Az öntözés szabványai

Hirdetés

Öntözésről felsőfokon… (V.)

Lelkes János
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Általában a szabványok azért olyan hasznosak a mindennapi életben, és azért olyan kiterjedt az alkalmazási körük, mert a mindennapi élet tapasztalataira támaszkodnak. A szakmai életben a szabványok fontosságát az a tulajdonságuk emeli ki, miszerint azok oktatási anyag, szaktanácsolás, egy terv vagy technológia leghitelesebb információs alapegységei, és mind megalkotásukat, mind felhasználásukat a közmegegyezésen kívül semmi sem akadályozza. A nemzetközi szabványok is közmegegyezésen alapuló dokumentumok, amelyek mindig azt célozzák, hogy a technika világméretekben is kompatibilis legyen. Ha gépek, rendszerek vagy készülékek együtt tudnak működni, azt többnyire a nemzetközi szabványoknak köszönhetjük, akkor is, ha nem gondolunk rájuk.
Az öntözés szabványai

Általában a szabványok azért olyan hasznosak a mindennapi életben, és azért olyan kiterjedt az alkalmazási körük, mert a mindennapi élet tapasztalataira támaszkodnak. A szakmai életben a szabványok fontosságát az a tulajdonságuk emeli ki, miszerint azok oktatási anyag, szaktanácsolás, egy terv vagy technológia leghitelesebb információs alapegységei, és mind megalkotásukat, mind felhasználásukat a közmegegyezésen kívül semmi sem akadályozza. A nemzetközi szabványok is közmegegyezésen alapuló dokumentumok, amelyek mindig azt célozzák, hogy a technika világméretekben is kompatibilis legyen. Ha gépek, rendszerek vagy készülékek együtt tudnak működni, azt többnyire a nemzetközi szabványoknak köszönhetjük, akkor is, ha nem gondolunk rájuk.

Ezen általános megfontolásokat minden évben október 14-e, a Szabványosítási Világnap (World Standards Day) előtti tiszteletadásként oktatóinknak és kutatóinknak is el kell fogadnia, és alkalmaznia kell a jövő szakmai generációjának formálásánál. A Víz Világnapján és a Magyar Tudomány Napján bemutatott képeink az öntözés műszaki tudományterületének csomópontjait igyekeznek szemléltetni. Hitünk szerint ezek rendezik az öntözés tudomány kutatói gondolatait, és ösztönzik a felhasználókat a tudomány és a gyakorlat közötti konfliktus helyzetek megértésére.

Nem vitatható, hogy hosszú távon is fenntartható hozamokat biztosító, a környezetvédelmi követelményekkel is összhangban álló, és az egyre több intenzív elemet magába foglaló gazdálkodás ma a szorosan vett szakmai érdeklődésen túl a társadalom civil rétegeit is foglalkoztatja, és a dolognak politikai vonatkozásai is vannak. A témakör jelentősége szorosan kapcsolódik bolygónk felmelegedési jelenségeihez, nevezetesen az egyre gyakoribbá váló aszályok hatásaihoz, ahol a károk mérséklésére, a katasztrófák megelőzésére kidolgozott minden stratégia feltételezi a mesterséges vízpótlást.




Az Európai Unióhoz való csatlakozás az öntözési technika és technológia kutatásában, műszaki fejlesztésében, oktatásában és gyakorlati alkalmazásában számos új kihívást jelent. Az öntözéses gazdálkodással összefüggő környezetvédelmi és marketing kutatásokat, a minőség biztosítást és minőségfejlesztést, valamint az ezeket összhangba hozó szabványosítást, mint hatékony ismeretterjesztési- szaktanácsolási rendszert kell a szakterület prioritásai között számon tartani. A leggyorsabb előrehaladás ma az öntözés minőségét és minősítési rendszerét érintő fejlesztő munkától várható.

