A cukorrépa, repce, gyümölcs, gabona növényvédelme

Hirdetés

Aktuális növényvédelem

Kassai Miklós, BKKm-i NTSz
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az őszi betakarítás idején a táblákat átjárva sok olyan károsítót felfedezhetünk, vagy felmérhetünk, aminek jelenléte, vagy a károsítás mértéke nem volt szembetűnő. Kukoricatáblákban a hörcsögkotorékok a tarlón jól észrevehetők. A füstölő patronok használatáról már írtam. A védekezést addig kell elvégezni, mielőtt a hideg időszak beálltával a kotorék járatait eltömítve a hörcsög telelőre nem vonul.
A cukorrépa, repce, gyümölcs, gabona növényvédelme

Az őszi betakarítás idején a táblákat átjárva sok olyan károsítót felfedezhetünk, vagy felmérhetünk, aminek jelenléte, vagy a károsítás mértéke nem volt szembetűnő. Kukoricatáblákban a hörcsögkotorékok a tarlón jól észrevehetők. A füstölő patronok használatáról már írtam. A védekezést addig kell elvégezni, mielőtt a hideg időszak beálltával a kotorék járatait eltömítve a hörcsög telelőre nem vonul.

A cukorrépa testeket vizsgálva a különféle rágásnyomokból megállapíthatók a károsítások: a mezei pocok nagy, gödrös rágásnyoma nagyon jellegzetes, a bagolylepke hernyók 1-1,5 cm-ig hatoló rágásai szélesebbek, míg a répa aknázómoly lárváinak 1-4 cm-re hatoló, ürülékkel, rágcsálékkal teli furkálásai mellett, szembetűnő az, hogy a külső, idősebb levelek sárgulnak, megbarnulva a földön fekszenek, majd elszáradnak. Ennek az utóbbi károsítónak a nyári kárképéről is érdemes szólni, mivel ezt sokan nem ismerik. A kikelt lárvák kezdetben a levél színén hámozgatnak, majd az első vedlés után, mivel fénykerülővé válnak, lefelé haladnak a répafej felé. A levélnyelek homorú oldalán a felület hámozgatásának következtében a seb megbarnul, parásodik. Végül a lárvák a zsenge szívlevelek közé húzódnak, és itt táplálkoznak. A még fejletlen szívleveleket maguk felett összeszövik, és ennek védelme alatt rejtetten és védve károsítanak. Egy répafejben 6-8, vagy még ennél is több lárva károsíthat. Erős fertőzés esetén újabb szívlevelek már egyáltalán nem tudnak kifejlődni. A károsítást az elszáradt, elpusztított, összenőtt barna levélcsomók mutatják. Ezek alatt a répát hosszában átvágva, megtaláljuk a rágcsálékkal, ürülékkel szennyezett járatokat a répa gyökérnyaki részén. Hasonló járatokat fúrnak a drótférgek, de inkább a répatest középső és alsó részén, és nem kíséri a károsítást a tipikus levéltünet. Az őszi esők hatására a répa újra fejlődésnek indul, miközben a lárvák kifejlődve elhagyják a károsított répafejet. A répa új levélzetet fejleszt, de ehhez már fel kell használnia a már felhalmozott cukrának egy részét is. Ezáltal mintegy 0,5-2% cukortartalom csökkenés, és jelentős, 40-60% súlyveszteség is jelentkezik.





Fel kell mérni az esetleges fonálféreg fertőzöttséget is. A legjelentősebb ezek közül a répa-fonálféreg. A tüneteket a meleg, nyári napokon figyelhetjük meg: a táblán kisebb, nagyobb foltokban hervad a répa, szélső levelei elfekszenek a földön. Ennek az oka az, hogy a fonálférgek a talajból a vékonyabb gyökerekbe, elsősorban a hajszálgyökerekbe behatolva, azok szövetnedveivel táplálkoznak. Nyáluk hatására, mivel az sejtburjánzó enzimeket tartalmaz, óriássejtek képződnek, melyek összenyomják a szállítószöveteket, és ezzel meggátolják a gyökér víz- és tápanyagfelvételét. A lankadás ez által következik be. Estére azonban ezek a növények magukhoz térnek. Természetesen a károsított növények fejletlenebbek az egészségesnél. Hogy elegendő tápanyaghoz jussanak, újabb hajszálgyökereket kénytelenek növeszteni. Az ún. „éhséggyökereket” kialakítva jellegzetes, „szakállas” répatest alakul ki. Ez is természetesen újabb energiaveszteséggel jár.

Hirdetés

Meg kell említeni, hogy egy másik fonálféreg által terjesztett, és hazánkban is terjedő vírus kártétele következtében is dús hajszálgyökérzet látható, de itt ciszták (kis dudorok) nem láthatók a gyökereken. A kártétel itt mégis jelentősebb, mivel itt a lankadás állandósul, majd a répa foltokban kipusztul. Az erősen fertőzött talaj „répaunt” lesz. A fonálféreg ugyanis a libatop-féléken, disznóparéjon, vadrepcén, repcsényretken stb. is él és szaporodik. A cisztában nyugvó peték pedig évekig életképesek, így a talaj cukorrépa termesztésre 4-6 évig nem használható. Tehát a gyommentesítés ezért is elengedhetetlen. Ki kell használni azt a lehetőséget, hogy vannak ún. „ellenségnövények” is (rozs, kukorica, len, lucerna, dohány), amelyek a lárvákat kikelésre késztetik, de rajtuk a fonálféreg megélni nem tud, így elpusztul. A vetésforgóba ezeket a növényeket beillesztve a fertőzöttséget minimálisra lehet csökkenteni.

