kémiai kötés, atom, molekula, elektronpár, vízmolekula, oxigénatom, makromolekula, dezoxiribonukleinsav

kémiai kötés

Hirdetés

a különböző atomok kapcsolódási módja. Az elsőrendű kötések, nagy energiájú, stabil kémiai kötések; ide tartozik az ionos kötés: elektromos töltésű ionok keletkezésével jön létre, az ellentöltésű ionokat az elektromos vonzóerő tartja össze. Az elektromos vonzóerő nem korlátozódik két meghatározott ionkapcsolatra, hanem több ion között érvényesül; az ionkötésű vegyületeknél nem beszélnek molekulákról. Kovalens kötés: az atomok közötti közös elektronpárok hozzák létre; ezzel a kötéssel meghatározott számú atom összekapcsolódásával zárt egységek, molekulák jönnek létre. Ha azonos atomok építik föl a molekulákat, a töltések eloszlása szimmetrikus, a molekula apoláris; a különböző atomokból álló molekulákban a töltéseloszlás lehet aszimmetrikus, ekkor kovalens poláris kötésnek nevezik, pl. a víz, a sósav molekulájában levő kötés. A kovalens kötést nemcsak egy elektronpár hozhatja létre, hanem kettő v. három elektronpár is részt vehet benne, ilyenkor többszörös kovalens kötés alakul ki (többszörös kovalens kötés kialakítására hajlamos a szén-, a nitrogén- és az oxigénatom). Előf.-hat, hogy a kötést létesítő elektronpárt csak az egyik atom adja, ezt a kötést datív kötésnek nevezik. Másodlagos kötőerők alakítják ki a másodrendű kötéseket, amelyek lényegében elektromos vonzóerők; a másodlagos kötőerők között jelentős a hidrogénkötés, ez van pl. a vízmolekulák között; a molekulán belül az oxigén erősen poláros, a kötő elektronpárokat a hidrogénnél jobban vonzza, ezért a hidrogén körül az elektronsűrűség csökken, így egy másik vízmolekula oxigénatomjának nemkötő elektronpárjával létesít kapcsolatot. Hidrogénkötés kialakulhat hidrogén- és nitrogén-, hidrogén- és fluoratomok között is. Jelentős szerepe van számos szerves makromolekula stabilizálásában (dezoxiribonukleinsav) is. Lezárt elektronhéjú atomok v. molekulák között alakulhat ki a van der Waals-hatás, ilyen hatás érvényesül pl. több cseppfolyós v. szilárd anyag molekulái között, és a hidrogénkötés mellett a fehérjemolekulákban is jelen lehet.
Hirdetés

címkék:
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.