Abban a helyzetben, amikor az öntözés megtérülésére való törekvés életbevágóan fontos gazdasági kérdés, és a vízkészletek is csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, akkor 1 mm vízborításnak is komoly befolyása van az adott mezőgazdasági termék eladhatóságára, előállítási költségére. Ha figyelembe vesszük, hogy 1 mm hiányzó csapadékot 2-2,5 mm öntözővízzel lehet pótolni, akkor nem szorul magyarázatra, hogy minőségileg ellenőrizetlen módszer és eszköz alkalmazása potenciálisan milyen kárt okozhat. Nem véletlen tehát, hogy ma térségünkben is a zárt vízvezetés és vízadagolás terjedt el, hogy nyomás alatti rendszereket használnak, hiszen ezzel lehet a legkisebb vízveszteség árán a legjobban alkalmazkodni a területek sajátosságaihoz.

Ma a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara az egyetlen kutatóhely, amelynek hivatalból a legnagyobb érdeke fűződik az öntözés kultúrájának, szakszerűségének fokozásához. Tradícióink és a jelen tudományos közvéleménye mindig elismerte műszaki kutatási eredményeinket, és ezek szabványalkotásban való érvényesítését. Ebben a körben a legtöbb információ képi szemléltetéssel mutatható be.

Hirdetés

A mellékelt képek a jelenlegi öntözési technika szükségességét, lényegesebb műszaki megoldásait és a víz fontosságát szemléltetik. Ezen kérdések mindegyike nemzetközi összefogást igényel, ami jogi módszerekkel is szabályozható. A tématerület azonban elsősorban szakmai, gazdasági és morális természetű, ezért a közmegegyezésre való készség fejlesztésére kell fókuszálni. Ennek egyik módozata a képi információ és mondanivaló kiemelése. Az ISO nemzetközi szervezet lapjának címoldala szépen szemlélteti azt, hogy az öntözést támogató szabványok támogatják a kiszáradó föld megmentését, még ha szerény eredménnyel is, miként a kis virág jelképe a cserepes földön. Két kép is az égiekhez fordulást sugallja, az esővárást és érdekes kontrasztként a fentről látott kép a műholdkép az öntözött lineár és center pivot berendezések nedvesített területeit mutatja. Szabványok nélkül nem lennének öntözőgépeink, és nem lenne minden országban egyformán használható ugyanaz a technológia

A 2001. évi CXII. Törvény szerint a szabványok alkalmazása önkéntes, csak néhány egészséggel és környezettel kapcsolatos témában bír kötelező jelleggel. A műszaki tartalmú jogszabályok hivatkozhatnak olyan nemzeti szabványokra, amelyeknek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. A mérnöki felelősség vonatkozásában sokszor ellentmondásos helyzet alakul ki. Ezt folyamatosan rendezik, és az EU csatlakozásunkkal összefüggésben folyamatosan tisztul a kép. Például az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról szóló 2/2002. (I.7) FVM rendelet „a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt” előírja.

A Magyar Szabványügyi Testület feladata a nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele. Ebben nagy nehézséget jelent, hogy a hatályossá nyilvánított MSZ EN szabványok magyarra fordítás helyett nagyrészt idegen nyelven állnak rendelkezésre. A hazai szabványosítás feladata ezért egyrészt a szakmailag hiteles fordítások elkészítésére korlátozódik, másrészt a nemzetközi szabvány alkotó szervezetekben való szakmai közreműködésben merül ki. Sajnálatosan átmeneti időszakban vagyunk, ahol több nyitott kérdéssel kell szembe nézni az önkéntes, de az egyéb jogszabályokban megkövetelt, a magyar illetve az európai szabványok előírásaival legalább egyenértékű megoldások betartását illetően.

