Előírások a rovarölő szerrel csávázott vetőmag pneumatikus géppel történő vetésére a méhek védelme érdekében. Rendszeresen ellenőrizze és tartsa karban, vetés előtt gondosan állítsa be a vetőgépet!

A csávázott vetőmag felülkezelése tilos, mert ez fokozza a leporlás kockázatát! A vetőmagos zsák alján esetlegesen felgyülemlő port ne töltse a vetőgépbe! A porral szennyezett vetőmag zsákot veszélyes hulladékként kell kezelni! "Elöljáróban kiemeljük, hogy a termelő és méhész együttműködése nélkül a probléma eredményesen nem oldható meg"!

VETÉS ELŐTT:

Rendszeresen ellenőrizze és tartsa karban, vetés előtt gondosan állítsa be a vetőgépet ! A csávázott vetőmag felülkezelése tilos, mert ez fokozza a leporlás kockázatát!

A vetőmagos zsák alján esetlegesen felgyülemlő port ne töltse a vetőgépbe! A porral szennyezett vetőmag zsákot veszélyes hulladékként kell kezelni!

VETÉS KÖZBEN:

Meg kell akadályozni a vetőmagról esetlegesen ledörzsölődő por elsodródását a szomszédos virágzó kultúrákat látogató méhek védelme érdekében!

Direktvetés esetén, a táblán előforduló virágzó növényeket a vetés előtt el kell távolítani.

Erős szélben ne vessen csávázott vetőmagot. A vetés során ügyeljen a vetőmag norma és a haladási sebesség betartására.

Pneumatikus vetőgépek esetében a magokról esetlegesen ledörzsölődő port megfelelő csővezetékkel (deflektorral) a talajfelszínre vagy a barázdába kell vezetni.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

DEFLEKTOR használata 2010-től KÖTELEZŐ a pneumatikus vetőgépekhez

EU Bizottság 2010. április 28-i határozata szerint.

Magyarországon 2010. októberétől a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szer engedélyokiratok előírása szerint.

Az EU Fenntarthatósági Irányelvének megfelelően 2012. decemberében közzétett Nemzeti Cselekvési Terv szerint/b>.

Méhkímélő technológiáról

A bimbós és a virágzó kultúrában méhkímélő technológiával kijuttatható készítmények széles választéka áll rendelkezésünkre. A rovarölőket csak az engedélyokiratban leírt szabályok szigorú betartásával szabad alkalmazni! A szerek a méhekre mérsékelten veszélyesek. Ez azt jelenti, hogy a szer (közvetlenül permetezéskor) elpusztítja a méheket is, de 8 óra elteltével már nem. Oka, hogy pl. a piretroid szerek gyorsan lebomlanak, vagy a foszalon hatóanyag (Zolone 35 EC) gyorsan felszívódik a növény szöveteibe, esetleg egyes szerek riasztják a méheket, repellenes hatásúak.

A méhkímélő technológia azt jelenti, hogy a kezeléseket a csillagászati naplemente előtt egy órával, szürkület idején szabad megkezdeni, és a kezeléseket 23 óráig be kell fejezni. Ha éjszaka erős lehűlés várható, akkor halasszuk el a védekezést. A permetezés megkezdése előtt a méhészeket időben írásban értesíteni kell, valamint meg kell győződni arról, hogy a méhek tömeges repülése lezárult. A méhkímélő technológia alkalmazása során jelentősége van az ULV készítményeknek, amelyeket kevés lémennyiséggel, ködszerűen juttatunk ki, így rövid időtartam alatt jelentős terület védelme oldható meg, és a biológiai hatékonysága kiváló.

Méhekre nem veszélyes szerrel méhek közelében vagy virágzó állományban korlátozás nélkül permetezhetünk.

A növényvédő szeres kezelésekre vonatkozó szabályokról bővebben

Forrás: EU-Info