A legtöbb új technológia indulásakor ható hype általában irreális várakozásokat (is) támaszt az adott megoldás hatásairól

Hirdetés

Az internet és a számítógépek robbanásszerű elterjedésének hatásai környezetünkre

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Manapság két témával egészen biztosan érdeklődésre lehet szert tenni: az egyik a fenntarthatóság eszménye, a másik pedig az internet és hozzá kapcsolódó mindenféle technikai fejlesztések. Ennek fényében érdekes kérdés, hogy az internet és a számítógépek utóbbi évtizedben tapasztalható robbanásszerű elterjedése vajon milyen hatást gyakorol környezetünkre? Nos, techno-optimista és szkeptikus meglátások egyaránt bőven állnak rendelkezésre a témában.
Manapság két témával egészen biztosan érdeklődésre lehet szert tenni
A legtöbb új technológia indulásakor ható hype általában irreális várakozásokat (is) támaszt az adott megoldás hatásairól. Talán nem túlzó kijelenteni, hogy az internet és ökológia viszonyában is valami hasonlónak vagyunk tanúi, de legalábbis az valószínűnek tűnik, hogy még jó pár évnek el kell telnie, amíg kiaknázhatóvá válnak azok a lehetőségek, amelyek a világháló környezettudatos módon történő felhasználásában rejlenek.

Egy pozitív elterjedés az internet


A két téma egymáshoz való viszonyát manapság is inkább a techno-optimizmus határozza meg. Számos helyen olvashatók azok a vélemények, melyek szerint az internet elterjedése komoly pozitív hatással lehet a környezetre, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának (illetve az energiafelhasználás) csökkentésével.

 A kedvező hatást leginkább olyan változásoktól várják az ezen elképzeléseket osztó szakemberek, mint a távmunka alkalmazásával bekövetkező csökkenés az ingázás mennyiségében (valamint egyes kalkulációk szerint az otthoni „iroda” alacsonyabb energiafelhasználása), a légi közlekedés és egyéb utazások elkerülése a kapcsolatok „virtualizálása” révén, elsősorban a telekonferenciák alkalmazásával az üzleti életben.

Szintén elvárt tényező a papírfogyasztás visszaesése, egyrészt a „papírmentes” ügyintézés és iroda, másrészt a hagyományos újságok példányszámának csökkenésének köszönhetően. Az e-kereskedelem elterjedése szintén vezethet bizonyos felesleges kapacitások leépítéséhez, de számos egyéb területen is számottevőnek becsülik az „anyagtalanítás”, a dematerializáció hatását.

Vagy mégsem annyira



Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy ezek az előnyök (egyelőre) nem realizálódtak. Sőt. A „zöld” híradások az információs technológia területén általában három dologról szólnak napjainkban:

1. Az internet gyors ütemben növekvő energiaigényéről (amely elsősorban a jelentős fogyasztású szerverparkok terjedéséből, működéséből és hűtéséből származik).

 2. Az elektronikus hulladék mennyiségének drasztikus gyarapodásáról (egyes becslések szerint évente 50 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik a világon).

 3. A cégek egyre inkább a zöld technológiák felé való fordulásáról.
 Ez utóbbi természetesen nem csak környezetvédelmi megfontolásoknak köszönhető, hanem - mint ahogy azt a Forrester Research egy korábbi felmérése mutatja - az energia hatékonyabb felhasználásának és az ezzel elérhető költségcsökkentésnek.

Amire szükség is van, ha tudjuk, hogy olyan cégek, mint a Google és az eBay havonta többmilliós villanyszámlát kénytelen kiegyenlíteni, ugyanakkor máris érthetővé válik a keresőcég többször is nyilvánosságra került vonzódása a megújuló energiák felé, ami abban is megnyilvánul, hogy szerverközpontjait megújuló energiaforrás közelébe telepíti.

Az újabb felmérések szerint mindezek ellenére a cégek döntő többségében még nem jutottak el odáig, hogy az IT-infrastruktúráért felelős szakemberek a hatékonyság ezen formáját is döntési kritériumként alkalmaznák.>>>>>>>>idáig első rész


Hirdetés

Vigyázat! Elektronikus hulladék növekedés?



Az elektronikus hulladék növekedése jelentős része a komputerek rohamos ütemű elavulásából következik, az életciklus általában egy céges pc esetében 2-3 év (ebbe az operációs rendszerek újabb és újabb generációja is belejátszik, gondoljunk a Vistára váltással kapcsolatos „muszáj-fejlesztésekre”).

Ez az adat akkor nyer mélyebb értelmet, ha tudjuk, hogy több jelentés szerint is a világon 2007 végén mintegy egymilliárd számítógép működött. Ennyi komputer üzemelése során egyébként annyi üvegházhatású gáz szabadul fel (nagyjából a globális kibocsátás 2 százaléka), mint a szintén komoly szennyező faktornak tartott légi közlekedés hatására.

És úgy tűnik, az imént felsorolt előnyök még nem kompenzálják ezt a növekvő hatást, illetve az is egyre egyértelműbbé válik, hogy az ilyen jellegű hatások mérése, vagy egyáltalán mérhető kategóriákra bontása komoly kihívást jelent majd a jövőben.

