iparszerű termelési rendszer
a mezőgazdasági vállalatok korszerű termelési módja, amelyben a termelési tényezők optimális összehangolására törekedve magas hozamokat érnek el, és az iparhoz hasonló, folyamatosan szervezett munkát igyekeznek megvalósítani. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban főleg biológiai jellegű termékeket állítanak elő, az iparszerű termelési rendszernek a természeti és a közgazdasági adottságokat figyelembe véve, tudományos megalapozottsággal, a kitűzött cél elérése érdekében, a legkorszerűbb biológiai, kémiai és technikai tényezőket kell összehangolni. Az iparszerű termelési rendszernek a legfontosabb jellemzői: 1. Egyes termékek előállítására zárt technológia kidolgozása, amit a gazdaságok sajátosságaira adaptálnak. 2. A tudományosan megalapozott összhangot megteremtve, a hozamemelkedésre ható összes tényező felmérése. 3. A modern technika eredményeinek alkalmazása az agrotechnikai feladatok elvégzésénél. 4. A hatékonyság fokozásának megteremtése tervszerű munkaszervezéssel. 5. A termelés egyre magasabb szinten való megvalósítása; a legkorszerűbb módszerek meghonosítása végett az iparszerű termelési rendszer információigénye a világ tudományos, technikai eredményeiről és a termelési tapasztalatokról szervezett és folyamatos. 6. Jól képzett szellemi és fizikai dolgozók alkalmazása, akik -az anyagi érdekeltségre tekintettel is- jól tudják az egyéni és a vállalati érdeket összeegyeztetni. A mezőgazdasági nagyüzemek közül csak az anyagilag és szellemileg megfelelő felkészültségű gazdaságok képesek a felsorolt követelményeket teljesíteni, így érthető, hogy az anyagi és a szellemi tőke koncentrálására az iparszerű termelési rendszerek elsősorban társulásokban jelennek meg. Egyes termékek magas szintű előállítása vagy valamelyik ágazat átfogó, korszerű termelésszervezése előbb a társulásban tömörült taggazdaságokban valósul meg, majd az iparszerű termelési rendszer befogadását igénylő és arra alkalmas gazdaságok csatlakozásával bővül az érdekeltek köre. Ezáltal a mezőgazdasági üzemek között új típusú gazdasági kapcsolatok jönnek létre, amelyekben a rendszergazda-vállalat szolgáltatásként, térítés ellenében (ált. a többlethozam arányában) az iparszerű termelési rendszert előre megállapított termelési feltételek és hozamparaméterek mellett megvalósítja. Így jönnek létre olyan szellemi központok, ahol nemcsak szaktanácsadási tevékenységet végeznek, hanem rendszeresen és folyamatosan a tudományos és társgazdasági tapasztalatok felhasználásával az alkalmazott technológiát tökéletesítik. Az iparszerű termelési rendszerek, mint anyagi-műszaki bázisok, a taggazdaságok részére további szolgáltatásokat is vállalnak; pl. a termelés feltételeinek megvalósításához központi beszerzést is végeznek. Az iparszerű termelési rendszer elterjedése tehát előnyösen befolyásolja a mezőgazdasági szakosodását, a termelés centralizációját és koncentrációját. Hazánkban a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a hozamok igen jelentős növekedése bizonyította az iparszerű termelési rendszerek eredményes működését. A gabonatermelés országos eredményei alapján úgy ítélhető, hogy az iparszerű termelési rendszer hozamnövelő hatása a rendszeren kívüli gazdaságokban is érvényesült. (termelési rendszer).
Japán kenderpálma télen: bár bírja a hideget, azért érdemes takarni
A japán kenderpálma (Trachycarpus wagnerianus) – egy kompakt, strapabíró pálmafaj – látványos választás a hazai kertekbe is. Bár még jobban bírja a hideget, mint a...
A liba gondozása és tolltépése: régen mindennapos volt, ma már tiltják
A liba tartása számos kihívást és különleges gondozási igényt rejt magában, amelyek megkülönböztetik más házi szárnyasok, például a tyúkok nevelésétől. A liba helyes...
Gyógytea köhögésre: természetes segítség megfázás idején a kertből
A gyógytea köhögésre is bátran alkalmazható, de nem mindegy, melyik gyógynövényt választjuk, hiszen a különböző típusú köhögésekre más-más növények nyújtanak...
Pöttyös levelű szobanövények: egy kis játékosság a lakásban
A pöttyös levelű szobanövények nemcsak egzotikus megjelenésükkel hódítanak, hanem izgalmas textúrát és színeket is hoznak a belső térbe. Ezek a növények különleges, foltos...
Gond lehet, ha a földben hagytam a kardvirág gumóit? Nézzünk utána
A kardvirág évelő hagymás növény, amely látványos virágzatával és színeivel tűnik ki. A kardvirág gumói a legtöbb esetben fagyérzékenyek, ezért ősszel általában...
Ősz a kertben: a fiatal gyümölcsfa csemete téli védelme
Az ősz vége és a tél kezdete kritikus időszak a fiatal gyümölcsfa csemete számára. Az első néhány évükben ezek a fák különösen érzékenyek a hideg időjárásra, ezért...
Datolyaszilva receptek: készíts belőle süteményt vagy házi lekvárt
A datolyaszilva (más néven kakiszilva) természetesen édes és bársonyos gyümölcs, amely kiválóan illik süteményekbe és lekvárba. Íme két népszerű datolyszilva recept,...
Dália gumók teleltetése: így szedd fel és tárold a dáliákat télen
A dália gumók felszedése ilyenkor aktuális sok kertész számára, hiszen ez az egyik legkedveltebb kerti növény, amelynek színpompás virágai egész nyáron és kora ősszel...
Halloween-i hangulatban: húsevő növények, amik nem is olyan rémisztőek
A húsevő növények titokzatos világa kiválóan illik az ünnephez – és bár „vérszomjasak”, valójában nem olyan rémisztőek, mint amilyennek elsőre tűnnek....
Agrárszakértő tanácsai a gyümölcsfa őszi metszéséhez – így vágj bele
A gyümölcsfa őszi metszése az egyik legfontosabb lépés a gyümölcsfa egészségének megőrzésében és a jövő évi termés elősegítésében. Ha megfelelően végzed, a fa...
Mutatunk 5 okot, amiért a télálló mandulafenyő tökéletes választás
A télálló mandulafenyő (Pinus pinea) nemcsak esztétikai értékei miatt népszerű, hanem praktikus előnyei is vannak, amelyek különlegessé teszik ezt a fát a kertészeti...
Dekoratív tollborzfű fajták: könnyen tartható és gondozható díszfüvek
A tollborzfű fajtái (Pennisetum) az utóbbi években egyre népszerűbbek lettek a teraszon, hiszen nemcsak lenyűgöző szépségükkel varázsolják el a kertészeket, hanem...