, hogy az a fiatal gyomnövények leveleiről vagy a puszta talajról verődik vissza. Az árnyékkerülés kutatása arra enged következtetni, hogy gyomos földeken a kukorica növények kisebb gyökereket és magasabb szárat növesztenek, hogy így jobban versenyezhessenek a napfényért, de ezzel a potenciális termésmennyiségük is csökken.

Hirdetés

További kutatás tárgya lesz, hogy közvetlen kapcsolatban van-e ez a jelenség az etiolált hajtások megjelenésével, amelyek így már érthető módon okozói lehetnek a termésveszteségnek.

 

Miképp maximalizálhatják a termesztők a terméshozamot és a nyereségességet ezen információnak a birtokában?

Amit mindenképpen érdemes figyelembe venni a gyomirtási stratégia megtervezésekor:

A kukorica 3 leveles fejlettségekor fogja elérni a fordulópontot; ez a kutatás során elvégzett kísérletekre alapozott átlag.
A korán csírázó gyomnövények korai fordulópontot eredményeznek; minél később kelnek ki a gyomok, annál később következik be a fordulópont.
Azokon a földeken, ahol gyakori a széleslevelű gyomok előfordulása, illetve ahol nagyobb a környezeti stressztényezők kockázata, érdemes a kijuttatást korábbra időzíteni.
Fontos a magágy előkészítés is. A sekélyebb szántás korábbi gyomcsírázáshoz vezet, és a hűvös talaj a kukoricát is késleltetheti, ami azt jelenti, hogy a haszonnövény és a gyomok valószínűbb, hogy egyszerre kelnek ki. Ezzel szemben a melegebb talajok meggyorsítják a gyomok korai növekedését is, így szintén korábbi fordulópontot eredményeznek.
A gyomirtás tervezett időpontjának megállapításakor fontos a kellő rugalmasság biztosítása. Így például átlagos környezeti feltételek esetén, ahol a fordulópont a 3 leveles fejlettség időszakára várható, a permetezéssel a 2 leveles fejlettséget érdemes megcélozni.
A fordulópontra épülő gyomirtási stratégia pénzbeni hatásának ismeretében gazdaságosabb egyensúlyt lehet kidolgozni a vetés és permetezés között, ezért érdemes megfontolni a már szokványos kijuttatást mielőtt a visszafordíthatatlan termésveszteség megkezdődne.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

bivaly (Bubalis bubalis)

a szarvasmarha-félék (Bovidae) családjába tartozó faj. Eredeti hazája India és Indonézia. Az... Tovább

lucernamegporzók

a lucernát a háziméhek a virág szerkezete miatt kevésbé tudják megporozni. Erre elsősorban a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.