A salzburgi Center for Advanced Studies and Research in Information and Communication Technologies & Society kutatója, Christian Fuchs több kritikai cikkben gyűjtötte össze az elvárt, de eddig be nem igazolódott várakozásokat. Mint azt említettük már, az egyik leginkább elterjedt álláspont szerint a távmunka, illetve a videokonferenciák és az emailkommunikáció elterjedése jelentősen csökkentheti az utazásból fakadó környezetterhelést.

Ha a távmunkát tekintjük, a hatás egyelőre nem jelentős, a fejlett országokban is csak a munkaerő töredéke tekinthető távmunkásnak, miközben az ő utazásaiknak is csak egy kis része kapcsolatos tisztán munkával – nem is beszélve arról, hogy például az otthon maradó dolgozó az egyébként hazafelé elvégzett bevásárláshoz, illetve egyéb, nem munkával kapcsolatos teendőihez kénytelen kimozdulni, máris megingatva a pusztán az ingázás elmaradásából végzett kibocsátás-megtakarítás kalkulációit.

Mindezek mellett a személyes és üzleti kapcsolatok globális mértékben egyre intenzívebbek lesznek, ezáltal erősödik a személyes találkozás iránti igény, azaz a kommunikáció még további utazásokat is indukálhat. A Wuppertal Institute Ausztria, Németország, Japán, Hollandia és az USA esetében pedig egyenesen pozitív korrelációt fedezett fel az IKT-eszközök funkcionalitásának növekedése és a hozzáférés terjedése, illetve az üzleti utak iránti megnövekedett igény között.

Az ipari társadalom információs társadalomba történő átmenetével kapcsolatban sokszor elhangzik, hogy a gazdaság erőforrás-függősége csökken. Új termékek jelennek meg, melyek előállítása, szállítása és értékesítése jóval kevesebb alapanyagot emészt fel.

 Ez természetesen így van, miként igaz az is, hogy az IKT-szektor a gazdaságon belül a tisztábbak közé tartozik, ha az energia- és erőforrásigényt, valamint a CO2-kibocsátást vizsgáljuk. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az IKT-szektor bővülése mellett az olyan iparágak, mint az építőipar, az élelmiszeripar, a ruházat vagy éppen az egészségügyhöz és a szabadidős tevékenységekhez kacsolódó termékek előállítása sem esik vissza, sőt, szintén növekszik.

Hirdetés

Még több papír



Érdemes pár szót ejteni végezetül a papírfelhasználás változásáról. A Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint az előállított és a nyomtatásra, írásra felhasznált papír mennyisége az utóbbi két évtizedben több mint duplájára növekedett, de hasonló adatokat ismertet a Global Action Plan jelentése is.

 Ez a tendencia nem csak az IKT-mutatók alapján igen fejlett Kanadában, hanem a világ több részén is tapasztalható, különösen a gyorsan növekvő ázsiai térségben. A növekedés nagymértékben köszönhető az otthoni nyomtatók elterjedésének, illetve a céges nyomtatások ésszerűtlenségének is: egy átlagos brit irodai munkás 22 oldalt nyomtat naponta, miközben kutatások bebizonyították, hogy ennek a mennyiségnek közel fele (44%) tökéletesen felesleges

Ökológiai válság



A leírtak alapján nehéz egyértelmű képet rajzolni a helyzetről. Az IKT-eszközök új termelési és fogyasztási módot nyújtanak, amelyek kedvezően és kedvezőtlenül is hathatnak a környezetre. A bemutatott példák azt bizonyítják, hogy a kezdeti, optimista várakozások nem igazolódtak be – legalábbis eddig. Hogy be fognak-e egyáltalán valaha, az leginkább az emberektől függ.

A The American Consumer Institute 2007 végén megjelent tanulmánya szerint mindenesetre az USA-ban a következő 10 évben a szélessávú internet segítségével a jelenlegi (és növekvő szintű) 7,9 milliárd tonnás CO2 kibocsátást mintegy 1 milliárd tonnával lehetne csökkenteni.

 Ezt elsősorban a már említett e-kereskedelem-telekonferencia-távmunka-dematerializáció segítségével (utóbbi esetében főleg a papír és a zene és filmipar által hordozóként használt anyagok használatának csökkentésével) történne. Hogy az egyébként részletes kalkulációk mennyire helyesek, az idő majd megmutatja.

A lehetőség mindenesetre fennáll, és nemcsak az eddig említett tényezőkben. A vékony kliensek újult térhódítása, a virtualizáció mind szélesebb körű használata is egy olyan irányba mutat, mely a már-már direktívák szintjén rögzített „zöld” hardverelőállítással, vagy a már említett, és a versenyképesség miatt is kényszeríttet hatékonyságnöveléssel öko-tudatosabb irányba vezethet.

Az mindenesetre biztos, hogy a környezethez és a természeti erőforrásokhoz való viszony tekintetében az információs korszak nem jelent az ipari társadalmaknál újabb minőséget, ugyanazokat a deficiteket mutatja, a kapitalizmus alaplogikája mentén. A jövő fog választ adni arra, hogy az ökológiai válság szélesedésével valóban kihasználja-e az emberiség az IKT-eszközökben rejlő a lehetőségeket, melyek az erőforrásokkal való helyes gazdálkodás és a valóban fenntartható fejlődés irányába mutatnak.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

fűzött csánk (kivágott csánk)

hibás lábalakulás, a —>csánkról a szárra nem fokozatos az átmenet, hanem az aránylag... Tovább

talajosztályozás

megkülönböztetnek mest. és ->genetikus talajosztályozási. A mest. t. legfőbb hibája, hogy... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.