A kelő repcében a Nagy repcebolha okozhat jelentős károkat. Száraz, meleg ősszel tömegével keresik fel a bogarak a repcevetéseket, és 1,5-2 hétig táplálkoznak. A levéllemez hámozgatásával akár kipusztulásokat is okozhatnak. Párosodás után a repcetövek talajába, 2-8 cm mélyen, kisebb csomókban rakja le tojásait a repcebolha. Egy nőstény akár 1000 petét is rakhat. Az 1-2 héten belül kikelő lárvák felmászva a növényre, belefurakodnak a levélnyélbe, főérbe, ahol mintegy 2-4 cm hosszú járatot rágnak. Később a hajtásba és a szárba is behatolnak, és kártételük egyre fokozódik. A védekezésre ajánlott szerek: Karate 2,5 EC (2,5 WG, 5 EC), Sumithion 50 EC, Thiodan 35 EC, Thionex 35 EC.

A repcedarázs kezdetben zöldes, fejletten kékesfekete álhernyói a levelet károsítják. Kezdetben a levél fonákán hámozgatnak, majd lyuggatnak, karéjoznak. A repcedarázsnak három nemzedéke van. Elsősorban repce árvakeléseken, mustár másodvetéseken szaporodik fel. A repcét a 3. nemzedék károsítja, ami 4-6 leveles korig érzékeny a kártételre. A lárvák a kifejlődésükhöz szükséges táplálékmennyiségnek 85-90%-át a két utolsó fejlődési stádiumban veszik fel. Ez a magyarázata annak, hogy 1-2 nap alatt pusztul el az egész repce, illetve mustártábla. Ezért szükséges a kikelt repcét 2-3 naponként átvizsgálni. Ha sok sárgapotrohú darazsat észlelünk a táblán vagy környékén, 4-5 nap múlva már megjelennek a petével fertőzött levélkék. Ha a nap felé fordítva, azok levélszövetében legalább két petét találunk, az álhernyók kelése után meg kell kezdeni a kémiai védekezést. Védekezésre az előbb felsoroltakon kívül még felhasználható az Actellic 50 EC, Bancol 50 WP, Mospilan 70 WP, Ravion 85 WP, Rovlinka 50WP, Sumi-alfa 5 EC, Ultracid 40 WP, Unifosz 50 EC.

Hirdetés

A repcegyökér-gubacsormányos 3 mm hosszú, szürkésfekete bogár. Károsítása következtében a gyökéren gubacsok képződnek, melyek az áttelelés biztonságát rontják. Ellene eredményesen védekezhetünk a Chinook 200 FS vetőmagcsávázással, ami egyben véd az előző kártevők ellen is.

A gabonafélék folyamatos figyelemmel kísérésére is szükség van. A korai vetésű, buja állományban a gombabetegségek már ősszel is felléphetnek. A csócsároló és a mezei pocok egész télen károsít. Ne akkor akarjunk védekezni, amikor a vetésünk már foltokban vagy frontálisan kipusztult.

A kései és másodterményként, vagy áttelelőként kint lévő zöldségkultúrákat a gombabetegségek, mint a peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész még mindig veszélyeztetik, ellenük folyamatosan védekezni kell. Ez az év a kártevők éve, így a levéltetvek, bagolylepkehernyók stb. még a komoly fagyokig is károsíthatnak. A szerválasztásnál figyelembe kell venni, hogy melyik szer milyen hőmérsékleti határok között használható eredményesen.

 

A szőlő kémiai védelme gyakorlatilag a szüretek után befejeződött. A baktériumos, golyvás illetve a kordonkar elhalás tüneteit mutató törzsek, karok eltávolítását még érdemes a lombhullás előtt elvégezni.

Gyümölcsösökben a lombfertőtlenítés jelentőségéről már írtam. Lombhullás után a levelek talajba forgatásával, vagy komposztálásával elpusztítjuk az ott lévő gombák szaporító képleteit. Fel kell készülni a téli vadkárok elleni védelemre, amiről már korábban írtam, de a következő számban még visszatérek rá.

Befejezésül megemlítem, hogy megjelent a 156/2002. (VII.11.) Korm. rendeleta növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól. Ez a forgalmazók részére rendszeres, precíz nyilvántartási kötelezettséget ír elő. Szűkül annak a lehetősége, hogy a „jogosítványokkal” (zöld könyv, ágazati munkás biz.) nem rendelkező termelők a hatékony és szakértelmet igénylő szerekhez hozzájussanak. Ki kell használni a kicsit nyugodtabb téli időszakot, és el kell végezni a szükséges tanfolyamokat. Felvilágosításért forduljanak a megyei Szolgálatokhoz, vagy a területileg illetékes növényvédelmi felügyelőkhöz!

 

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

sáncolóeke

a —>sáncolás hagyományos munkagépe; vontatott, egyik oldalán tolólemezzel ellátott... Tovább

biológiai oxidáció

az oxidoreduktáz ->enzimek által katalizált oxidációs folyamatok összessége. Több szakaszban... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.