Az öntözés gépesítésének nemzetközi szakterületén az ISO TC 23/SC 18 albizottság végzi a munkát és hozza létre a termékszabványokat, a vizsgálati és értékelési eljárás szabványokat, a technológiai szabványokat, a technikai ismertetési szabványokat, illetve ezek kombinációi szerint rögzített szabványokat. Az SC 18 albizottságon belül a szabvány kifejlesztése egy javaslattal indul, amelyet legkevesebb öt tagország egyetértésével lehet kezdeni. Az előkészítő szakasz után az anyag valamelyik munka bizottsághoz (WG) vagy az erre alakult eseti bizottsághoz (AHG) kerül. Több véleményező és szavazási kör után létrejön a munkabizottsági dokumentum (WD), majd a bizottsági dokumentum (CD). A TC 23 technikai bizottság 75%-os megszavazása után előszabvány (DIS), majd közzététel és felszólamlási időszak után az ISO nemzetközi szabvány elkészült. Ötévenként az általános műszaki fejlődés miatt minden ISO szabvány felülvizsgálatra kerül. Az albizottság a legmagasabb öntözés technikai szinten álló országok szakértőiből, áll.

Hirdetés

Az öntözés minőségi javulása sosincs „magától”, csakis valamilyen kényszer hatására jön létre. Kényszert jelenthet a piac, de kényszernek fogható fel maga a szárazság, a víztakarékosság kényszere. A szabványosítási munkát támogathatják a gyártók, a kormányzati és az NGO szervezetek, de ha valaki legálisan akarja a szabványt használni, azt meg kell vásárolni. Az ár természetesen sokkal több, mint a másolási költség, hiszen fedezni kell a fentebb vázolt adminisztratív és szakértői munkát, amit a szabványosítás filozófiája szerint az elsődleges felhasználóknak kell fedezni.

Karunk 2001ben arra az elhatározásra jutott, hogy a Magyar Szabványügyi Testület tagjaként szakértőivel részt vesz a magyar öntözés műszaki szabványok kidolgozásában. Az elmúlt 20 évben az öntözési technológiát a gyors változások jellemezték. A forgalmazás nemzetközivé vált, ami felértékelte a nemzetközi szabványok ismeretét. Ezekre épül a csereszabatosság mellett a megbízhatóság, a minőség és a biztonságtechnika. Ez a tendencia a Kar véleménye szerint is folytatódni fog. Az öntözés szabványai nagyon fontosak a mezőgazdasági termelésben, de a víz és más környezeti erőforrás megőrzésében és védelmében is. Karunkon ezek a feladatok létfontosságúak, és minden képzési tevékenység bázisát adják. Fontos, hogy megtanuljuk és gyakoroljuk a konszenzussal létrehozott eredmények létrehozásának módszertanát is.

Az ISO TC 23/SC 18 Munkabizottság 2002 június 2-7 között Szarvason a Karon tartotta soros 21. munkaülését. Az USA, Kanada, Mexikó, Franciaország, Spanyolország, Izrael és Magyarország szakértői áttekintették

az egyes munkabizottságok szabványalkotó munkájának állását és megvitatták a felmerült kérdéseket. A rendezvényen képviseltette magát az ICID, a CEN és az IAMFE nemzetközi szervezete és az MSZT, illetve néhány hazai gyártó és forgalmazó. Általános vélemény szerint a sikeres szervezésű rendezvény felhívta a figyelmet a hazai öntözés műszaki kutatások követendő irányára.

Hivatkozások:
Solomon, K. H. , Dedrick, A. R. : Standards Benefit Developing Irrigation Markets. Agricultural Mechanisation in Asia, Africa and Latin America 2001. Vol. 32. No 2. 48-54.p

Silberstein, I.: Standardisation as a means of improving the quality of irrigation equipment.Procedings of 5th International Conference on Irrigation. Tel Aviv, 26-27 March 1990.

Lelkes, J. : Az öntözés és szabványosítás. Poszter anyag. Készült a Magyar Tudomány Napja alkalmából. TSF MVKK. Szarvas, 2001. november

 

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

alkaloidok

egyes növénycsoportokra (családokra, nemzetségekre) jellemző, bonyolult összetételű,... Tovább

aktinomikózis (actinomycosis, sugárgomba-betegség)

a kórokozó baktérium, az Actinomyces bovis szm.-ban többnyire a száj nyálkahártyáján... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.