iparszerű termelési rendszer, közgazdasági adottságok, zárt technológia, hozamemelkedés, taggazdaság, szaktanácsadási tevékenység, gazdaság

a mezőgazdasági vállalatok korszerű termelési módja, amelyben a termelési tényezők optimális összehangolására törekedve magas hozamokat érnek el, és az iparhoz hasonló, folyamatosan szervezett munkát igyekeznek megvalósítani. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban főleg biológiai jellegű termékeket állítanak elő, az iparszerű termelési rendszernek a természeti és a közgazdasági adottságokat figyelembe véve, tudományos megalapozottsággal, a kitűzött cél elérése érdekében, a legkorszerűbb biológiai, kémiai és technikai tényezőket kell összehangolni. Az iparszerű termelési rendszernek a legfontosabb jellemzői: 1. Egyes termékek előállítására zárt technológia kidolgozása, amit a gazdaságok sajátosságaira adaptálnak. 2. A tudományosan megalapozott összhangot megteremtve, a hozamemelkedésre ható összes tényező felmérése. 3. A modern technika eredményeinek alkalmazása az agrotechnikai feladatok elvégzésénél. 4. A hatékonyság fokozásának megteremtése tervszerű munkaszervezéssel. 5. A termelés egyre magasabb szinten való megvalósítása; a legkorszerűbb módszerek meghonosítása végett az iparszerű termelési rendszer információigénye a világ tudományos, technikai eredményeiről és a termelési tapasztalatokról szervezett és folyamatos. 6. Jól képzett szellemi és fizikai dolgozók alkalmazása, akik -az anyagi érdekeltségre tekintettel is- jól tudják az egyéni és a vállalati érdeket összeegyeztetni. A mezőgazdasági nagyüzemek közül csak az anyagilag és szellemileg megfelelő felkészültségű gazdaságok képesek a felsorolt követelményeket teljesíteni, így érthető, hogy az anyagi és a szellemi tőke koncentrálására az iparszerű termelési rendszerek elsősorban társulásokban jelennek meg. Egyes termékek magas szintű előállítása vagy valamelyik ágazat átfogó, korszerű termelésszervezése előbb a társulásban tömörült taggazdaságokban valósul meg, majd az iparszerű termelési rendszer befogadását igénylő és arra alkalmas gazdaságok csatlakozásával bővül az érdekeltek köre. Ezáltal a mezőgazdasági üzemek között új típusú gazdasági kapcsolatok jönnek létre, amelyekben a rendszergazda-vállalat szolgáltatásként, térítés ellenében (ált. a többlethozam arányában) az iparszerű termelési rendszert előre megállapított termelési feltételek és hozamparaméterek mellett megvalósítja. Így jönnek létre olyan szellemi központok, ahol nemcsak szaktanácsadási tevékenységet végeznek, hanem rendszeresen és folyamatosan a tudományos és társgazdasági tapasztalatok felhasználásával az alkalmazott technológiát tökéletesítik. Az iparszerű termelési rendszerek, mint anyagi-műszaki bázisok, a taggazdaságok részére további szolgáltatásokat is vállalnak; pl. a termelés feltételeinek megvalósításához központi beszerzést is végeznek. Az iparszerű termelési rendszer elterjedése tehát előnyösen befolyásolja a mezőgazdasági szakosodását, a termelés centralizációját és koncentrációját. Hazánkban a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a hozamok igen jelentős növekedése bizonyította az iparszerű termelési rendszerek eredményes működését. A gabonatermelés országos eredményei alapján úgy ítélhető, hogy az iparszerű termelési rendszer hozamnövelő hatása a rendszeren kívüli gazdaságokban is érvényesült. (termelési rendszer).